Az IRIE MAFFIA története
szimfonikus koncert
-
Ajánló
-
Irie Maffia
-
Sena
Az IRIE MAFFIA története
szimfonikus koncert
2022. május 21. szombat 20:00 (esőnap: május 22.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Egy határtalanul energikus koncerttel nyitja meg kapuit 2022-ben a Margitszigeti Színház! Az Irie Maffia koncertjei mindig fergeteges hangulatot varázsolnak, megénekeltetik a közönséget, felrázzák a hangulatot.
Az Irie Maffia zenekar története egy nem mindennapi sikertörténet. Az apró füstös klubokból a zenekar 16 éves pályafutása során eljutott a legnagyobb fesztiválok nagyszínpadaira, dalaikat évek óta rotációban játszák a rádiók.
A zenekar május 21-én egy eddig még sosem látott és hallott előadás formájában vezet végig minket a történetükön a kezdetektől egészen napjainkig. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon 30 szimfonikus zenész kíséretében szólalnak meg rég nem hallott dalok és természetesen a legnagyobb slágerek is. A műsorban egy sokunk által ismerős arc - akit egyenlőre még nem fedünk fel - kísér minket múltból a jelenbe és közben előkerülnek eddig még nem hallott sztorik és archív videók is a csapatról.
A fennállásának immár 17. évét ünneplő Irie Maffia mozgalmas múltat tudhat maga mögött. Évek óta tömegek előtt játszanak a Budapest Parkban és rendszeres fellépői a legnagyobb fesztiválok nagyszínpadjainak, ami nem is csoda, hiszen a zenekar Magyarország legkarakteresebb énekeseit felvonultató igazi supergroup. Ennek köszönhető, hogy olyan, a rádiók és TV-k által kiemelt rotációban játszott dalok fűződnek a nevükhöz, mint a ‘Bajnok’ és a ‘Hajnali Kör’, illetve mérföldkövek, mint a Sziget fesztivál himnusza (Easy As One Two Three) és a Balaton dala (Pont olyan, mint rég), több Petőfi Zenei Díj jelölés és jónéhány külföldi turné.
A zenekar tagjai:
Sena Dagadu - ének
Kéri András - ének
Busa István - ének, rap
Kemon W. Thomas - ének, rap
Élő Márton - harsona
Horváth Gáspár - billentyűk
Matus Péter - basszusgitár
Szekér Ádám - gitár
Dési Tamás - dob
Meggyes Ádám - trombita
Kováts Gergő - szaxofon
Sena Dagadu a magyar könnyűzenei élet megkerülhetetlen alakja immáron 15 éve. Az Irie Maffia, a WH, Barabás Lőrinc Eklektric zenekarok tagjaként bejárta az egész országot, szólóban, illetve számos más előadó vendégeként pedig egész Európában ismeretségre tett szert és több tucat dalban szerepel. Számos Irie Maffia album és három szólólemez kötődik a nevéhez; zenei projektjeire jellemző a különféle hangzásokkal és stílusokkal való kísérletezés. A Shakespeare-szonettektől a hip hop-ig, az afrobeat-től a dancehall-ig élettel teli zenei szcénát teremtett Magyarországon. Az elmúlt évek kitartó munkája több száz koncertet és stúdiófelvételt eredményezett világszerte, és azóta sem tétlenkedik, megszakítás nélkül nyeri el rajongói szívét és fülét.
JÁVORI FEGYA és a BUDAPEST KLEZMER BAND
„Életem Klezmer dallamokban”
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
JÁVORI FEGYA és a BUDAPEST KLEZMER BAND
„Életem Klezmer dallamokban”
2022. május 24. kedd 20:00 (esőnap: május 25.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
A Kossuth-díjas érdemes művész Jávori Ferenc Fegya szerzeményeit bemutató koncertet ad a Budapest Klezmer Band.
„A klezmer a népek közötti kapcsolat egyfajta tükre.”
Jávori Ferenc Fegya tökéletesen egyedi színfolt a magyar zenei életben. Hosszú művészi karrierje során számos zenei világból ihletődött. A klasszikus művek, a ’60-as évek tánc zenéje és természetesen a tradicionális klezmer zene éppúgy hatott rá, mint az operettek-musicalek világa. Mindebből alakította ki egyedi, rögtön felismerhető hangzásvilágú, számos formai újítással élő zenéjét, amellyel az egész világon sikert aratott. Az 1990-ben alapított Budapest Klezmer Banddel bejárta a világot. A zenekar által képviselt sokrétű, jellegzetesen Kárpát-medencei hangulatú klezmer igényes zenei világa hatalmas siker az európai és tengerentúli közönségnél egyaránt. 1999-ben a Győri Balett felkérésére komponálta a „Purim, avagy a sorsvetés” című balettet, amit számos további olyan nagy sikerű színpadi alkotás követett, mint a 2006-os bemutatása óta is töretlen hazai és nemzetközi népszerűségnek örvendő „Menyasszonytánc” című klezmer musical. A koncert e páratlan életmű legjavába enged betekintést ezen a feledhetetlen estén!
„Amikor 1990-ben megalapítottam a Budapest Klezmer Band zenekart, elsősorban arra törekedtem, hogy Magyarországon újra megszülessen a zsidó kultúra egyik legnagyobb kincse, a klezmer zene. Most büszkén és boldogan kijelenthetem, hogy ez sikerült. Sokat fogok a régi szép időkről mesélni, és ehhez vendégeket is hívtam, mint például Molnár Piroskát, aki szenzációs színésznő, ő alakította Blumnét, a Menyasszonytánc egyik főszereplőjét. Nagy meglepetés lesz Illényi Katica, aki kilenc évig volt a Budapest Klezmer Band tagja, majd úgy hozta a sors, hogy megtalálta a saját útját. Most hál’ Istennek vissza fog jönni hozzánk, nagyon várjuk ezt a pillanatot, hogy megint együtt legyünk, sok szép élmény köt össze minket. A következő vendég Mikó István lesz, akivel a Menyasszonytánc révén ismerkedtünk meg, csodálatos színész, fantasztikus volt Herskovics kocsmáros szerepében. Illényi Katica után Bíró Eszter lett a zenekar énekese, ő is fellép ezen az estén. Végül, de nem utolsósorban Kerényi Miklós Máté, aki szintén lenyűgöző alakítást nyújtott a Menyasszonytáncban. Visszamegyünk kicsit a múltba, sztorizni fogunk, remélem, a zenekar és a közönség is jól fogja érezni magát.” – mondta Jávori Ferenc.
MAGASHEGYI UNDERGROUND
szimfonikus remix koncert
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
Közreműködők
MAGASHEGYI UNDERGROUND
SZIMFONIKUS REMIX KONCERT
Sztárvendég: Beck Zoli
2022. május 27. péntek 20:00 (esőnap: május 30. hétfő)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
A Margitsziget patinás színpadára új kreatív energiákkal feltöltődve és frissített dalparkkal, új átiratokkal érkezik a Bocskor Bíborka vezette Magashegyi Underground zenekar, hogy a korábbi években annyira hiányolt szimfonikus köntösben is megmutassák legújabb dalaikat, természetesen a már-már klasszikus, legnépszerűbb, "kötelező" számok mellett. A zenekar háromnegyed évnyi kihagyás utáni nagy visszatérésként, 2022-ben a Margitszigeti Szabadtéri Színpad hangulatos zöld környezetében ad először koncertet Budapesten. A Szimfonikus Remix Koncert új dalai, friss átiratai és a jól ismert slágerek is felcsendülnek egy látványos, kifejezetten erre az alkalomra készülő színpadi verzióban. A koncert ereje nemcsak az ismert dalok teljesebb hangzással megszólaló különleges átdolgozásában rejlik, hanem reményeik szerint a zenei világhoz szervesen kapcsolódó színpadi látvány is elvarázsolja majd a hallgatóságot.
Az est sztárvendége Beck Zoli, a 30Y karizmatikus frontembere, számos Magashegyi dal szövegírója és társ-előadója.
Aki már járt a csapat szimfonikus- vagy szeánsz-koncertjein, tudhatja: szédítő álomutazásra, felejthetetlen élményre számíthat!
Fotó: Oleg Borisuk
Beck Zoli
Énekel, zenél, ír, tanít. Zenekara a 30Y töretlen sikerrel halad előre, felbukkant egy irodalmi díj zsűrijében, alapító tagja a Rájátszás nevű projektnek, amely kortárs dalszerzők-előadók és kortárs írók közös alkotó műhelye és színpadi előadása, emellett számos Magashegyi dal szövegírója és társ-előadója. Közös formációban zenél Háy Jánossal, Grecsó Krisztiánnal, Szűcs Krisztiánnal, szerzői, dalszerzői munkájának önálló estjét Gyereknek bátor címmel játssza rendszeresen. A zenélés mellett a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán dolgozik egyetemi adjunktusként. Dalszerzői munkásságát Artisjus-díjjal ismerték el 2012-ben, 2011-ben és 2017-ben dalszerző-szövegíróként volt meghívottja a nemzetközi költészeti fesztiválnak, a Poesiefestival Berlin hivatalos programjának.
Talamba Ütőegyüttes
Az ütőegyüttes elnevezés esetükben egy olyan baráti társaságot és profi zenészekből álló csapatot jelöl, akiknek életcéljuk a zenei műfajok széles repertoárjának bemutatása és ezen műfajok “megbékítése” egymással. Koncertjeiken így éppúgy találkozhatunk Bach fúgáinak vagy Muszorgszkij “Egy kiálltás képei”-nek crossover átiratával, mint a Magashegyi Underground dalainak újragondolásával, dzsesszel, népdalokkal, az afrikai törzsi ritmusokkal vagy éppen pörgős balkáni dallamokkal. Igazi crossover együttes, akik valódi XXI. századi muzsikával szórakoztatják a közönséget itthon és külföldön egyaránt.
Octovoice
Az 1998-ban alakult Octovoice Énekegyüttes sokszínű repertoárjával klasszikusokat és kortársakat is megidézve az a cappella jazz műfajaiban kalandozik. A nyolc hangú vokál-együttes megalakulását követően eleinte különböző korok klasszikus kórusműveit adta elő, majd miután elkezdett a capella jazz-t is énekelni, megújult repertoárjukkal – a ’30-as évek klasszikus swing-jétől a rhythm’n’blues műfajokon át a mai modern irányzatokig – Európa-szerte koncerteztek, s számos hazai médiumban is szerepeltek.
Az Octovoice énekegyüttes tagjai:
Geiger Kinga (szoprán), Pejtsik Panka (szoprán),
Lőrincz Adrienn (alt), Tóth-Kiss Borbála (alt),
Geiger György (tenor), Gaál Attila (tenor),
Selmeczi János (bariton), Pintér Dömötör (basszus)
Nyitókoncert – NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR
Közreműködik: BOGÁNYI GERGELY zongoraművész
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
Műsor
-
Bogányi Gergely
-
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
-
Héja Domonkos
Nyitókoncert
NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR
2022. június 3. péntek 20:00 (esőnap: június 8.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Közreműködik:
Bogányi Gergely
Kossuth-díjas és Liszt-díjas zongoraművész
Vezényel:
Héja Domonkos
MŰSOR
Liszt Ferenc: Les Préludes
Frédéric Chopin No. 2. f-moll zongoraversenye
Antonín Dvořák: IX. szimfónia e-moll “Az Újvilágból”, op. 95
Műsoridő: 2 óra 15 perc, 1 szünettel
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar a Margitsziget Szabadtéri Színpad nyitókoncertjének rendszeres fellépője. Hazánk legrangosabb szimfonikus együttesének koncertje a nyárindítás fontos része. Hazánk legrangosabb szimfonikus együttesének koncertje a ráhangolódás és a nyárindítás fontos része. Az idei koncert lángoló lelkületű alkotók és előadók időkön túli találkozását ígéri.
A Zenekar története 1923-ban kezdődött, feladata az ország hangversenyéletének megszervezését, az ifjúság iskolán kívüli nevelése, a klasszikus zeneirodalom, a magyar és kortárs szerzők műveinek magas szintű tolmácsolása. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar az elmúlt 15 évben mintegy 40 országban közel 330 külföldi turnékoncertet adott. Kocsis Zoltán vezetésével olyan neves helyszíneken és fesztiválokon lépett fel, mint a New York-i Avery Fisher Hall, a tokiói Suntory Hall, a birminghami Symphony Hall, az athéni Megaron és a bukaresti Enescu Fesztivál.
Bogányi Gergely négyéves korában kezdett zongorázni, hatévesen különdíjasa volt a nyíregyházi Országos Zongoraversenynek, amit kilencévesen meg is nyert. Pályafutása során hangversenyezett a világ leghíresebb koncerttermeiben. Repertoárján több mint harminc zongoraverseny és a zongorairodalom jelentős része szerepel. Számos állami kitüntetésben is részesült. 2000-ben Liszt-díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott. 2002-ben a finn köztársasági elnök a Fehér Rózsa Lovagrend érdemkeresztjét adományozta a zongoraművésznek. 2008-ban Junior Prima, 2011-ben Prima díjjal jutalmazták. 2010-ben a Chopin-maraton záróhangversenyét követő fogadás keretében Lengyelország nagykövetétől átvehette az úgynevezett „Chopin-útlevelet", mint a lengyel zeneszerző műveinek egyik legkiválóbb és legelhivatottabb nemzetközi közvetítője. 2013 óta Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tiszteletbeli tanára. 2014 óta a Magyar Művészeti Akadémia zeneművészeti tagozatának rendes tagja.
- Liszt Ferenc: Les Préludes
- Frédéric Chopin No. 2. f-moll zongoraversenye
- Antonín Dvořák: IX. szimfónia e-moll “Az Újvilágból”, op. 95
LES PRÉLUDES
Liszt egyik leggyakrabban előadott szimfonikus költeménye. A kompozíció genezise egészen 1844-ig vezethető vissza. Az első hallásra furcsának tűnő címet (Előjátékok) Alphonse de Lamartine (1790-1869) Költői elmélkedések című munkája ihlette. A darab költői programját a vers alapján így határozta meg Liszt: "Mi más az életünk, mint előjátékok sorozata ahhoz az ismeretlen énekhez, amelynek első hangját a halál csendíti meg?" Ma már tudjuk, hogy ezt a programot Liszt az utolsó pillanatban, a mű elkészülte után illesztette a zenekari darabhoz, ezzel azt a látszatot keltette, mintha a Lamartine-szöveg inspirálta volna.
Az 1854-ben, Weimarban bemutatott mű karmestere maga Liszt Ferenc volt.
A Les Préludes zenéjét eredetileg Joseph Autran (1813-1877) költeményei inspirálták. Liszt és Autran 1844-ben ismerkedett meg egymással Marseille-ben. Autran lelkesen méltatta a helyi újságban Liszt művészetét, még alkalmi költeménnyel is kedveskedett a zongoraművésznek. A vers – Les Aquilons (Az északi szél) – elnyerte Liszt tetszését, és a szárnyaló szabadsághimnusz szövegére kórusművet komponált. Egy évvel később, Autran további három versét is megzenésítette: Les Flots (A hullámok), Les Astres (A csillagok), La Terre (A föld). A négy kórust ciklussá szervezve Liszt a Les Quatre Éléments (A négy elem) címet adta volna a kompozíciónak. A kórusokat zenekari nyitány (Prelúdium) vezette be. Ezt 1850 körül Raff átdolgozta, majd Liszt az egész hangszerelést megváltoztatta (1852-1854). Ebben az alkotói fázisban született meg a kompozíció címe és a Lamartine-ra való utalás.
A zene anyaga viszont továbbra is a Négy elemből készült. Az egytételes mű négy részre tagolható, az egyes részek önálló karakterű tételekként is értelmezhetők.
Az első rész (Andante – Andante maestoso) a darab két témáját (zenei gondolatát) exponálja. Az első témát a vonósok hullámzó kísérete felett a rézfúvósok mutatják be, a lírai második téma kürtökön és mélyhegedűkön (dolce, espressivo ma tranquillo) csendül fel.
Lisztre jellemző módon mindkét témát egy gyökérből, egy három hangból álló motívumcsírából fejlesztette ki. A további "tételekben" is e csíra fejlődik tovább új és új alakot öltve.
A második rész (Allegro ma non troppo) viharrá duzzadó, mozgalmas zene. A harmadik epizódban (Allegretto pastorale) a két téma távoli variánsait halljuk viszont. A tételt záró drámai fokozás a témák eredeti alakját hozza vissza.
A finálé (Allegro marziale animato) harci riadó és győzelmi fanfár, melyben az eredetileg lágy második dallam is kemény induló karakterűvé alakul át. E metamorfózis egyértelműen világít rá a szimfonikus költemény két uralkodó témájának közös gyökerére.
FRÉDÉRIC CHOPIN NO. 2. F-MOLL ZONGORAVERSENYE
Chopin zongoraversenyeinek sorrendjét megtévesztő opus számaik miatt az utókor felcserélte. Valójában az f-moll zongoraversenyt 1829-ben, az e-moll zongoraversenyt 1830-ban komponálta. A mű bemutatója 1830. március 17-én, Lengyelországban, Varsóban volt.
Szerkezetét tekintve hagyományos, három tételes darab.
Az első tétel: Maestoso, a klasszikus szonátaforma felépítését követi. A forma tagolását a zenekari tuttira bízza. Az expozíció elején bevezet, majd rövid összefoglalással előkészíti a kidolgozást, visszavezet a reprízhez, Coda helyett befejezi a tételt.
A második, lassú tétel -Larghetto- csendes, szemlélődő hangulatát a középső részben izgatott drámai recitativók törik meg, majd a visszatérő ábrándos dallamok oldják fel a feszültséget.
A zárótétel elegáns táncmuzsika: a lengyel nemzeti táncok felvonultatása.
Zenekari szövete nem különösebben érdekes – a nagyzenekarnak Chopin soha nem volt avatott mestere. Annál eredetibb viszont zongoraszólam kidolgozása. Az ezernyi színben ragyogó zongoraszóló gyakran a rögtönzés közvetlenségével hat a hallgatóra. Különösen az utolsó tétel táncos témáiban érezhető sajátos, “lengyeles” íz – a 19. század elején lengyel földön divatos, majd hamarosan Európa nyugatabbi nagyvárosait is meghódító “úrias” polonézek, és “népiesebb” mazurkák hatása.
DVOŘÁK: IX. SZIMFÓNIA E-MOLL “AZ ÚJVILÁGBÓL”, OP. 95
I. Adagio – Allegro molto
II. Largo
III. Molto vivace
IV. Allegro con fuoco
Hogy 300 dollár sok-e vagy kevés – nézőpont kérdése. Egy este elverni nagy felelőtlenség. Egy olyan zenekari szimfóniáért azonban, amely már a bemutatón tomboló tetszést arat, szinte nevetséges alamizsna. Jó száztíz évvel ezelőtt persze más volt a pénz értéke. Antonín Dvořák bizonyára elégedetten tette zsebre az adományt. Az sem nyugtalanította különösebben, hogy a New York-i Nemzeti Konzervatórium pályázatán kiírt díjat véletlenül épp egy Antonín Dvořák nevű professzor javaslata alapján nyerte Antonín Dvořák zeneszerző. Ma parlamenti botrány kerekedne ilyesmiből, az értelmiség napokig gúnyosan mosolyogna és összeférhetetlenségről beszélne. 1893-ban senki sem rökönyödött meg. Az igazságot végtére is el kell fogadni. S mit tegyen a bíráló, ha meg van győződve róla, a pályázatra beérkezett művek közül épp az övé az, amelyik kimagaslik. Csakis ez képviseli méltóan az amerikai művészetet…
Mivelhogy alapjában véve ez volt a tét. Amerika ugyan kétségkívül a korlátlan lehetőségek hazája, ám a zeneművészet területén egyelőre kullog a vén Európa mögött. Ez nem maradhat így, gondolta a 19. század vége felé Thurber milliomos gyarmatáru-kereskedő kicsit unatkozó, kultúrára szomjas felesége, Jeanette asszony. Ő az, akinek hívására a nagyhírű cseh mester vállalkozott a tengerentúli útra, s arra, hogy új műveivel egyfajta mintát adjon az amerikai komponistáknak. 1892-ben foglalta el az új New York-i konzervatórium igazgatói állását, s hatalmas elánnal látott neki a feladatnak. 1893 első felében készült el az új szimfónia, év végén került sor a bemutatóra.
A közismert címet – „Az Újvilágból” – a szerző csak a komponálás befejezése után adta darabjának. Nem kétséges azonban, hogy kezdettől fogva tudatosan törekedett arra, hogy a kompozíciónak sajátos “amerikai” jellege legyen.
A lassú bevezetéssel induló nagyszabású, szonáta jellegű első tételben például a melléktéma pentaton dallam. Nem “népdal”, de mégis olyan jellegű, amilyeneket Dvořák korabeli gyűjteményekben láthatott, s talán még az utcán is hallhatott.
A második tételben ugyancsak feltűnik ez a melódiavilág. Ezt az eredetileg Legenda címmel is ellátott darabot egy olvasmányélmény ihlette: Longfellow indiánokról szóló költeménye, a Hiawatha éneke.
A harmadik tétel mintha szembe állítaná a “modern nagyváros” nyüzsgő, hajszolt életét a távoli Közép-Európa, a nosztalgikusan felidézett cseh falu idilli világával. Izgatott, szűkmenetű imitációkban, egymást szinte kergető témákban gazdag főrésze után nyugodt C-dúr tánc szólal meg középrészként.
A hallatlanul energikus dallammal induló fináléban az új melódiák, témák (köztük egy vérpezsdítő polka) mellett az előző tételeknek minden fontosabb zenei gondolata szerepet kap.
Bogányi Gergely, Kossuth díjas és Liszt díjas zongoraművész, négyéves korában kezdett zongorázni, hatévesen különdíjasa volt a nyíregyházi Országos Zongoraversenynek, amit kilencévesen meg is nyert. 1984-ben tízévesen, már nem ismeretlenül, felvételt nyert a Zeneakadémia előképző 'különleges tehetségek osztályába', majd 1993-ban a finn zeneakadémia ösztöndíjasaként tizenkilenc évesen eljutott a tengerentúlra egy amerikai zeneművészeti egyetemre, ahol egyéves ösztöndíjjal tanult. Az ottani tanulmányait a budapesti Zeneakadémiával párhuzamosan végezte.
Évről évre ellátogat Erdélybe is, ahol Marosvásárhelyen és egyéb más városokban is játszik. Hangversenyezett a világ leghíresebb koncerttermeiben. Repertoárján több mint harminc zongoraverseny és a zongorairodalom jelentős része szerepel. Eddigi munkásságának egyértelmű csúcspontja a 2010-es Chopin-év alkalmából rendezett két napon átívelő koncertsorozata, ahol is a zeneszerző összes, szólózongorára írt művét megszólaltatta.
DÍJAK, KITÜNTETÉSEK
Nyíregyházi Országos Zeneiskolai Zongoraverseny (1983) kategória első helyezett
Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny első helyezettje (1996)
Vác díszpolgára (1996)
Liszt Ferenc-díj (2000)
Fehér Rózsa Lovagrend Érdemkeresztje (2002) - Finn állami kitüntetés
Pest megye kultúrájáért (2003)
Kossuth-díj (2004)
Zebegény díszpolgára (2007)
Junior Prima díj (2008)
Prima díj (2011)
Budapest díszpolgára (2016)
LEMEZEK
Diszkográfiája hét lemezt foglal magába Mozart-versenyművekkel, Chopin és Liszt zongoraműveivel, Chopin és Rachmanyinov cselló-zongora szonátáival és Liszt teljes hegedű-zongora termésével. Önálló lemezfelvételei jelentek meg Mozart versenyművekkel, Chopin zongoraműveivel és Liszt Ferenc zongoraterméseivel.
BOGÁNYI-ZONGORA
A zongoraművész és konstruktőrök csoportja egy új elképzelés és technológia alapján épített egy teljesen egyedi formájú és felépítésű zongorát. "Nemcsak a zongora lelkét, a rezonánst reformáltuk meg, amit fa helyett karbonkompozitból készítünk, hanem a hangszer más alkatrészeit is. Ezek összességének köszönhető a nagyon tiszta, erőteljes, felhangdús hang", így mutatta be a saját nevét viselő, magyar fejlesztésű új hangszert Bogányi Gergely, aki azért kezdett bele egy újfajta hangszer megalkotásába, mert nem találta azt a hangzást, amely a legjobban megfelelne ízlésének.
Fotó: boganyigergely.hu
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar közel egy évszázada Magyarország vezető szimfonikus zenekarainak egyike. A Ferencsik János és Kobayashi Ken-Ichiro nevével fémjelzett korszakok után új fejezet kezdődött a zenekar történetében, amikor 1997-ben Kocsis Zoltán lett a főzeneigazgatója. Az ezt követő két évtized során a zenekar megújult, nemzeti szimfonikus együtteshez méltó sokoldalúsággal nemcsak klasszikus műveket, hanem a repertoárról korábban hiányzó fontos alkotásokat is megszólaltat, a közelmúlt és napjaink magyar zenéjét is megismertetve közönségével. Kocsis Zoltán halála után 2017 márciusától 2020 augusztusáig a zenekarnál korábban éveken át első állandó karmesterként közreműködő, komoly nemzetközi karriert maga mögött tudható, Liszt Ferenc-díjas Hamar Zsolt töltötte be a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatói posztját.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar az elmúlt 15 évben mintegy 40 országban közel 330 külföldi turnékoncertet adott. Kocsis Zoltán vezetésével olyan neves helyszíneken és fesztiválokon lépett fel, mint a New York-i Avery Fisher Hall, a tokiói Suntory Hall, a birminghami Symphony Hall, az athéni Megaron, a bukaresti Enescu Fesztivál, a Colmari és a Kanári-szigeteki Fesztivál, bogotai Beethoven Fesztivál; 2011-ben, a Liszt-év alkalmából a brüsszeli Bozar Központban és a Vatikánban játszott, a XVI. Benedek pápa tiszteletére adott koncerten. Az együttes rendszeresen visszatér többek között Franciaországba, Japánba, Németországba, Romániába, Spanyolországba, Szlovákiába és Szlovéniába. Az utóbbi években felléptek Bogotában, Isztambulban, Dél-Koreában és Kínában is.
Budapesten, zenész családba született, zongorázni, brácsázni és dobolni tanult.
1998-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karmester és ütős tanszakán.
Ugyanebben az évben első díjat nyert a Magyar Televízió 9. nemzetközi karmester versenyén majd ezt követően az athéni Mitropoulos karmester versenyen is.
1993-ban alapította az Óbudai Danubia Zenekart - Danubia Szimfonikus Zenekar néven - melynek 2013-ig zeneigazgatói posztját is betöltötte. Mint a legígéretesebb fiatal magyar karmester, 2003-ban Liszt Ferenc, 2008-ban pedig Junior Príma díjat kapott.
Héja 2001-ben Puccini “Bohémélet” című operájával debütált a Magyar Állami Operaházban.
2005-től 2012-ig a Chemnitzi Opera első karmestere volt. 2011-től 2013-ig a Magyar Állami Operaház zeneigazgatója volt, és azóta is állandó vendégkarmestere. Ezen kívül a lipcsei MDR-Sinfonieorchester, a berlini Deutsches Symphonie-Orchester, a Taipei Symphony Orchestra, a Tokyo Philharmonic Orchestra, a Mecklenburgische Staatskapelle, a Philharmonisches Orchester Freiburg, a Presidential Symphony Orchestra Ankara és vezető magyar zenekarok állandó vendége. A gála koncerteken, kortárs műveken és operákon túl Héja repertoárja épp úgy felöleli az oratórium, az opera és a legfontosabb szimfóniák irodalmát, mint a balettekét, az operettekét és musicalekét. Munkájában kiemelt szerepet kapnak az olyan magyar szerzők művei, mint Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő és Ligeti György.
A 2015/16 szezon kezdete óta Héja Domonkos Héja a Staatstheater Augsburg zeneigazgatója. Itt olyan műveket mutatott be, mint Alexander Zemlinsky »Der König Kandaules«, Dimitri Shostakovich »Kisvárosi Lady Macbeth«, Carl Maria von Weber »Der Freischütz«, Giuseppe Verdi »A végzet hatalma «, Charles Gounod »Werther« és a »Faust«, Gaetano Donizetti »Don Pasquale«, Richard Strauss »Ariadne Naxos szigetén«, és Benjamin Brittens »Peter Grimes« című operái.
Nemzeti Összetartozás Napja
CARAMEL – ÖRÖMZENE
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
Nemzeti Összetartozás Napja
CARAMEL – ÖRÖMZENE
Szimfonikus gálakoncert
2022. június 4. szombat 20:00 (esőnap: június 9.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Molnár Ferenc Caramel produkciója évről-évre szívhez szóló, megható és katartikus élményt nyújt a közönségnek, akik a felcsendülő dalokat álló tapssal jutalmazzák a Margitsziget színpadán. Caramel 2022-ben, az Összetartozás Napján hasonlóan lenyűgöző, mégis megújult produkcióval várja a közönséget, új dalokkal, új zenei elemekkel kiegészítve lép majd színpadra.
A Margitszigeti Színház minden évben különös figyelmet fordít az ünnepek méltó produkciókkal történő közös megélésére, a jelentős évfordulókról való meghitt megemlékezésekre. A nemzeti összetartozás napja sorsunk egyik legmeghatározóbb évfordulója minden évben. A trianoni békeszerződés hírére 1920-ban megszólaltak a harangok, az emberek gyászruhába öltöztek, temették Magyarországot. Három és fél millió ember rekedt határainkon túlra. Caramel nagyszabású koncertje méltó emlékezés lesz Magyarország legszebb szabadtéri színpadán, az énekes szeretetről, hitről és magyarságról szóló dalaival. Szívhezszóló szövegei, őszinte és tiszta személyisége mély érzéseket kelt közönségében, koncertjeiről feltöltődve, szeretettel a szívében távozik mindenki.
Caramel azok közé a művészek közé tartozik, aki hagyományosan minden nyáron nagyszabású és különleges koncertet adnak a Margitszigeti Színházban.
Aki legutóbbi, SIMFONICA II című koncertjén ott volt, nem feledi!
Tolcsvay László – Müller Péter – Müller Péter Sziámi:
MÁRIA EVANGÉLIUMA
rockopera
-
Ajánló
-
Szereposztás
Tolcsvay László – Müller Péter – Müller Péter Sziámi
MÁRIA EVANGÉLIUMA
rockopera
2022. június 6. hétfő 20:00 (esőnap: június 7.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi Mária evangéliuma című rockoperáját 30 évvel ezelőtt mutatták be a Madách Színházban, azóta az itthoni, határon túli, valamint európai zenés színpadok visszatérő sikerdarabja, Szűz Mária történetét meséli el. Ifjúságától Krisztus születésén és kereszthalálán át Mária mennybemeneteléig követhetjük az eseményeket János apostol látomásos tolmácsolásában. A mű középpontjában Mária szerelmes szeretete és anyasága áll, az a fájdalmas női sors, amelyet csodálatos fiával megélt, annak minden gyönyörűségével és küzdelmével együtt. A vallásos témát a rockopera műfaján keresztül bemutató alkotás különleges helyet foglal el a magyar színház- és kultúrtörténetben. Egyszerre képes felmutatni a szakralitást, az isteni erő nagyságát, a szeretet mindent legyőző erejét, ugyanakkor az emberi érzéseket, kétségeket, félelmeket és a döntések lelki hátterét is.
A LantArt Produkció előadása a műfaj legkiválóbb énekeseinek és alkotóinak közreműködésével valósul meg Juronics Tamás rendezésében, a Győri Nemzeti Színházzal és a kaposvári Csiky Gergely Színházzal közös koprodukcióban. Főbb szerepekben Füredi Nikolett, Kocsis Dénes, Feke Pál, Ódor Kristóf és Novák Péter látható. Közreműködik a Szegedi Kortárs Balett, valamint a Győri Nemzeti Színház zenekara és kórusa. A rockopera a jubileum tiszteletére a szerző, Tolcsvay László jóvoltából megújult hangzásvilággal kerül színre. A 2022-ben színpadra állított előadás budapesti bemutatója a Margitszigeti Színházban lesz.
Támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap
Tolcsvay László – Müller Péter – Müller Péter Sziámi:
Mária evangéliuma
rockopera
Mária: Füredi Nikolett
Jézus: Kocsis Dénes
János apostol: Feke Pál
József: Ódor Kristóf
Heródes: Novák Péter
Füles: Laki Péter
Vak: P. Petőcz András
Gyermek Jézus: Endrődy Farkas
Gábriel: Kovács Gábor
Michael: Laki Péter
Raphael: Antóni Norbert
Gáspár: Kőrösi András
Menyhért: Pataki Bence
Boldizsár: Ozsgyáni Mihály
Pásztor 1: Kiss Zoltán
Pásztor 2: Vincze Márton
Pásztor 3: Sütő András
Közreműködnek: a Szegedi Kortárs Balett táncművészei,
valamint a Győri Nemzeti Színház zenekara és énekkara
Zene: Tolcsvay László
Librettó: Müller Péter
Versek: Müller Péter Sziámi
Zenei vezető, karmester: Werner Gábor
Karvezető: Balogh Eszter
Korrepetitor: Mazalin Wanda
Társkoreográfus: Czár Gergely
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Benedek Mari
Jelmezkivitelező: Böhm Katalin
Műszaki vezető: Somfai Péter
Szcenikus: Tóth Kázmér Attila
Ügyelő: Terjék Attila
Súgó: Szilárd Katalin
Világítástervező: Dreiszker József
Rendezősszisztens: Kiss Eszter
Rendező, koreográfus: Juronics Tamás
Producer: LantArt Produkció
Koprodukciós partnerek: Győri Nemzeti Színház, Csiky Gergely Színház, Kaposvár
Támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap
A rockopera a szerzőket képviselő Proscenium Szerzői Ügynökséggel kötött megállapodás alapján kerül előadásra.
A szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk
27. DUNA KARNEVÁL GÁLA
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
27. DUNA KARNEVÁL GÁLA
2022. június 10. péntek 20:00
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
A karneváli események egyik koronája minden évben a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mesés környezetében bemutatott gálaműsor, a külföldi és hazai táncegyüttesek közel 300 művészének egyedülálló, közös műsora.
1. VILÁGKARNEVÁL
Az este első részében bemutatkoznak a karneválra meghívott külföldi együttesek Albániától Grúziáig.
2. A MAGYAR IFJAKHOZ, AVAGY VIRÁG VAGY TE HAZÁM IFJÚSÁGA
Előadásunkban a Petőfi évforduló alkalmából a költő forradalmi és szerelmi verseinek eszmeiségét, az ifjúsághoz szóló, jelenben is érvényes üzeneteit idézzük meg a táncok, zenék és Petőfi lírája szövetében.
Ünnepi műsorunk nem csak tiszteletadás Petőfi Sándor emlékének, hanem az újra és újra ébredő magyar lélekhez szóló gondolatainak eggyé olvasztása a kortalanság és egyetemesség jegyében.
A művészeti együttműködésben megvalósuló előadásban a Duna Művészegyütteshez és a Magyar Állami Népi Együtteshez neves hazai táncegyüttesek és zenekarok csatlakoznak.
Szerkesztő koreográfus: Mihályi Gábor Harangozó Gyula-díjas, kiváló művész
Zenei vezető: Dulai Zoltán
Koreográfus -rendező: Juhász Zsolt Harangozó Gyula-díjas
Az est rendezője: Mucsi János, Harangozó Gyula-díjas, érdemes művész
SZENT EFRÉM FÉRFIKAR
Sztárvendég:
VICTOR SOLOMON
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
Ars poetica
-
a Szent Efrém Férfikar története
-
Victor Solomon
SZENT EFRÉM FÉRFIKAR
Sztárvendég: VICTOR SOLOMON
20 éves jubileumi kórusgála 400 fellépővel, meghívott vendégekkel
2022. június 11. szombat 20:00 (esőnap: június 12.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Magyarország legnépszerűbb vokális együttesét 20 évvel ezelőtt indította útjára, a Liszt- Díjas és Érdemes Művész, Bubnó Tamás. A sokszorosan díjazott Szent Efrém Férfikar két évtizedes pályafutása alatt sikerrel koncertezett a világ négy különböző kontinensén, több mint 30 országban. Akár mély tónusú ortodox zenét, akár középkori himnuszokat, akár játékos Bartók műveket, akár veretes Liszt himnuszokat, vagy éppen világslágereket énekelnek, mindig lenyűgözik a közönséget kiérlelt hangzásukkal és közvetlen színpadi jelenlétükkel.
„A jubiláló Szent Efrém énekegyüttes legnagyobb durranása 2022-ben a Margitszigeti nagy gála lesz. Erre készülnek immár egész évben, hogy örömet és élményt nyújtsanak, valamint az éneklés varázslatával egyre több embert hódítsanak meg. A küldetésük a zene és az ének, az éter és szellem emberi testben és hangban beteljesülő csodája!” - nyilatkozta Bán Tedóra a Margitszigeti Szabadtéri Színház művészeti vezetője.
A 20 éves jubileum egy valódi, nagyszabású kórusgála a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon!
Az együttes együtt lép fel azokkal a kórusokkal, melyekkel az elmúlt években meghatározó művészi együttműködést alakítottak ki, mindezt a szimfonikus zenekari kíséret és a különleges látvány elemek még színesebbé, és ünnepibbé varázsolják.
A koncert a kora középkortól a gospelen át, a modern slágerekig ívelő, és kizárólag erre az alkalomra írt feldolgozásokkal teli szédületes zenei utazásnak készül.
Fellép a Lautitia Kóruscsalád, a Budapesti Énekes Iskola ,a Várpalotai Schola, a Gödöllői Premontrei Schola, a Belvárosi Kántorátus, az Angelica leánykar,a Heuréka Pop Orchestra, a Swing á la Django .
400 énekes fog együtt ünnepelni a kiváló énekegyüttessel. Egy ilyen nagyszabású ünnepi eseményre Magyarországon, Budapesten kizárólag a Margitszigeten van lehetőség. Hogy az együttes ezen az egy estén bemutathassa sokszínűségét, korokon-stílusokon átívelő repertoárja gazdagságát, a 2021-es The Voice mágikus hangú gospel énekes finalistája, a csodálatos Victor Solomon érkezik Amerikából a Szent Efrém férfikarral közösen ünnepelni.
Egy igazán katartikus élményt készít elő az együttes és a Margitszigeti Színház csapata, mely mindenki örömére szolgálva hódítja majd meg és csábítja a közös éneklés élményébe a közönséget.
Az egész Margitsziget egy hatalmas kórus hangzásban olvad össze!
Napjainkban a klasszikus zene sokak számára arisztokratikus jelenséggé vált, amit kevesen értenek és talán még kevesebben élveznek. A Szent Efrém Férfikarban feltett célunk, hogy rácáfoljunk erre.
Szerintünk kétféle zene van: szakrális és profán, és mindkettőben felfedezhetjük a tehetség kiérlelt, megformált jeleit, a klasszikus értékeket - műfajtól és korszaktól függetlenül. Akár mély tónusú ortodox zenét, akár hajlékony mediterrán bizánci dallamokat, akár játékos Bartók műveket, akár veretes Liszt-himnuszokat, vagy éppen világslágereket éneklünk, mindig egy cél lebeg a szemünk előtt: legyen jó, amit csinálunk! Legyen jó énekelni – és legalább annyira jó hallgatni. A Szent Efrém Férfikar egy szellemi műhely, ahol egymás személyiségéből, hangi adottságaiból és sokféleségéből táplálkozunk. Úgy gondoljuk, hogy semmilyen zenét sem fontos feltétlenül érteni, bőven elég hallgatni – és élvezni!
Magyarország legnépszerűbb vokális együttesét 2002-ben alapította a Liszt- és Érdemes Művész Díjas Bubnó Tamás. Névadójuk Szír Szent Efrém (306-373), a bizánci egyház kiemelkedő himnuszköltője, akit kortársai a “Szentlélek hárfájának” neveztek.
A Szent Efrém Férfikar kezdetben a bizánci rítusú kereszténység rendkívül változatos zenéjére specializálódott és ezzel a repertoárral ért el sikereket hazájában és külföldön egyaránt. A magyar férfikari hagyománnyal már a kezdetekkor elkezdett foglalkozni az együttes, Boksay János kárpátaljai pap férfikari liturgiája révén. Innen pedig egyenes út vezetett Liszt Ferenc ismeretlen, de végtelenül gazdag férfikari művészetéhez, majd pedig Bartók Béla férfikórusra írt zseniális darabjaihoz. A bizánci rítusú zenei hagyomány mellett az együttes repertoárjának második fontos pillére a nagy magyar mesterek férfikari munkássága lett.
Számos belföldi és külföldi rangos fesztiválfellépés hatására több kortárs zeneszerző hallotta és szerette meg a Szent Efrém Férfikar egyedi hangzását – ennek köszönhetően többen komponáltak műveket a kórusnak. Manapság elmondható, hogy nem múlik el SzentEfrém koncert kortárszenei kompozíciók előadása nélkül.
A nyolctagú együttes rendszeresen koncertezik Magyarországon és világszerte. Saját sorozatot rendeznek Orientale Lumen – Kelet Világossága címen, ahol világhírű kollégáikkal közösen lépnek színpadra. Tizenhárom lemezük jelent meg. Az együttes tagjai sokoldalú kamaraénekesek, akik átiratokat, átdolgozásokat és saját műveket is készítenek a Szent Efrém Férfikar számára.
Mérföldkövek
2002 - megalakul a Szent Efrém Férfikar
2005 - megjelenik a Boksay-liturgia lemez
2006-2010 - nemzetközi fesztiválfellépések és díjak (Szentpétervári Tavaszi Fesztivál, Moszkva, Hajnówka, Ravenna, Janacek May, Dvorák Fesztivál, Schleswig-Holstein Musik Festival, Donaufest-Ulm, MusikFestspiele Saar, Festival de Royaumont, Festival d’Auvers sur Oise)
2011 - elindul az Orientale lumen sorozat
2012 - elindul a “Városok” sorozat a BMC-ben
2013 - Rachmaninov Éjszakai virrasztás - Budapesti Tavaszi Feszivál
2014 - Egytől Tizenkettőig - YBL sorozat
2015 - Bartók&Folk lemez
2016 - koncert a King’s Singersszel
2017 - Aldeburgh Festival, Artrium Kortárszenei Seregszemle
2018 - Liszt Mozaikok, Elmúlt időkből táncjáték
2019 - Wings lemez megjelenés, teltházas bemutató a Zeneakadémián
2020 - vírusvideók: Pandémia, A török
2021 - Bartók&Folk bemutató
Díjak, elismerések
Magyar Örökség díj (2014)
Budapest Márka díj (2014)
Supersonic-díj - Byzantine mosaics (2010)
Pro Cultura Minoritatum Hungariae (2012)
Gramofon-díj jelölés - Benedicamus Domino, Fonó kiadvány (2019)
Nemzetiségekért-díj - a ruszin nemzetiség kultúrájának ápolásáért (2018)
Victor Solomon még csak 22 éves, de már Amerika szerte híressé vált az NBC 2021-es The Voice tehetségkutatóban való szereplése miatt, ahol John Legend Glory című dalával elkápráztatta a zsűrit.
Az énekes életének mindig meghatározó része volt a zene. Gyerekkorában Peoriába, Illinois államba költözött, ott vált művésszé. Hat évesen kezdett a templomban énekelni, majd az iskolai kórusokban énekelve nőtt fel. John Legend "Ordinary People" című dalának előadásával megnyerte az iskolai tehetségkutató versenyt.
Ezután az Észak-Karolinai Mezőgazdasági és Műszaki Állami Egyetemen folytatta tanulmányait. Itt az egyetemi gospel kórus tagja volt.
A fiatal énekes azt tervezi, hogy a zene területén folytatja karrierjét, majd később saját kiadót alapít; 2022 az új lehetőségek éve! Bár a „The Voice”-nak köszönhetően számos felkérést kap, emellett Victor továbbra is énekel a templomban és az egyetemi gospel kórusban, hisz Solomon főként ezzel a műfajjal, valamint inspiráló és szerelmes dalokkal szeretne továbbra is foglalkozni. Reméli, hogy egyszer Grammy-díjat nyer.
"Ne félj, tartsd Istent az első helyen, és minden rendben lesz." - vallja.
KŐSZÍVŰ
A Baradlay-legenda
musical
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
Szereposztás
KŐSZÍVŰ - A Baradlay-legenda
szerelem, történelem, musical | Jókai Mór regénye nyomán
2022. június 17. péntek 20:00 (esőnap: június 19.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
A magyar történelem egyik legfontosabb és legismertebb története, a regény és a film után, ezúttal a Margitsziget Nagyszínpadán mutatkozik be!
Jókai Mór talán leghíresebb történelmi műve a 19. századba, a szabadságharc idejére röpít minket. A műben a hazaszeretet, a szerelem, a testvéri és szülői önfeláldozás és a becsület mellett az árulás, az erkölcstelenség, a bosszú irányítja az embereket és a történelmet egyaránt. A mű politikai harcok közepette íródott, benne alkotója a függetlenség célkitűzése mellett állt ki.
Jókai Mór klasszikus regényét 1965-ben, Várkonyi Zoltán vitte filmre nívós szereplőgárdával, főszerepben olyan remek színészekkel, mint Tordy Géza és Béres Ilona.
A Baradlay testvérek lenyűgöző, kalandos és romantikus történetén itthon eddig még sosem látott látványvilág és különlegesen szép dallamok vezetik végig nézőinket. A musicalben Barabás Kiss Zoltán, Berettyán Sándor, Ember Márk, Fehér Tibor, Feke Pál, Gubik Petra, Katona Kinga, Kovács Gyopár, Miklósa Erika, Náray Erika, Polyák Lilla, Serbán Attila, Szerednyey Béla és Veréb Tamás is színpadra lép.
A darab szerzői: Szente Vajk (író-rendező), Galambos Attila (társszövegíró) és Juhász Levente (zeneszerző).
A koreográfus Túri Lajos Péter, a jelmeztervező Kovács Yvette Alida, a díszlettervező Rákay Tamás.
Baradlay Kazimirné: Polyák Lilla
Baradlay Ödön: Ember Márk
Baradlay Richárd: Fehér Tibor
Baradlay Jenő: Veréb Tamás
Lánghy Aranka: Katona Kinga
Liedenwall Edit: Kovács Gyopár
Plankenhorst Antoinette: Náray Erika
Plankenhorst Alfonsine: Gubik Petra
Rideghváry Bence: Feke Pál
Tallérossy Zebulon: Szerednyey Béla
Pál úr: Barabás Kiss Zoltán
Palvicz Ottó: Berettyán Sándor
Ramiroff Leonin: Serbán Attila
Haynau tábornok: Nagy Sándor
Erzsébet királyné: Miklósa Erika
Ensemble és tánckar:
Adler Judit, Albert Lilla Réka, Bánki Renáta, Bereczki Anna Karina, Eőry Mónika, Glonczi Marcella, Lámfalusy Zoé Szafira, Misik Renáta, Nagy Lili, Rimár Izabella, Szabados Tímea, Takács Odett, Tokai Rita, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Vincze Kitti, Bodó Zsombor, Bóna Gábor, Budai Márton, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Hernicz Albert, Horváth Ádám, Illés Zoltán, Katona Imre, Katona Zoltán,
Kator Bálint, Kazarján Deniel, Kenyeres Bendegúz, Kovács Richárd, Köpösdi Ádám, Lakatos Zsolt, Mocsár Patrik, Nagy Csaba, Ónodi Tibor, Pál Péter, Pénzes Renátó, Rácz Frank, Szabó András, Száraz Dávid, Szénási Roland, Szücs Csombor
Díszlettervező: Rákay Tamás
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Szövegíró: Galambos Attila
Zeneszerző: Juhász Levente
Zenei vezető: Károly Katalin
Koreográfus: Túri Lajos Péter
Koreográfus asszisztens: Németh Eszter
Rendezőasszisztens: Hűbér Tünde
Színpadmester: Rákos Máté
Művészeti titkár: Aradi Regina Anna
Produkciós asszisztensek: Bánki Beatrix, Fodor Lili
Műszaki vezető: Nádasdi Csaba
Animáció: Forward Productions
Kreatív tanácsadó: Radnai Péter
Produkciós vezető: Huszár Márta
Producer: Szabó László
Rendező: Szente Vajk
KŐSZÍVŰ
A Baradlay-legenda
musical
-
Ajánló
-
Szereposztás
KŐSZÍVŰ - A Baradlay-legenda
szerelem, történelem, musical | Jókai Mór regénye nyomán
2022. június 18. szombat 20:00 (esőnap: június 20.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
A magyar történelem egyik legfontosabb és legismertebb története, a regény és a film után, ezúttal a Margitsziget Nagyszínpadán mutatkozik be!
Jókai Mór talán leghíresebb történelmi műve a 19. századba, a szabadságharc idejére röpít minket. A műben a hazaszeretet, a szerelem, a testvéri és szülői önfeláldozás és a becsület mellett az árulás, az erkölcstelenség, a bosszú irányítja az embereket és a történelmet egyaránt. A mű politikai harcok közepette íródott, benne alkotója a függetlenség célkitűzése mellett állt ki.
Jókai Mór klasszikus regényét 1965-ben, Várkonyi Zoltán vitte filmre nívós szereplőgárdával, főszerepben olyan remek színészekkel, mint Tordy Géza és Béres Ilona.A Baradlay testvérek lenyűgöző, kalandos és romantikus történetén itthon eddig még sosem látott látványvilág és különlegesen szép dallamok vezetik végig nézőinket. A musicalben Barabás Kiss Zoltán, Berettyán Sándor, Ember Márk, Fehér Tibor, Feke Pál, Gubik Petra, Katona Kinga, Kovács Gyopár, Miklósa Erika, Náray Erika, Polyák Lilla, Serbán Attila, Szerednyey Béla és Veréb Tamás is színpadra lép.
A darab szerzői: Szente Vajk (író-rendező), Galambos Attila (társszövegíró) és Juhász Levente (zeneszerző).
A koreográfus Túri Lajos Péter, a jelmeztervező Kovács Yvette Alida, a díszlettervező Rákay Tamás.
Baradlay Kazimirné: Polyák Lilla
Baradlay Ödön: Ember Márk
Baradlay Richárd: Fehér Tibor
Baradlay Jenő: Veréb Tamás
Lánghy Aranka: Katona Kinga
Liedenwall Edit: Kovács Gyopár
Plankenhorst Antoinette: Náray Erika
Plankenhorst Alfonsine: Gubik Petra
Rideghváry Bence: Feke Pál
Tallérossy Zebulon: Szerednyey Béla
Pál úr: Barabás Kiss Zoltán
Palvicz Ottó: Berettyán Sándor
Ramiroff Leonin: Serbán Attila
Haynau tábornok: Nagy Sándor
Erzsébet királyné: Miklósa Erika
Ensemble és tánckar:
Adler Judit, Albert Lilla Réka, Bánki Renáta, Bereczki Anna Karina, Eőry Mónika, Glonczi Marcella, Lámfalusy Zoé Szafira, Misik Renáta, Nagy Lili, Rimár Izabella, Szabados Tímea, Takács Odett, Tokai Rita, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Vincze Kitti, Bodó Zsombor, Bóna Gábor, Budai Márton, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Hernicz Albert, Horváth Ádám, Illés Zoltán, Katona Imre, Katona Zoltán,
Kator Bálint, Kazarján Deniel, Kenyeres Bendegúz, Kovács Richárd, Köpösdi Ádám, Lakatos Zsolt, Mocsár Patrik, Nagy Csaba, Ónodi Tibor, Pál Péter, Pénzes Renátó, Rácz Frank, Szabó András, Száraz Dávid, Szénási Roland, Szücs Csombor
Díszlettervező: Rákay Tamás
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Szövegíró: Galambos Attila
Zeneszerző: Juhász Levente
Zenei vezető: Károly Katalin
Koreográfus: Túri Lajos Péter
Koreográfus asszisztens: Németh Eszter
Rendezőasszisztens: Hűbér Tünde
Színpadmester: Rákos Máté
Művészeti titkár: Aradi Regina Anna
Produkciós asszisztensek: Bánki Beatrix, Fodor Lili
Műszaki vezető: Nádasdi Csaba
Animáció: Forward Productions
Kreatív tanácsadó: Radnai Péter
Produkciós vezető: Huszár Márta
Producer: Szabó László
Rendező: Szente Vajk
MOZART!
Michael Kunze és Sylvester Levay
musicalje
-
Ajánló
-
Szereposztás
MOZART!
MICHAEL KUNZE és SYLVESTER LEVAY musicalje
Szabadtéri bemutató!
2022. június 24. péntek 20:00 (esőnap: június 26.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Szövegkönyv és dalszövegek: MICHAEL KUNZE
Zene és hangszerelés: SYLVESTER LEVAY
Eredeti produkció: Vereinigte Bühnen Wien
Színpadi jogok világszerte: VBW International GmbH
Linke Wienzeile 6, 1060 Bécs, Ausztria
international@vbw.at www.vbw-international.at
Magyar jogtulajdonos: Pentaton Művész- és Koncertügynökség www.pentaton.hu
A Margitszigeti Színház
és a Veszprémi Petőfi Színház
közös szabadtéri bemutatója.
Hogyan lehet a kiszolgáltatott helyzetből felállni, hogyan őrizhetjük meg önmagunkat, nem adva fel elveinket, ha kell, a világgal is szembe szállva a művészetért? A mű hiteles irodalmi alapanyagokból, levelezésből táplálkozik, kifejezetten tanító jellegű alkotás, melynek kiemelkedő értéke számunkra az, hogy a szerző magyar, Sylvester Levay, és az ő Magyarországra adott külön engedélyével kerül bemutatásra ebben a formában a produkció.
Wolfgang Mozart: KÁDÁR SZABOLCS JÁNOS
Amade, a porcelánfiú: GYŐRY ZSOMBOR
Colloredo hercegérsek: HORVÁTH DÁNIEL
Constanze Weber: KARDFFY AISHA
Leopold Mozart: KERESZTES GÁBOR
Nannerl Mozart: HIRSCHL LAURA
Walsdtatten bárónő: FÜREDI NIKOLETT
Emanuel Schikaneder: KELLER MÁRTON
Karl Joseph Arco gróf: SZELES JÓZSEF
Doktor Messmer: NYIRKÓ ISTVÁN
Cacilia Weber: MÓDRI GYÖRGYI
Fridolin Weber: MÁTÉ P. GÁBOR
Thorwart Weber: KŐRÖSI CSABA
Aloysia Weber: HARASZTI ELVIRA
Josepha Weber: KISS ESZTER JÚLIA
Sophie Weber: PILLER LUCA
Salieri: PÁSZTOR MÁRK
Császárné: VARGA SZILVIA
Mária Anna, Mozart anyja: PALÁSTHY BEA
Fűszeres: SOLTIS ELEONÓRA
Császár: KULCSÁR-SZÉKELY ATTILA
Arco szolgája: VÍGH GERGŐ
Zöldséges: NÉMETH-NAGY VIKTÓRIA
Valamint:
MIHÓK JOHANNA, UNGER VANDA, PILLER LUCA, VARGA KRISTÓF, STEINHAUSZ GERGŐ, ELEVEN KITTI, LADISZLAJDESZ PÉTER, SZANYI FRUSZINA DORKA
Ügyelő: MADÁR K. ZOLTÁN
Rendezőasszisztens: PÉTI KRISZTINA
Súgó: BÓNIS XÉNIA
Díszlettervező: RÁKAY TAMÁS
Jelmeztervező: GYARMATHY ÁGNES
Koreográfus: LŐCSEI JENŐ
Zenei vezető: BALASSA KRISZTIÁN
Magyar szöveg: MÜLLER PÉTER SZIÁMI
Rendező:
SOMOGYI SZILÁRD
Nádasdy Kálmán-díjas
A szereposztás változásának jogát fenntartjuk!
MOZART!
Michael Kunze és Sylvester Levay
musicalje
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
Szereposztás
MOZART!
MICHAEL KUNZE és SYLVESTER LEVAY musicalje
Szabadtéri bemutató!
2022. június 25. szombat 20:00 (esőnap: június 27.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Szövegkönyv és dalszövegek: MICHAEL KUNZE
Zene és hangszerelés: SYLVESTER LEVAY
Eredeti produkció: Vereinigte Bühnen Wien
Színpadi jogok világszerte: VBW International GmbH
Linke Wienzeile 6, 1060 Bécs, Ausztria
international@vbw.at www.vbw-international.at
Magyar jogtulajdonos: Pentaton Művész- és Koncertügynökség www.pentaton.hu
A Margitszigeti Színház
és a Veszprémi Petőfi Színház
közös szabadtéri bemutatója.
Hogyan lehet a kiszolgáltatott helyzetből felállni, hogyan őrizhetjük meg önmagunkat, nem adva fel elveinket, ha kell, a világgal is szembe szállva a művészetért? A mű hiteles irodalmi alapanyagokból, levelezésből táplálkozik, kifejezetten tanító jellegű alkotás, melynek kiemelkedő értéke számunkra az, hogy a szerző magyar, Sylvester Levay, és az ő Magyarországra adott külön engedélyével kerül bemutatásra ebben a formában a produkció.
Wolfgang Mozart: NIKITA BRAGA
Amade, a porcelánfiú: GYŐRY ZSOMBOR
Colloredo hercegérsek: HORVÁTH DÁNIEL
Constanze Weber: KARDFFY AISHA
Leopold Mozart: CSERVENÁK VILMOS
Nannerl Mozart: HIRSCHL LAURA
Walsdtatten bárónő: SZEDERJESI TEODÓRA
Emanuel Schikaneder: KELLER MÁRTON
Karl Joseph Arco gróf: SZELES JÓZSEF
Doktor Messmer: NYIRKÓ ISTVÁN
Cacilia Weber: MÓDRI GYÖRGYI
Fridolin Weber: MÁTÉ P. GÁBOR
Thorwart Weber: KŐRÖSI CSABA
Aloysia Weber: HARASZTI ELVIRA
Josepha Weber: KISS ESZTER JÚLIA
Sophie Weber: PILLER LUCA
Salieri: PÁSZTOR MÁRK
Császárné: VARGA SZILVIA
Mária Anna, Mozart anyja: PALÁSTHY BEA
Fűszeres: SOLTIS ELEONÓRA
Császár: KULCSÁR-SZÉKELY ATTILA
Arco szolgája: VÍGH GERGŐ
Zöldséges: NÉMETH-NAGY VIKTÓRIA
Valamint:
MIHÓK JOHANNA, UNGER VANDA, PILLER LUCA, VARGA KRISTÓF, STEINHAUSZ GERGŐ, ELEVEN KITTI, LADISZLAJDESZ PÉTER, SZANYI FRUSZINA DORKA
Ügyelő: MADÁR K. ZOLTÁN
Rendezőasszisztens: PÉTI KRISZTINA
Súgó: BÓNIS XÉNIA
Díszlettervező: RÁKAY TAMÁS
Jelmeztervező: GYARMATHY ÁGNES
Koreográfus: LŐCSEI JENŐ
Zenei vezető: BALASSA KRISZTIÁN
Magyar szöveg: MÜLLER PÉTER SZIÁMI
Rendező:
SOMOGYI SZILÁRD
Nádasdy Kálmán-díjas
A szereposztás változásának jogát fenntartjuk!
CARMINA BURANA
és TAVASZI ÁLDOZAT
Maribor Balett
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
Carmina Burana színlap
-
Carmina Burana a zenemű
-
Edward Clug koreográfus
-
Tavaszi áldozat színlap
-
Darai Tamás
-
Evgenija Koškina
-
Asami Nakashima
CARMINA BURANA
és TAVASZI ÁLDOZAT
Maribor Balett
Koreográfus: Edward Clug
2022. július 1. péntek 20:00 (esőnap: július 2.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Két kultikus darabot láthat a közönség a Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének karizmatikus táncosaival, Edward Clug, román koreográfus modern adaptációjában.
A táncművészetben a Carmina Burana számos feldolgozását láthattuk már, de ez a nagyszabású táncprojekt harminc csodálatos táncossal, Marko Japlj díszletében lélegzetelállító vizualitást kínál.
Edward Clug, koreográfiája a kör fogalmán alapuló kompozíció szerkezetét követi, amely az örömből, keserűségből, aggodalomból és reményből álló létezési ciklust testesíti meg, a sors nagy kerekét, amely feltartóztathatatlanul megfordul. A koreográfus elsősorban a mozgás olyan spontán impulzusait kereste, melyek a zenei folyamat kibontakozása közben megszólítják a nézőt, és észrevétlenül bevonják őt ebbe a folyamatosan hömpölygő életkörforgásba.
“A koreográfusi munkám során spontán létrejött forma egy kör volt, amely egybeesett az O Fortuna első dalának boldogságkörével.
A színházi élet bizonytalansága miatt azt szeretném, hogy a nézők minél hamarabb élőben láthassák a darabot, mert ők azok, akik bezárják a körünket, szükségünk van tehát rájuk, hogy a világunk újra életre kelhessen egy közös színházi élményben.“ Edward Clug
Az est folyamán látható két darab közös pontja a TAVASZ ÉBREDÉSE.
A produkció a
támogatásával valósult meg.
Carmina Burana
Koreográfus: Edward Clug
Zeneszerző: Carl Orff
Díszlet: Marko Japelj
Jelmez: Leo Kulaš
Fény: Tomaž Premzl
Koreográfus-asszisztens: Matjaž Marin, Sergiu Moga
Az előadás hossza 1 óra, szünet nélkül.
Bemutató: 2021. május 16.
Táncelőadás
SZINOPSZIS:
Edward Clug egy mélyen emberközpontú, 20. századi művet gondolt újra: Carl Orff középkori dalok által ihletett Carmina Burana című zeneművét. A darab bevezető sora, az O Fortuna a világ körforgását idézi meg, az ember tehetetlenségét a kiszámíthatatlan jövővel szemben.
Edward Clug koreográfus, a modernitás iránti elkötelezettséggel reflektál egyrészt a Carmina Buranában benne foglalt emberi kétségekre és gyötrelemre, de sokkal inkább a tavaszra, a reményre és a szerelemre, amelyek ugyanúgy központi témái a műnek, és az embert legmélyebben érintik mindenkori múltjában és jövőjében.
A koreográfus jegyzete:
„Ivan Cavallari, a Montreali Kanadai Balett-társulat (Les Grands Ballets Canadiens de Montréal) művészeti igazgatójának kezdeményezésére Carl Orff híres szcenikus kantátájának, a Carmina Buranának megkoreografálásának ötlete kezdetben abszurdnak tűnt számomra. Valószínűleg amiatt az előítélet miatt, ami Orff zenéjévél kapcsolatban élt bennem. A zenei anyag alaposabb vizsgálata után azonban az előítéletem alaptalannak bizonyult, így ma is hálás vagyok ezért a lehetőségért. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy személyes élményt, személyes történetet találjak Orff monumentális művében, és ne csak illusztráljam azt, amit a szöveg és a zene önmagában bizonyos értelemben sugall.
A középkori Codex Buranus kézirat szövegeit idéző koreográfiámnak központi elemet a természet ciklikussága, különösen a tavasz ébredése, valamint az emberi lét és vágyak közötti párhuzam. A tiltott és elérhetetlen (gyümölcs) után epekedő fiatal testben a vágy felébredése az, ami a huszonnégy "dalon" át vezető úton feszültséget teremt. A koreográfusi munkám során spontán létrejött forma egy kör volt, amely egybeesett az O Fortuna első dalának boldogságkörével. Harminc táncos van színpadon ebben a jelenetben, akik e tökéletes természeti forma lényegét igyekeznek felmutatni. Minél szűkebb a kör, annál több feszültség és erő hatja át a középpontját.
Orff szimbolikusan megalkotott szcenikus kantátája kétségtelenül ma is rendkívül népszerű mű. Munkám során elsősorban a mozgás olyan spontán impulzusait kerestem, melyek a zenei folyamat kibontakozása közben megszólítják a nézőt, és észrevétlenül bevonják őt ebbe a folyamatosan hömpölygő életkörforgásba. Ezt a hatalmas kihívást kellő türelemmel kezelve újjászületett a mű ebben a közös színházi élményben. Az Orff által megzenésített dalok számtalan értelmezést kínálnak arra az alapvető létkérdésre, hogy mi is a boldogság, az élet és a szerelem. Természetesen nincs helyes vagy helytelen válasz, és egyik értelmezés sem az egyetlen és egyetemes.“ Edward Clug
A zeneműről
Amikor Carl Orff 1936-ban megkomponálta a Carmina Buranát, nem gondolta, hogy ez a középkori dalok által ihletett "szcenikus kantáta" olyan népszerűségre tesz szert, amely minden más művét háttérbe szorítja.
A Carmina Burana a mai napig a klasszikus repertoár egyik legismertebb darabja a nagyközönség számára, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy az O Fortuna kezdetű részt filmekben, többek között az Excalibur-ben is felhasználták.
1803-ban a bajorországi Benediktbeuern bencés kolostorában egy titokzatos kéziratra bukkantak. Latin, német és ófrancia nyelvű egyházi és világi dalok és szövegek gyűjteményéből állt, amelyek a szerelemről, a tavaszról és az élet örömeiről szóltak, mint az evés, a bor és a mulatozás.
Carl Orff ciklusához 24 ilyen költeményt választott ki, és sajátos hangszerelésük által ezeket nagyobb egységekbe rendezte. A bevezető, az O Fortuna a római mitológia szerencseistennőjét idézi, aki a zárórészben is visszatér. A világ kegyetlen császárnője, Fortuna úgy jelenik meg, mint egy könyörtelen sorskerék, amely egyre cask forog, és olyan sorsra juttatja alattvalóit, amely felett nincs hatalmuk.
A főbb részek a réten, a fogadóban, vagy épp a tavaszban és a szerelem birodalmában bontakoznak ki. De éppúgy szólnak ezek a dalok a létezés öröméről és a fájdalmáról, a szerelmet pedig a férfi és a nő szemszögéből is bemutatják. A hatás többnyire ünnepi, emelkedett, gyakran humorral átitatva. Elég csak a szókimondó bordalokra, vagy a nyárson sülő, sorsát sirató hattyúra gondolnunk.
Zeneileg Carl Orff kerülte a középkori dallamvilág utánozását vagy újragondolását. Sokkal inkább arra használta azt, hogy új hangon szólaljon meg. Műveire korábban főként Richard Strauss és kortársai posztromantikus zenéje volt hatással. A Carmina Buranával lehetőséget látott arra, hogy olyan egyedi, egyszerű ritmusokon és harmóniákon alapuló stílust alakítson ki, amely éles ellentétben áll korának zenéjével.
A közönség a Carmina Buranát már a frankfurti bemutatón azonnal megkedvelte. A mű a legelemibb és legősibb dimenzióiban szólítja meg az embert. Ez nem meglepő, hiszen Carl Orff, aki a zenetanítást is forradalmasította a zene testi és mozgásbeli aspektusainak újbóli összekapcsolásával, olyan zsigeri és nagyívű művet alkotott, amely keletkezése óta minden művészeti ágban inspirációként hat.
A táncművészetben a Carmina Burana számos feldolgozását láthattuk az elmúlt évtizedek során.
Edward Clug
Amikor 1983-ban beiratkozott a kolozsvári Nemzeti Balettiskolába, a 10 éves gyerek kiutat látott a Ceaușescu-diktatúra elnyomása alól. A kommunista rendszer 1989-es összeomlása után két évvel, 1991-ben fejezte be tanulmányait, és még ugyanezen év szeptemberében a maribori Szlovén Nemzeti Színházban próbált szerencsét, ahol megkapta első szerződtetését. Akkor kezdte pályafutását, amikor Szlovénia Jugoszláviából való kilépése után újjászületett országként indult útjára.
Mariborban ismerkedett meg a híres szlovén színházi rendezővel, Tomaž Pandurral, táncosként működött közre avantgárd produkcióiban. Pandur felfigyelt Clug kreativitására, és felkérte, hogy készítse el a Babilon című előadás koreográfiáját, amelyet 1996-ban mutattak be.
Első koreográfusi tapasztalatai után Clug új művészi útra lépett, és 1998-ban létrehozta első önálló projektjét, a Tangót, Leo Kulaš jelmeztervezővel és Marko Japelj díszlettervezővel együtt, akik ezután állandó alkotói csapatának tagjaivá váltak. Később, 2008-ban Milko Lazar zeneszerző csatlakozott a csapathoz a Prêt-à-porter elnevezésű projektben, és azóta is gyakran dolgoznak együtt.
2003-ban az SNT újonnan kinevezett főigazgatója, Danilo Rošker Clugot bízta meg a balett-tagozat művészeti vezetésével. Clug új irányba indította el a társulatot. 2005-ben a Radiohead zenéjére létrehozta a Radio & Juliet című darabot, amely nagy siker lett, és sajátos koreográfiai stílusa miatt nemzetközi figyelmet keltett. Együttműködést kezdeményezett több külföldi balett-társulattal, és sikerrel tette fel a Maribori Balett együttesét a nemzetközi tánctérképre. Az SNG Maribor Balettje a világ legnagyobb színházi fesztiváljain adta elő koreográfiáit: Jacob's Pillow Dance Festival (USA), a szentpétervári A Fehér Éjszakák Csillagai Fesztivál a Mariinszkij Színházban, a pittsburghi Festival of Firsts, a szingapúri Arts Festival, a franciaországi Biarritz Festival, az O Botiçario di danza Brazíliában, a Dance Festival Tel Avivban, a Sintra Festival Portugáliában, Festival Des Arts de Saint-Sauveur (Kanada), a Seoul International Dance Festival (Dél-Korea), a milánói Teatro Piccolo színházban, a Dance Open Festival keretében Szentpéterváron, valamint turnézott Hollandiában, Olaszországban és ex-Jugoszlávia országaiban.
Az évek során Clug szoros kapcsolatot alakított ki a nagy presztízsű Stuttgarti Balett-tel és a Zürichi Balett-tel, ahol 2018-ban a Faust című, nagy sikerű, egész estés balettet koreografálta.
Az elmúlt években sikeres együttműködést kezdett a Holland Táncszínházzal is, ahol több projektet is létrehozott az NDT számára (I és II). A legutólsót, az Aperture for NDT I című darabot a kritika és a közönség is lelkesen fogadta. Felkérést kapott továbbá új művek létrehozására a moszkvai Bolsoj Balett, a Flandriai Királyi Balett, a Bécsi Állami Balett, a Lisszaboni Nemzeti Balett, a Grand Ballets Canadiens Montréal, a Station Zuid Company, a Zágrábi Horvát Nemzeti Balett és a Fiumei Horvát Nemzeti Balett együtteseitől, továbbá a Bukaresti Nemzeti Balett, Aalto Ballett Essen, Bitef Dance Company Belgrád, Graz Tanz, Ukrán Nemzeti Balett Kijev, Staatsballett am Gärtnerplatz München, Augsburg Ballet, Hessisches Staatsballett Wiesbaden, West Australian Ballet Perth, Novoszibirszki Állami Balett és Dortmund Ballett számára. A Bolsoj Balett részére 2021-ben egy egész estés balettet koreografált Bulgakov A Mester és Margarita című remekművéből. A premierre december 1-jén került sor.
Munkásságáért számos hazai és nemzetközi díjat kapott, 2010-ben pedig a Quattro című projektért Arany Maszk-díjra jelölték. A legmagasabb szlovén kulturális díjakkal tüntették ki, 2005-ben a Prešern Alapítvány díjával, 2008-ban pedig a Glazer Charta kitüntetéssel. 2017-ben jelölték a rangos "Benois de la danse"-díjra a Handman című előadásért a Nederland's Dance Theatre II-vel, 2019-ben pedig a Német színházi díjra a Faust-ért, illetve a Stuttgart Ballettel készült Patterns in ¾ című előadásért.
Carl Orff (1895-1982) német zeneszerző Carmina Burana című művét a klasszikus zeneirodalom egyik leghíresebb darabjaként tartják számon. A mű 1936-ban, a náci hatalomátvétel idején született. A Harmadik Birodalom Orff műveit egyébként elfajzott zenének (entartetete Musik) bélyegezte. Orff a Carmina Buranával – hasonlóan Richard Wagner összeművészeti alkotás (Gesamtkunstwerk) ideájához –, a "Theatrum Mundi", a világszínház drámai koncepciója megvalósítását tűzte ki célul, amelyben a zene, a mozgás és a szöveg szorosan és szinte elválaszthatatlanul összefonódik. Ezt a művészi formát követve Orff következetesen úgy alkotta meg a mű zenei szövetét, hogy a zene mint hangjelenség csak a drámai kontextusban válhat teljessé. Ezért ez a művészi szándéka a Carmina Burana koncertszerű előadásaiban általában nem valósul meg.
Ezzel az összetett művel, amelynek teljes latin címe Cantiones profanae cantoribus et choris cantandae comitantibus instrumentis atque imaginibus magicis (Carmina Burana: profán dalok énekesekre és énekkarra, hangszerek és vetített képek kíséretében), Orff egy sajátos dramaturgiájú, különleges színpadi művet hozott létre, amely a 11-13. század között vándordiákok által világi latin, középfelnémet és ófrancia nyelven írt 254 verset tartalmazó középkori kéziratból kiválasztott huszonnégy versre épül.
A dramaturgia elsősorban az egyes, tartalmilag és jellegükben is jelentősen eltérő részek egymásutániságára összpontosít, és nem annyira a zenei egész (szigorúan klasszikus értelemben vett) progresszív felépítésére. Így természetes, hogy Orff a Carmina Buranában tudatosan kerüli a túlzottan bonyolult harmóniákat, inkább az énekelt szöveg közvetlen hatására törekszik, ami mindhárom szólószólam érzelmekkel teli pillanataiban tettenérhető, különösen a szokatlanul magas vokális regisztereiben (pl. az Olim lacus colueram című tenoráriájában, a Dies, nox et omnia című bariton "falsetto" áriában és a Dulcissime című szoprán áriában).
A Carmina Burana a Trionfi című zenei triptichon része, amelyhez tartozik még a Catulli Carmina (Catullus dalai) és a Trionfo di Afrodite (Afrodité győzelme). Orffra dallamvezetésére a viszonylag egyszerű, de drámai hatású késő reneszánsz és kora barokk elődök, különösen William Byrd és Claudio Monteverdi madrigáljai voltak hatással. Orff lenyűgöző hangszerelése, amely nem nélkülözi a nagyszerű drámai pillanatokat, beleértve a nyitórészt, az O Fortuna, velut luna statu variabilis (Ó, Fortuna, olyan vagy, mint a változó hold) címűt, erősen emlékeztet Stravinsky korábbi művére, a Les noces-re (Az esküvő), amely a ritmust tekinti fő zenei elemének. A ritmus ugyanolyan meghatározóan fontos a Clug számára, amikor a rá jellemző művészi stílusban a középkori élet misztériumainak és az élet különböző perspektíváinak koreográfiai feltárásakor.
Clug koreográfiájának központi vizuális eleme a kör. A kör mint geometriai alakzat a természet legegyszerűbb és legtökéletesebb alkotása (a csillagok és bolygók gömb alakúak, az égitestek kör- vagy ellipszis alakú pályán mozognak). A kör az ontológiai tökéletességet és a természet ciklikusságát is szimbolizálja, azaz az út az életből a halálba (és vissza) való örökös átmenetet, amint azt a keleti és nyugati ezoterikus hagyományok számos alkímiai szimbóluma és emblémája is bizonyítja. A kör, amelynek középpontja a gnózist (tudást, megismerést) jelenti, a táncosok beavatási pontjává válik, a táncosok (és így a társadalom) primum mobile-jaként (Első Mozgó) működik, Orff folyamatos zenei stimulációjával az élet különböző szakaszain, energiaállapotain és lelki archetípusain vezeti át a nézőt.
Az élet körforgása - amelyet a megtorpanás és a vonzás erői határoznak meg - Clug mesteri kifejezőeszköze segítségével találja meg a színpadi formáját. A koreográfus az élet új rituáléinak megteremtésével allegorikusan bontja ki ezt a fejlődést a híres középkori kézirat szövegeinek énekelt megidézésével, így teremtve meg - a zene, a szöveg és a táncművészet szintézisén keresztül - egy mély és intenzív spirituális élmény feltételét.
Tavaszi áldozat
Koreográfus: Edward Clug
Zeneszerző: Igor Stravinsky
Díszlet: Marko Japelj
Jelmez: Leo Kulaš
Fény: Tomaž Premzl
Koreográfus-asszisztens: Matjaž Marin
Hang: Gregor Mendaš
Színpadtechnika: Peter Krajnc
Modern (neoklasszikus) balett a Maribor 2012 - Európa Kulturális Fővárosa programmal koprodukcióban.
"A Tavaszi áldozat kétségkívül a 20. század ikonikus remekműve. Nemcsak Stravinsky zeneszerzői életművében jelent fordulatot, de a zenetörténetben is. Emellett a 20. századi táncművészet fejlődése is teljes mértékben tükröződik darabban, kezdve Nizsinszkij színpadi koreográfiájától Pina Bausch megismételhetetlen líraiságáig. Az én koreográfiám ihletője az eredeti Nizsinskij-mű, beleértve annak, a korra jellemző feszességét és felkavaró, avantgárd jellegét. A Tavaszi áldozat-interpretációm személyes tisztelgésként is felfogható Nizsinszkij és a párizsi ősbemutató hírhedt sikere és egyben botránya előtt, amely a modern táncszínház mindenkori viszonyítási pontjává vált a 20. században. A Tavaszi áldozat ezen interpretációja az eredeti balett-librettót és zenei textúrát követi: mindkettő egy pogány orosz legendát idéz. A legenda egy szűz rituális feláldozásáról szól, akinek addig kell táncolnia, míg holtan nem esik össze, hogy a Föld megőrizze termékenységét, és a közösség visszanyerje a pogány Tavaszisten jóindulatát. Ikonográfiai szempontból az előadás az ősi orosz legenda népi szimbólumait használja: a hosszú hajfonatú, pirospozsgás arcú nőket és a nagy szakállú férfiakat. A darab minden mozzanata a tavasz újbóli eljövetelére fókuszál."
Budapesten született. Tanulmányait a Magyar Táncművészeti Egyetemen végezte. Sikerrel szerepelt a Lausanne-i, Isztambuli és Pekingi versenyeken, valamint az Észak-Karolinai és Houstoni nyári akadémiákon.
Tamás 2012-ben csatlakozott Irena Pasaric társulatához, a Zágrábi Horvát Nemzeti Színház Balettjéhez, ahol első szólista lett. 2015-ben elhagyta a társulatot, hogy a Ballett Augsburghoz szerződjön.
Táncolt többek között William Forsythe, Nacho Duato, Marco Goecke, Hans van Manen, Uwe Scholtz, Valentina Turcu és Cayetano Soto koreográfiáiban, és dolgozott Pascal Touzeau, Edward Clug, Dominique Dumais, Leo Mujic, Mauro de Candia, Ronald Savkovic és Riccardo De Nigris alkotásaiban. Címszerepei: Franz a Coppelia-ban, Herceg a Diótörőben, Vronszkij az Anna Kareninában, Don José a Carmenben és a Faustban.
2017 júniusában a Dresden Frankfurt Dance Company-hoz csatlakozott. Jacopo Godani irányítása alatt dolgozott, valamint elsajátította Godani kortárs mozgásmódszerét. Tamás a koreográfus olyan darabjaiban táncolt, mint például a High Breed, a Moto Perpetuo, az Echoes from a Restless Soul, a Metamorphers, a Post Genoma és részt vett az Extinction of a Minor Species, Unit in Reaction, Al di La, From Now On , Ultimátum, Alter Ego, Stormo, Satelliting című művek alkotói folyamatában.
Társulatával improvizáció alapú művészeti installációk létrehozásában vett részt a frankfurti Senckenberg Naturmuseumban, a Frankfurter Kunstvereinben és a belgrádi Kortárs Művészeti Múzeumban. Tamás olyan színházakban lépett fel a társulattal, mint a madridi Teatro Real, a moszkvai Sztanyiszlavszkij Színház, a Tel Avivi Opera, valamint felléptek számos fesztiválon Montpellier-ben, Reggio Emiliában, Barcelonában, Sevillában, Zaragozában, Kuopióban, Winterthurban és Ludwigsburgban.
Japánban, Spanyolországban, Németországban és Horvátországban vendégművészként lépett fel gálákon.
2020 óta szabadúszó művész. Műhely kurzusokat és balett órákat tart, 2021-ben a Magyar Táncművészeti Egyetem mesterszakos hallgatója lett.
Az ukrán származású balett-táncosnő a kijevi Állami Balett Intézetben végzett, és az akadémia Ifjúsági Színházában kezdte pályafutását. 2002-ben csatlakozott az SNG Maribor balettegyütteshez, ahol napjainkig számos fontos szerepet táncolt. Számos balettversenyen vett részt: Bécsben kétszer is döntős volt. 2006-ban Mariborban a 8. Fiatal Szlovén Balettművészek Versenyén arany plakettet nyert. Megdöbbentő technikai és művészi kvalitásait mind klasszikus mind kortárs szóló balettelőadásokban bizonyította. Legkiemelkedőbb alakításai között szerepel a Hamupipőke, A Bajadér, a Diótörő, a Hattyúk tava, a Csipkerózsika, a Giselle, a Rómeó és Júlia és a Don Quijote című balett szólószerepe. Táncolt a legjelentősebb koreográfusok kortárs balett alkotásaiban is: Alexander Ekman (Left Right Left Right), Jiří Kylián (Falling Angels), Johan Inger (Walking Mad), Mauro Bigonzetti (Cantata) és Edward Clug (Carmina Burana, Hill Harper álma, Stabat Mater, Tango, A csend építészete, Mások figyelése, Prêt-à-porter, Peer Gynt, A tavaszi áldozat stb.) előadásaiban.
Oszakában, Japánban született. Hat évesen, a szülővárosában kezdett táncolni. 2008-ban bekerült a Bécsi Állami Operaház Balettiskolájába, ahol 2010-ben szerzett diplomát. 2011-ben csatlakozott a Maribori Szlovén Nemzeti Színházhoz. Repertoárját olyan balett főszerepeket alkotják, mint a Kitri (Don Quijote), a Medora és a Gulnare (A kalóz) , Clara és Sugarplum (Diótörő), Sylph (A szilfid). Ezen kívül Alexander Ekman, Jiří Kylián, Johan Inger, Mauro Bigonzetti, Edward Clug műveiben is táncolt (Carmina Burana, Hill Harper's Dream, Stabat Mater, Tango, Mások figyelése, Prêt-à-porter, Peer Gynt (Anitra, Solveig) , Ingrid, (A tavaszi áldozat.)
Számos kitüntetésben és díjban részesült. 2016-ban a 27. Várnai Nemzetközi Balettversenyen bronzérmet, 2019-ben a Rudolf Nureyev Nemzetközi Balettversenyen arany érmet kapott, valamint 2011-ben és 2017-ben a Szlovén Balettművészek Szövetsége által odaítélt különdíját nyerte el.
Fellépett a gálákon Japánban, Lettországban, Bosznia-Hercegovinában és Szlovéniában gálákon lépett fel.
A 100 Tagú Cigányzenekar 35 éves jubileumi koncertje
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
id. Berki László
A 100 Tagú Cigányzenekar 35 éves jubileumi koncertje
2022. július 3. vasárnap 20:00 (esőnap: július 4.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
A világ legnagyobb cigányzenekara 35 éves jubileumi koncertjével a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon emléket állít a 25 éve elhunyt Berki Lászlónak, a zenekar alapító művészeti igazgatójának.
Van valami varázslatos abban, ahogy a világ legnagyobb és leghíresebb cigányzenekara megjelenik a színpadon. Ennek oka, hogy minden fellépésükön ugyanaz a lelkesedés árad belőlük. A siker számukra üzenet, mely minden muzsikusnak újabb inspirációt ad.
A 35. évvel ezelőtt alakult együttes a világon egyedülálló zenei formáció. Koncerteztek Afrika, Amerika, Ázsia, Ausztrália, Európa számos városaiban, összesen több mint ezer koncertet adtak az elmúlt 35 év során. Hagyományápoló művészeti tevékenységük felbecsülhetetlen érték, nincs párja a világon. Komolyzenei - többek között Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Erkel, Brahms, Csajkovszkij, Sarasate, Strauss - művek mellett, tradicionális magyar cigánymuzsikát, magyar nótát és népdalt is játszanak.
A 100 Tagú Cigányzenekar 2014-ben bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, azok közé a kincseink közé, melyeknek fő jegyei a nemzeti érték, az egyediség, a különlegesség és a minőség.
A 100 tagúcigányzenekar a 2022-es Margitszigeti koncertjét a 25 éve elhunyt Berki László prímás emlékének ajánlja.
A művész 1941-ben született. Hétévesen édesapjától Berki Károly karmestertől tanulta a hegedűjáték fortélyait, később a Fazekas Gimnázium zeneiskolájában folytatta tanulmányait. Apja akkoriban a KISZ Központi Művészegyüttese Rajkó Zenekarának volt a karmestere. A zenekar munkájába a fiatal zenész középiskolai tanulmányait félbeszakítva kapcsolódott be, 1957-ben lett az együttes vezető prímása. 1958-ban Országh Tivadar és Rados Ferenc tanítványa volt .1960-tól a Magyar Állami Népi Együttes zenekarának vezető prímása, 1985-tõl a 100 Tagú Cigányzenekar betanító karmestere, hangszerelője, művészeti vezetője majd tiszteletbeli örökös művészeti igazgatója volt. Az egész világot bejárta, virtuóz előadás módjával egyedülálló sikereket ért el. Zeneszerzői, hangszerelői tevékenységet is folytatott, mintegy 200 feldolgozása került rádió-, tv-felvételre, jelent meg hanglemezen. Készült hegedűverseny-átirata a 100 tagú Budapest Cigányzenekarra, Szenthelyi Miklós szólójátékával.
Első önálló nagylemeze 1970-ben jelent meg, kb. 40 lemezen és 2 önálló saját lemezén működött közre. 2CD-t a Japán JVC cég készített vele 1992-ben.
Kitüntetései, 1986-ban Ifjúsági- Díj, 1991-ben a Magyar Köztársaság Csillagrendje és halála után 1998. március. 15-én Posztumusz Liszt Ferenc Díjat kapott.
1997. október 24.-én hunyt el.
Giacomo Puccini: TOSCA
opera
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
Szereposztás
-
Francesco Meli
-
Sümegi Eszter
-
Kálmándy Mihály
Giacomo Puccini:
TOSCA
Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar felirattal
2022. július 8. péntek 20:00 (esőnap: július 9.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Műsoridő: kb. 180 perc 2 szünettel
A Tosca az egyik legszebb és legelragadóbb mű az opera történetében. Lebilincselően izgalmas alkotás a szeretetről, harcról, féltékenységről.
A közönség számára a szenvedélyek izzásán felfutó katarzis, az énekeseknek művészi kiteljesedés. Az egyes karakterek a legnagyobb világsztárok szerepálmai, hisz tökéletes énekesi és színészi alakítást igényelnek.
Történet középpontjában egy olyan nő áll, aki a szerelméért feláldozza önmagát, bosszút állva az őt ért igazságtalanságokért és hazugságokért. Megmutatja, hogy a szerelem erejével hogyan tud egy nő hű maradni önmagához és ahhoz, amiben mindenekfelett hisz.
A „Levél ária”, a „Vissi d’arte” az opera irodalom legnagyobb slágereivé lettek.
A művet Rómában mutatták be és Puccininek országos, majd nemzetközi ismertséget hozott, hiszen néhány éven belül a világ 60 nagyvárosában tűzték műsorra és a mai napig a modern repertoár egyik alapja.
Magyarországon 1903 óta tartja folyamatosan műsoron az Operaház.
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad 2022-es Tosca produkciója igazi csemegének ígérkezik, hiszen Cavaradossi szerepére a világhírű tenort Francesco Melit sikerült megnyerni. A La Scala, a Metropolitan és a Covent Garden sztárja először lép fel Budapesten.
Toscaként, a szerep egyik legavatottabb formálója, a Kossuth-díjas Sümegi Eszter lép a közönség elé. Scarpia szerepében a Kossuth-díjas Kálmándy Mihályt hallhatjuk.
Vezényel: Kesselyák Gergely
Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
Szövegíró: Giuseppe Giacosa Luigi Illica Rendező: Nagy Viktor Díszlettervező: Vayer Tamás Jelmeztervező: Vágó Nelly Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Karigazgató: Csiki Gábor
Floria Tosca, énekesnő: Sümegi Eszter
Mario Cavaradossi, festő: Francesco Meli
Scarpia, Róma rendőrfőnöke: Kálmándy Mihály
Cesare Angelotti, a Római Köztársaság konzulja: Bakonyi Marcell
Sekrestyés: Hábetler András
Sciarrone, rendőr: Káldi Kiss András
Spoletta, a rendőrség ügynöke: Szerekován János
Valamint, katonák, rendőrök, ministránsok, nemesurak és hölgyek, városi lakosok, kézművesek
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara.
Szövegíró: Giuseppe Giacosa, Luigi Illica
Rendező: Nagy Viktor
Díszlettervező: Vayer Tamás
Jelmeztervező: Vágó Nelly
Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Karigazgató: Csiki Gábor
Karmester: Kesselyák Gergely
Francesco Meli a világ egyik leglenyűgözőbb és legkeresettebb tenorja.
1980-ban született Genovában, énektanulmányait tizenhét évesen a Conservatorio Paganini -ben kezdte, Vittorio Terranovánál folytatta, majd számos operaénekes versenyen szerzett elismerést, köztük a Caruso, a Zandonai és a Tosti versenyeken.
2002-ben debütált Verdi Macbeth-jében, Rossini Petite Messe Solennelle-jében (Kis ünnepi mise) és Puccini Messa di gloria című darabjában a Spoletói Fesztiválon. Ezzel kezdetét vette a bel canto és Rossini repertoárt előadó kiemelkedő karrier. Mindössze 23 évesen debütált a milánói La Scalában A kármelitákban, amelyet Riccardo Muti mester vezényelt, majd évek múlva visszatért ide, hogy fellépjen az Otellóban, az Idomeneóban, a Don Giovanniban, a Rózsalovagban.
Francesco Meli neve napjainkig tizennyolc színlapon szerepelt a milánói La Scalában. 2004-ben Nemorinoként debütált a Szerelmi bájitalban, melyet számos színházban énekelt.
Az olasz tenor 2009 óta a bel canto szerepektől fokozatosan a drámai opera felé fordítja a figyelmét:
A lombardok, Simon Boccanegra, Werther, A trubadúr, Az állarcosbál, Jeanne d'Arc, Az orléans-i szűz, Don Carlos, Ernani, Nabucco, Carmen, Aida, Tosca. Az világ legrangosabb operaházaiban énekel, többek között a New York-i Metropolitan Operában, a milánói La Scala-ban, a Veronai Aréna-ban, a Zürichi Operaházban, a Bécsi Operaházban, a londoni Királyi Operaházban.
Francesco Meli repertoárja több mint ötven szerepből áll, és fellépett a világ legelismertebb karmesterei vezénylete alatt, rendszeresen dolgozott Riccardo Chailly, Myung-Whun Chung, Fabio Luisi, Riccardo Muti, Gianandrea Noseda, Antonio Pappano, Daniele Rustioni és Jurij Temirkanov karmesterekkel.
A La Scalában, Cavaradossi szerepét énekelte a Toscában, Riccardo Chailly vezényletével, Davide Livermore rendezésében.
2021 elején Japánban turnézott koncertelőadásokkal, majd Cavaradossiként állt színpadra a Toscában a tokiói Új Nemzeti Színházban. Az idei évben koncertek és opera felkérések szólítják a palermói Teatro Massimóba, az Aix-en-Provence Fesztiválra, a veronai Arenába, a firenzei Maggio Musicale Fesztiválra, a Teatro San Carlo-ba, a Bajor Állami Operaházba.
2021 novemberében rögzítette a Prima Verdi című albumát, mely az első olyan album, amit egyetlen zeneszerzőnek szentelt. 2021 decemberében ötödik alkalommal nyitotta meg a szezont a milánói La Scalában, Macduff szerepét énekelte a Macbeth-ben.
2022-ben Riccardo szerepét énekli Az állarcosbálban a milánói La Scalában majd koncerteken és gálákon lép fel Moszkvában Rómában, Chicagóban és Drezdában és Budapesten. Francesco Meli a genovai Teatro Carlo Felice operaénekesek haladó szakmai képzése akadémiájának művészeti vezetője és egyik oktatója.
Franceso Meli először lép fel Magyarországon, a Margitszigeti Színház Tosca előadásában.
Sümegi Eszter
szoprán
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 1993-ban szerezte operaénekesi diplomáját, ettől az évtől a Magyar Állami Operaház egyik vezető magánénekesnője. Eddigi pályáján több mint harminc főszerepet énekelt. Nemzetközi karrierje 1993-ban kezdődött, amikor Ines szerepét énekelte Donizetti A kegyencnőjében Luciano Pavarotti szakmai irányításával. 2012-ben az elsők között kapta meg a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese díjat, amit 2015-ben újra átvehetett. A világ számos operaszínpadának vendége: énekelt a berlini Komische Operben, Salzburgban, Bregenzben, Reykjavikban, Torontóban, Karlsruhéban és Bellinzonában. A világ élvonalába tartozó énekesekkel, karmesterekkel és rendezőkkel dolgozott együtt, többek között Christoph Eschenbachhal és Robert Wilsonnal. A koncertszínpadok egyik legkeresettebb művésze: koncertezett José Curával, Giuseppe Giacominivel, Polgár Lászlóval, repertoárján Rossini, Brahms, Mozart, Verdi művei egyaránt szerepelnek. Toscájának többek között Bécs, Frankfurt és Toronto, Aidájának Pittsburgh, Barcelona, Peking közönsége tapsolt. Pályáján elénekelte az összes Puccini-opera főszerepét, az utóbbi években pedig megtalálták a nagy Strauss- (az Arabella címszerepe, a Császárné Az árnyék nélküli asszonyból, a Tábornagyné A rózsalovagból) és Wagner-szerepek (Senta A bolygó hollandiból, Erzsébet a Tannhäuserből, Elza a Lohengrinből stb.), melyeket egyöntetű szakmai és közönségsiker övez. Szulamitként (Goldmark Károly: Sába királynője) revelatív alakítást nyújtott, fellépését Az árnyék nélküli asszonyban világszínvonalúként emlegeti a szakmai sajtó.
Díjak és elismerések:
Kossuth-díj (2018)
Magyarország Kiváló Művésze (2016)
A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese (2012/2013, 2015/2016)
A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze (2010)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2004)
Székely Mihály-emlékplakett (2000)
Juventus-díj (1997)
Mándy Andor és felesége által alapított díj (1994)
Kálmándy Mihály
bariton
Hatévesen zongorázott, később a klasszikus gitárhoz és más hangszerekhez nyúlt. A kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia hallgatójaként végzett, ahol Verdi Nabuccójának címszerepével debütált, a szerep azóta is kíséri pályáján. Nemzetközi karrierje a trieszti Teatro Verdi Nabucco-produkciójával vette kezdetét, azóta Európa számos operaházában többek között Rómában, Nápolyban, Bécsben, Stockholmban, Londonban, Varsóban is fellépet, de a tengerentúlon, valamint Braziliában, Új-Zélandon és a távol -keleten is emlékezetes sikereket ért el. Mindeközben a Magyar Állami Operaházban folyamatosan énekelte a nagy baritonszerepeket. Olyan kiváló karmesterekkel dolgozott együtt, mint például Esa-Pekka Salonen, Pier Giorgio Morandi, Kent Nagano vagy Pinchas Steinberg. Színpadi partnerei között megtaláljuk Marton Évát, Edita Gruberovát, Komlósi Ildikót, Miklósa Erikát, Placido Domingót, José Curát is. A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese címet 2013/2014-ben viselte. 2015 tavaszán a Halhatatlanok Társulata tagjai közé választották. 2019-ben Kossuth-díjat kapott.
Giacomo Puccini: TOSCA
opera
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
Szereposztás
-
Francesco Meli
-
Sümegi Eszter
-
Kálmándy Mihály
Giacomo Puccini:
TOSCA
Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar felirattal
2022. július 10. vasárnap 20:00 (esőnap: július 11.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Műsoridő: kb. 180 perc 2 szünettel
A Tosca az egyik legszebb és legelragadóbb mű az opera történetében. Lebilincselően izgalmas alkotás a szeretetről, harcról, féltékenységről.
A közönség számára a szenvedélyek izzásán felfutó katarzis, az énekeseknek művészi kiteljesedés. Az egyes karakterek a legnagyobb világsztárok szerepálmai, hisz tökéletes énekesi és színészi alakítást igényelnek.
Történet középpontjában egy olyan nő áll, aki a szerelméért feláldozza önmagát, bosszút állva az őt ért igazságtalanságokért és hazugságokért. Megmutatja, hogy a szerelem erejével hogyan tud egy nő hű maradni önmagához és ahhoz, amiben mindenekfelett hisz.
A „Levél ária”, a „Vissi d’arte” az opera irodalom legnagyobb slágereivé lettek.
A művet Rómában mutatták be és Puccininek országos, majd nemzetközi ismertséget hozott, hiszen néhány éven belül a világ 60 nagyvárosában tűzték műsorra és a mai napig a modern repertoár egyik alapja.
Magyarországon 1903 óta tartja folyamatosan műsoron az Operaház.
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad 2022-es Tosca produkciója igazi csemegének ígérkezik, hiszen Cavaradossi szerepére a világhírű tenort Francesco Melit sikerült megnyerni. A La Scala, a Metropolitan és a Covent Garden sztárja először lép fel Budapesten.
Toscaként, a szerep egyik legavatottabb formálója, a Kossuth-díjas Sümegi Eszter lép a közönség elé. Scarpia szerepében a Kossuth-díjas Kálmándy Mihályt hallhatjuk.
Vezényel: Kesselyák Gergely
Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
Szövegíró: Giuseppe Giacosa Luigi Illica Rendező: Nagy Viktor Díszlettervező: Vayer Tamás Jelmeztervező: Vágó Nelly Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Karigazgató: Csiki Gábor
Floria Tosca, énekesnő: Sümegi Eszter
Mario Cavaradossi, festő: Francesco Meli
Scarpia, Róma rendőrfőnöke: Kálmándy Mihály
Cesare Angelotti, a Római Köztársaság konzulja: Bakonyi Marcell
Sekrestyés: Hábetler András
Sciarrone, rendőr: Káldi Kiss András
Spoletta, a rendőrség ügynöke: Szerekován János
Valamint, katonák, rendőrök, ministránsok, nemesurak és hölgyek, városi lakosok, kézművesek
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
Szövegíró: Giuseppe Giacosa, Luigi Illica
Rendező: Nagy Viktor
Díszlettervező: Vayer Tamás
Jelmeztervező: Vágó Nelly
Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Karigazgató: Csiki Gábor
Karmester: Kesselyák Gergely
Francesco Meli a világ egyik leglenyűgözőbb és legkeresettebb tenorja.
1980-ban született Genovában, énektanulmányait tizenhét évesen a Conservatorio Paganini -ben kezdte, Vittorio Terranovánál folytatta, majd számos operaénekes versenyen szerzett elismerést, köztük a Caruso, a Zandonai és a Tosti versenyeken.
2002-ben debütált Verdi Macbeth-jében, Rossini Petite Messe Solennelle-jében (Kis ünnepi mise) és Puccini Messa di gloria című darabjában a Spoletói Fesztiválon. Ezzel kezdetét vette a bel canto és Rossini repertoárt előadó kiemelkedő karrier. Mindössze 23 évesen debütált a milánói La Scalában A kármelitákban, amelyet Riccardo Muti mester vezényelt, majd évek múlva visszatért ide, hogy fellépjen az Otellóban, az Idomeneóban, a Don Giovanniban, a Rózsalovagban.
Francesco Meli neve napjainkig tizennyolc színlapon szerepelt a milánói La Scalában. 2004-ben Nemorinoként debütált a Szerelmi bájitalban, melyet számos színházban énekelt.
Az olasz tenor 2009 óta a bel canto szerepektől fokozatosan a drámai opera felé fordítja a figyelmét:
A lombardok, Simon Boccanegra, Werther, A trubadúr, Az állarcosbál, Jeanne d'Arc, Az orléans-i szűz, Don Carlos, Ernani, Nabucco, Carmen, Aida, Tosca. Az világ legrangosabb operaházaiban énekel, többek között a New York-i Metropolitan Operában, a milánói La Scala-ban, a Veronai Aréna-ban, a Zürichi Operaházban, a Bécsi Operaházban, a londoni Királyi Operaházban.
Francesco Meli repertoárja több mint ötven szerepből áll, és fellépett a világ legelismertebb karmesterei vezénylete alatt, rendszeresen dolgozott Riccardo Chailly, Myung-Whun Chung, Fabio Luisi, Riccardo Muti, Gianandrea Noseda, Antonio Pappano, Daniele Rustioni és Jurij Temirkanov karmesterekkel.
A La Scalában, Cavaradossi szerepét énekelte a Toscában, Riccardo Chailly vezényletével, Davide Livermore rendezésében.
2021 elején Japánban turnézott koncertelőadásokkal, majd Cavaradossiként állt színpadra a Toscában a tokiói Új Nemzeti Színházban. Az idei évben koncertek és opera felkérések szólítják a palermói Teatro Massimóba, az Aix-en-Provence Fesztiválra, a veronai Arenába, a firenzei Maggio Musicale Fesztiválra, a Teatro San Carlo-ba, a Bajor Állami Operaházba.
2021 novemberében rögzítette a Prima Verdi című albumát, mely az első olyan album, amit egyetlen zeneszerzőnek szentelt. 2021 decemberében ötödik alkalommal nyitotta meg a szezont a milánói La Scalában, Macduff szerepét énekelte a Macbeth-ben.
2022-ben Riccardo szerepét énekli Az állarcosbálban a milánói La Scalában majd koncerteken és gálákon lép fel Moszkvában Rómában, Chicagóban és Drezdában és Budapesten. Francesco Meli a genovai Teatro Carlo Felice operaénekesek haladó szakmai képzése akadémiájának művészeti vezetője és egyik oktatója.
Franceso Meli először lép fel Magyarországon, a Margitszigeti Színház Tosca előadásában.
Sümegi Eszter
szoprán
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 1993-ban szerezte operaénekesi diplomáját, ettől az évtől a Magyar Állami Operaház egyik vezető magánénekesnője. Eddigi pályáján több mint harminc főszerepet énekelt. Nemzetközi karrierje 1993-ban kezdődött, amikor Ines szerepét énekelte Donizetti A kegyencnőjében Luciano Pavarotti szakmai irányításával. 2012-ben az elsők között kapta meg a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese díjat, amit 2015-ben újra átvehetett. A világ számos operaszínpadának vendége: énekelt a berlini Komische Operben, Salzburgban, Bregenzben, Reykjavikban, Torontóban, Karlsruhéban és Bellinzonában. A világ élvonalába tartozó énekesekkel, karmesterekkel és rendezőkkel dolgozott együtt, többek között Christoph Eschenbachhal és Robert Wilsonnal. A koncertszínpadok egyik legkeresettebb művésze: koncertezett José Curával, Giuseppe Giacominivel, Polgár Lászlóval, repertoárján Rossini, Brahms, Mozart, Verdi művei egyaránt szerepelnek. Toscájának többek között Bécs, Frankfurt és Toronto, Aidájának Pittsburgh, Barcelona, Peking közönsége tapsolt. Pályáján elénekelte az összes Puccini-opera főszerepét, az utóbbi években pedig megtalálták a nagy Strauss- (az Arabella címszerepe, a Császárné Az árnyék nélküli asszonyból, a Tábornagyné A rózsalovagból) és Wagner-szerepek (Senta A bolygó hollandiból, Erzsébet a Tannhäuserből, Elza a Lohengrinből stb.), melyeket egyöntetű szakmai és közönségsiker övez. Szulamitként (Goldmark Károly: Sába királynője) revelatív alakítást nyújtott, fellépését Az árnyék nélküli asszonyban világszínvonalúként emlegeti a szakmai sajtó.
Díjak és elismerések:
Kossuth-díj (2018)
Magyarország Kiváló Művésze (2016)
A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese (2012/2013, 2015/2016)
A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze (2010)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2004)
Székely Mihály-emlékplakett (2000)
Juventus-díj (1997)
Mándy Andor és felesége által alapított díj (1994)
Kálmándy Mihály
bariton
Hatévesen zongorázott, később a klasszikus gitárhoz és más hangszerekhez nyúlt. A kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia hallgatójaként végzett, ahol Verdi Nabuccójának címszerepével debütált, a szerep azóta is kíséri pályáján. Nemzetközi karrierje a trieszti Teatro Verdi Nabucco-produkciójával vette kezdetét, azóta Európa számos operaházában többek között Rómában, Nápolyban, Bécsben, Stockholmban, Londonban, Varsóban is fellépet, de a tengerentúlon, valamint Braziliában, Új-Zélandon és a távol -keleten is emlékezetes sikereket ért el. Mindeközben a Magyar Állami Operaházban folyamatosan énekelte a nagy baritonszerepeket. Olyan kiváló karmesterekkel dolgozott együtt, mint például Esa-Pekka Salonen, Pier Giorgio Morandi, Kent Nagano vagy Pinchas Steinberg. Színpadi partnerei között megtaláljuk Marton Évát, Edita Gruberovát, Komlósi Ildikót, Miklósa Erikát, Placido Domingót, José Curát is. A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese címet 2013/2014-ben viselte. 2015 tavaszán a Halhatatlanok Társulata tagjai közé választották. 2019-ben Kossuth-díjat kapott.
Cotton Club Singers
ABBA-JAZZ SHOW
-
Ajánló
Cotton Club Singers
ABBA-JAZZ SHOW
2022. július 13. szerda 20:00 (esőnap: július 14.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
A Cotton Club Singers 2022-ben 15 év szünet után feléleszti a legsikeresebb koncertshow-ját, az ABBA-JAZZ-t.
A koncerten fellép a zenekar öt legmeghatározóbb énekese:
Zsédenyi Adrienn, Kozma Orsolya, Szűcs Gabriella,
Fehér Gábor és László Boldizsár
15 évvel ezelőtt Zsédenyi Adrienn nélkül vittük színre, viszont most vele kiegészülve áll össze újra a show. Ezért új hangszerelések is születnek majd.
A koncertet az együttes egykori, ám ma is méltán elismert 11 fős zenekara kíséri majd. A show ledfalra komponált egyedi látványvilágát az ABBA együttes zenéjének és a mai kor sokszínűségének az izgalmas elegye adja majd.
Az esemény egyediségét tovább fokozza, hogy a csapat 2022-ben nyilvános koncerten Budapesten csak ezen az estén lesz látható.
Az ABBA 2022-es évi megújulásával párhuzamosan a Cotton Club Singers igazi csemegét ígér közel 25 sláger színpadra vitelével.
PINK MARTINI
featuring
China Forbes and Storm Large
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
China Forbes
PINK MARTINI
featuring China Forbes and Storm Large
koncert
2022. július 15. péntek 20:00 (esőnap: július 16.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
A klasszikus, jazz és pop műfajait vegyítő, a világ minden tájáról származó zenei elemeket ötvöző amerikai Pink Martini együttest Thomas Lauderdale alapította, később csatlakozott hozzá egy volt harvardi osztálytársa China Forbes. Közösen kezdtek dalokat írni. "Je ne veux pas travailler" vagy “Nem akarok dolgozni” – ez volt a címe az első slágerüknek, ami azonnal nagy siker lett.
"Mindenkinek jár egy kis Álom luxuskivitelben" – így szólt a zenekar a kezdeti a mottója.
Több tucatnyi zenész és dalok több mint 25 nyelven – ez a Pink Martini többnyelvű repertoárjának mérlege, melyeket a világ legnagyobb zenei színpadjain adtak elő szimfonikus zenekarokkal Európában, Ázsiában, Görögországban, Törökországban, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, valamint Észak- és Dél-Amerikában. A Pink Martini európai debütálására az 1997-es Cannes-i Filmfesztiválon került sor, első nagyzenekari fellépésére pedig 1998-ig kellett várni, akkor az Oregoni Szimfonikusokkal szerepeltek együtt. Azóta a zenekar több mint hetven zenekarral játszott együtt a világon, több fellépésük is volt a Los Angeles-i Filharmonikusokkal a Hollywood Bowlban, a Boston Popsszal, a Nemzeti Szimfonikusokkal a Kennedy Központban, a San Franciscó-i Szimfonikusokkal, a Chicagói Szimfonikusokkal, a Minnesota Zenekarral, a Seattle-i Szimfonikusokkal, a Cleveland Zenekarral, illetve a BBC Koncert Zenekarral a Royal Albert Hallban.
A Margitszigeten 2019 nyarán, két egymást követő teltházas koncerten a közönség együtt táncolt és énekelt a zenekarral.
Az amerikai énekes és dalszerző nagyon sokoldalú művész. Énekesnői karrierje előtt éveken át színésznőként dolgozott New Yorkban. Ezután a zenei pálya felé fordult, zenekart alapított és szólóalbumot is készített. China Forbes 1995-ben lett a Pink Martini együttes énekese. Ő és Lauderdale közösen írták a banda "Sympathique (Je ne Veux Pas Travailler)" című slágerét, sok más zenekari eredeti mellett.
A Pink Martinival végzett munkája mellett szólóalbumokat adott ki, köztük a Love Handle-t és a '78 -at, amely a "Hey Eugene" című dalát tartalmazza eredeti verziójában.
Szerepel Michael Feinstein The Sinatra Project című albumán, a "How Long Will It Last?" duettjét énekli. A Margitsziget színpadán pedig elragadó hangján olyan feldolgozások és saját dalok csendülnek majd fel, mint az Amado Mio és a Brazil, a Let's Never Stop Falling in Love vagy az Una notte a Napoli.
ELISABETH
Michael Kunze és Sylvester Levay musicalje
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
Szereposztás
ELISABETH
Michael Kunze és Sylvester Levay musicalje
2022. július 22. péntek 20:00 (esőnap: július 24.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Szövegkönyv és dalszövegek: MICHAEL KUNZE
Zene és hangszerelés: SYLVESTER LEVAY
Eredeti produkció: Vereinigte Bühnen Wien
Színpadi jogok világszerte: VBW International GmbH
Linke Wienzeile 6, 1060 Bécs, Ausztria
international@vbw.at www.vbw-international.at
Magyar jogtulajdonos: Pentaton Művész- és Koncertügynökség www.pentaton.hu
Fordító: Müller Péter Sziámi
A Margitszigeti Színház
és a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház
közös szabadtéri bemutatója.
A fiatal Sisi szabadságvágya kielégíthetetlen. Egy bálon anyja hírül adja, hogy idősebb lányát Ferenc Józsefhez szánják. A bejelentést Elisabeth szerencsétlen balesete szakítja meg. Az ájult lány és a Halál találkozása megváltoztatja mindkettőjük sorsát. A túlvilági lény képtelen arra, hogy magával vigye, de örökre eljegyzi magát a lánnyal. Az ifjú Ferenc József menthetetlenül beleszeret a zabolátlan Sisibe, és anyja tiltása ellenére nőül veszi. Az asszony viszontagságokkal teli életében a boldogság ritkán látott vendég; magányát csak egyetlen barát enyhíti, akire mindig számíthat: a Halál, akit imádott fiának koporsója mellett arra kér, végre ragadja el életét, de hiába. Végül a gyilkos fegyver egy olasz anarchista kezébe kerül, hogy Elisabeth megnyugvásra lelhessen vágyott kedvese karjaiban.
A nagyszabású musicalt – amelyben a Halál lép elő főszereplővé, alakját pedig a valódi Sisi által írt versek ihlették – az egyik legnépszerűbb zenés színházi darabként tartják számon; 1992 óta hódít töretlen sikerrel.
Lévay Szilveszter – Michael Kunze
ELISABETH
Fordította: Müller Péter Sziámi
Elisabeth: POLYÁK LILLA
Fiatal Sisi: BORI RÉKA
Ferenc József: ORTH PÉTER
Halál: KOLTAI-NAGY BALÁZS
Luigi Lucheni: SERBÁN ATTILA
Zsófia főhercegnő: MÄRCZ FRUZSINA
Rudolf főherceg: VARGA-HUSZTI MÁTÉ
Helene /Frau Wolf: SZABÓ DOROTTYA
Max, Elisabeth apja: PÁL ATTILA
Ludovika, Elisabeth anyja: MAGYAR ÉVA
Gyermek Rudolf: VARGA ÁRON
Gyermek Sophie: DEIM LORINA
Sírásó: KÖRTVÉLYESSY ZSOLT
Grünne gróf: ARADI IMRE
Rauscher bíboros: SIRKÓ LÁSZLÓ
Eszterházy grófnő: SCHUPP GABRIELLA
Sztáray grófnő/Windisch kisasszony: DROS ENIKŐ
Hübner báró: LAKATOS MÁTÉ
Kempen báró: NÉMETH MÁRTON
Schwarzenberg báró: KELEMEN ÖRS
Andrássy gróf: SZIGETHY NORBERT
Batthyány gróf: VASTAG ISTVÁN
Nevelőnő: NÉMETH-NAGY JOHANNA
továbbá Kertész Kata, Mukli Franciska, valamint a színház énekkara, balett-tagozata (Kecskemét City Balett), zenekara
Zenei vezető: Károly Kati
Karmester: Drucker Péter
Zenei munkatárs: Madarász Éva, Iván Sára
Koreográfus: Túri Lajos Péter
Koreográfusasszisztens: Katonka Zoltán
Díszlettervező: Rákay Tamás
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Fény- és animációtervező: Madarász János
Súgó: Arató Andrea
Ügyelő: Berki Zoltán, Kovács Írisz
Rendezőasszisztens: Sirkó Anna
Rendező: SZENTE VAJK
ELISABETH
Michael Kunze és Sylvester Levay musicalje
-
Ajánló
-
Szereposztás
ELISABETH
Michael Kunze és Sylvester Levay musicalje
2022. július 23. szombat 20:00 (esőnap: július 25.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Szövegkönyv és dalszövegek: MICHAEL KUNZE
Zene és hangszerelés: SYLVESTER LEVAY
Eredeti produkció: Vereinigte Bühnen Wien
Színpadi jogok világszerte: VBW International GmbH
Linke Wienzeile 6, 1060 Bécs, Ausztria
international@vbw.at www.vbw-international.at
Magyar jogtulajdonos: Pentaton Művész- és Koncertügynökség www.pentaton.hu
Fordító: Müller Péter Sziámi
A Margitszigeti Színház
és a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház
közös szabadtéri bemutatója.
A fiatal Sisi szabadságvágya kielégíthetetlen. Egy bálon anyja hírül adja, hogy idősebb lányát Ferenc Józsefhez szánják. A bejelentést Elisabeth szerencsétlen balesete szakítja meg. Az ájult lány és a Halál találkozása megváltoztatja mindkettőjük sorsát. A túlvilági lény képtelen arra, hogy magával vigye, de örökre eljegyzi magát a lánnyal. Az ifjú Ferenc József menthetetlenül beleszeret a zabolátlan Sisibe, és anyja tiltása ellenére nőül veszi. Az asszony viszontagságokkal teli életében a boldogság ritkán látott vendég; magányát csak egyetlen barát enyhíti, akire mindig számíthat: a Halál, akit imádott fiának koporsója mellett arra kér, végre ragadja el életét, de hiába. Végül a gyilkos fegyver egy olasz anarchista kezébe kerül, hogy Elisabeth megnyugvásra lelhessen vágyott kedvese karjaiban.
A nagyszabású musicalt – amelyben a Halál lép elő főszereplővé, alakját pedig a valódi Sisi által írt versek ihlették – az egyik legnépszerűbb zenés színházi darabként tartják számon; 1992 óta hódít töretlen sikerrel.
SZEREPOSZTÁS
Lévay Szilveszter – Michael Kunze
ELISABETH
Fordította: Müller Péter Sziámi
Elisabeth: POLYÁK LILLA
Fiatal Sisi: KOVÁCS GYOPÁR
Ferenc József: ORTH PÉTER
Halál: KOLTAI-NAGY BALÁZS
Luigi Lucheni: SZEMENYEI JÁNOS
Zsófia főhercegnő: MÄRCZ FRUZSINA
Rudolf főherceg: VARGA-HUSZTI MÁTÉ
Helene /Frau Wolf: SZABÓ DOROTTYA
Max, Elisabeth apja: PÁL ATTILA
Ludovika, Elisabeth anyja: MAGYAR ÉVA
Gyermek Rudolf: VARGA ÁRON
Gyermek Sophie: DEIM LORINA
Sírásó: KÖRTVÉLYESSY ZSOLT
Grünne gróf: ARADI IMRE
Rauscher bíboros: SIRKÓ LÁSZLÓ
Eszterházy grófnő: SCHUPP GABRIELLA
Sztáray grófnő/Windisch kisasszony: DROS ENIKŐ
Hübner báró: LAKATOS MÁTÉ
Kempen báró: NÉMETH MÁRTON
Schwarzenberg báró: KELEMEN ÖRS
Andrássy gróf: SZIGETHY NORBERT
Batthyány gróf: VASTAG ISTVÁN
Nevelőnő: NÉMETH-NAGY JOHANNA
továbbá Kertész Kata, Mukli Franciska, valamint a színház énekkara, balett-tagozata (Kecskemét City Balett), zenekara
Zenei vezető: Károly Kati
Karmester: Drucker Péter
Zenei munkatárs: Madarász Éva, Iván Sára
Koreográfus: Túri Lajos Péter
Koreográfusasszisztens: Katonka Zoltán
Díszlettervező: Rákay Tamás
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Fény- és animációtervező: Madarász János
Súgó: Arató Andrea
Ügyelő: Berki Zoltán, Kovács Írisz
Rendezőasszisztens: Sirkó Anna
Rendező: SZENTE VAJK
DÉS LÁSZLÓ KONCERT
Így öten!
Vendégek: Básti Juli, Für Anikó
Mácsai Pál, Nagy Ervin
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
DÉS LÁSZLÓ KONCERT Így öten!
2022. július 28. csütörtök 20:00 (esőnap: július 29.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Műsoridő: kb. 2 óra, szünet nélkül
Vendégek:
Básti Juli
Für Anikó
Mácsai Pál
Nagy Ervin
Igazi, nagy meglepetés koncerttel készül Dés László 2022 nyarán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
A Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, zeneszerző már több évtizede a magyar zenei élet ikonja, neve fogalommá vált. Sikeres, tartalmas, sokszínű életmű van mögötte, máig tartó aktív szerzői és előadói jelenléttel. Ő az, aki dzsesszmuzsikusként át tudta törni a műfaji határokat, és sosem feledve, egyben felhasználva annak értékeit, a dallamok világában is maradandót tudott alkotni.
Filmzenéiből és más dalaiból nagy slágerek születtek, mint a „Nagy utazás”, a „Szerelem első vérig” vagy a „Vigyázz rám” és az „Olyan szépek voltunk”; de ugyanezt elmondhatjuk musicaljeiről is a Valahol Európában, a Dzsungel könyve vagy épp a legutóbbi Pál utcai fiúk kapcsán, amelyek dalai közül is számos felkerült a rádiók játszási listáira.
Dalszövegíró társával, Bereményi Gézával, akivel az évtizedek során már annyi emlékezetes dalt írtak színészeknek, újra munkába kezdtek, hogy ezúttal olyan előadóknak írjanak dalokat, akiknek eddig még sosem. 2022-ben a Margitszigeten debütál az új produkció: a nagysikerű Férfi és Nő koncertsorozat után most egy új négyes mutatkozik be Dés László dalaival. A négy művész, aki emeli az est fényét ezúttal Básti Juli, Für Anikó, Mácsai Pál és Nagy Ervin lesznek.
„Kedves zene és dalszerető közönség! Évtizedek óta dolgozom színészekkel, és ez nem véletlen. Szeretem, ahogy dalokat énekelnek, ahogyan azok szövegét, tartalmát értelmezik, és tehetségüket, mély ismereteiket az emberi lélekről, az emberi természetről beleviszik előadásukba. Nagy lelkesedéssel és örömmel létrehoztunk egy új csapatot, Így öten! címmel, Básti Juli, Für Anikó, Mácsai Pál, Nagy Ervin és Dés László szereplésével. Ennek a felállásnak lesz ősbemutatója július 28-án a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, egy nagyszerű zenekar közreműködésével.” /Dés László/
Dés László a kiváló színésznővel, Básti Julival a múltban nagyon sokat dolgozott már együtt. Kezdődött a Hallgass kicsit lemezzel, azután a legendás Férfi és Nő produkcióval végig járták az ország nagy koncert színpadjait és azóta is rendszeresen hívja vendégül koncertjeire. Für Anikó és Dés László most először fognak koncert színpadon találkozni. Für Anikó remek színésznő és amellett nagyszerűen énekel, saját koncertjével évek óta járja az országot. Dés dalokat korábban még nem énekelt, nagy izgalommal várjuk a nagy találkozást! Mácsai Pállal, akiről köztudott, hogy nemcsak prózában rendkívüli művész, de nagyszerűen énekel és gitározik, Dés László több produkcióban lépett már fel együtt, de eddig ezek leginkább zenés irodalmi műsorok voltak. Idén áprilisi koncertjére hívta először vendégül énekelni, sőt, kifejezetten neki írt dalt, melynek szövegét maga a kiváló színész jegyzi. Ez a dal is elhangzik majd a Margitszigeten! Nagy Ervinnel 2021-ben kezdett együtt dolgozni Dés László, augusztus 30-án debütált a produkcióban és azóta is vendég Básti Juli mellett az országos turnén, mindenütt nagyon nagy sikert aratva. Nagy Ervin amellett, hogy remek színész, nagyon muzikális és nagyszerűen énekel.
Aki kíváncsi erre a szenzációsnak ígérkező ősbemutatóra, amelyre Dés László magának is írt új dalokat, az kövesse híreinket és persze ne hagyja ki ezt a különleges koncertet, 2022. július 28-án a Margitszigeten.
MAGNA CUM LAUDE
koncert
Sztárvendég:
Karácsony János James
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
MAGNA CUM LAUDE koncert
Sztárvendég: Karácsony János James
2022. július 30. szombat 20:00 (esőnap: július 31.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Műsoridő: kb. 2 óra, szünet nélkül
A Magna Cum Laude rengeteg küzdelem, tagcsere, nagylemez, számos klip és koncertek százai nyomán jutott el a Mező Misi, Szabó Tibi, Kara Misa alkotta, máig eredeti formáció gyulai próbaterméből, hogy a nagyszínpadok kiemelt attrakciója legyen.
Lesták Marci billentyűssel és Török Máté dobossal kiegészülve a zenekar ma egyben a mély tartalmú, elgondolkodtató dalok előadója és a ház oldalát is valóban kirúgó fiatalos, lendületes közönség-kedvenc buli-banda. Minden állomás, Átkozott nők, Színezd újra, Túl későn, Visszhang, Főnököm, Pálinka dal, Vidéki sanzon, vagy a Köszönet, hogy csak néhányat említsünk a zenekar megannyi sikerdala közül.
A koncerten a legnagyobb slágerek mellett igazi unikumként a ritkán játszott dalok is felcsendülnek, így a legnagyobb rajongóknak is bőven tartogat meglepetéseket az este. A Magna Cum Laude vendége ezen az estén Karácsony János James lesz, akivel, a két évtizedes jubileum alkalmából készült Gyulai Húszfeldolgozó című kiadványon szereplő feldolgozáson kívül, további meglepéssel kedveskednek a rajongóknak.
AIDA GARIFULLINA
operagála
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
Műsor
-
Aida Garifullina
-
Pier Giorgio Morandi – karmester
-
Brickner Szabolcs
OPERAGÁLA
Sztárvendég: AIDA GARIFULLINA
Közreműködik: Brickner Szabolcs
2022. augusztus 2. kedd 20:00 (esőnap: augusztus 3.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara
Karmester: Pier Giorgio Morandi
Minden nyáron különleges Operagálával várjuk az opera szerelmeseit a Margitszigeten. A gálák különlegessége, hogy évről-évre neves világsztárokat hívunk meg, akik jelenlétükkel, hangjukkal és tehetségükkel még emlékezetesebbé varázsolják az estét.
A 2022-es gála sztárvendége a fiatal tatár szoprán, Aida Garifullina lesz, aki mára a legnagyobb operaházak és koncerttermek csillaga lett, és akit a világsajtó egyszerűen csak „a kazáni énekesmadárnak nevez, akinek lábai előtt hever a világ”.
Karrierje során olyan partnerekkel lépett már fel, mint Zubin Mehta, Dmitri Hvorostovsky, Andrea Bocelli, Plácido Domingo és Juan Diego Flórez. Hangját a mélység, a melegség és a gyengédség teszi összetéveszthetetlenné. Ízlése, stílusa, visszafogott, érzelmessége, természetes szépségével együtt az opera egyik legelbűvölőbb alakjává teszik.
Budapesti szereplése előtt énekel Bécsben Gildát a Rigolettoban, Berlinben Liut a Turandotban, Münchenben Musettát a Bohéméletben. A magyar közönség elé Puccini, Verdi, Gounod, Bellini legszebb áriáival lép majd.
www.onlyaida.com
Aida Garifullina az Askonas Holt-tal érvényben lévő megállapodás alapján lép fel.
Első rész:
- Vincenzo Bellini: Norma - “Sinfonia” | Magyar Állami Operaház Zenekara
- Charles Gounod: Rómeó és Júlia - “Je veux vivre” | Aida Garifullina
- Georges Bizet: Carmen - “Nyitány” | Magyar Állami Operaház Zenekara
- George Bizet: Carmen - “Virág ária” | Brickner Szabolcs
- Vincenzo Bellini: Norma - “Casta diva” | Aida Garifullina
- Giacomo Puccini: Manon Lescaut - “Intermezzo” | Magyar Állami Operaház Zenekara
- Giacomo Puccini: Bohémélet - “Quando m'en vo’” | Aida Garifullina
- Giacomo Puccini: Bohémélet - “O soave fanciulla” | Aida Garifullina - Brickner Szabolcs
- Léo Delibes: “Les filles de Cádiz“ | Aida Garifullina
Második rész:
- Giuseppe Verdi: A végzet hatalma - “Nyitány” | Magyar Állami Operaház Zenekara
- Franz Schubert: “Ave Maria” | Aida Garifullina
- Giuseppe Verdi: Traviata - “3. felvonás Előjáték” | Magyar Állami Operaház Zenekara
- Giuseppe Verdi: Traviata - “Parigi o Cara” | Aida Garifullina - Brickner Szabolcs
- Gioachino Rossini: A sevillai borbély - “Sinfonia” | Magyar Állami Operaház Zenekara
- Gerónimo Gimenez: A sevillai borbély - “Me llaman la primorosa” | Aida Garifullina
- Pietro Mascagni: Parasztbecsület - “Intermezzo” | Magyar Állami Operaház Zenekara
- Antonín Dvořák: Rusalka - “Mesicku na nebi hlubokem” | Aida Garifullina
- Ruggero Leoncavallo: “Mattinata” | Aida Garifullina
Ráadás:
- Giuseppe Verdi: Traviata - “Brindisi” | Aida Garifullina - Brickner Szabolcs
- Giacomo Puccini: Gianni Schicchi - “O mio babbino caro” | Aida Garifullina
Aida Garifullina Kazanban született, tatár zenész családban. Kórusvezető édesanyja hamar észrevette lányánál az éneklés szeretetét, így már öt évesen részt vett egy televíziós énekversenyen. Németországi és ausztriai tanulmányai során olyan tanárokkal dolgozott, mint Siegfried Jerusalem és Claudia Visca, majd olyan partnerekkel lépett fel, mint Juan Diego Flórez, Dmitri Hvorostovsky, Andrea Bocelli, Plácido Domingo.
Aida Garifullina 2013-ban megnyerte a Placido Domingo nevével fémjelzett, és sztárok sorát pályájukon elindító Operalia versenyt. Később csatlakozott a nagy tiszteletnek örvendő bécsi Staatsoper együtteséhez, ahol rendszeresen fellép, miközben nemzetközi karrierjét is folytatja.
"Aida a jelen és a jövő egyik legizgalmasabb operadívája” - Placido Domingo
Aida mára a legnagyobb operaházak és koncerttermek csillaga. A Királyi Operaházban, a Covent Gardenben és a Bécsi Állami Operaházban a Bohéméletben, a Bajor Állami Operaházban a Szerelmi bájitalban varázsolja el a közönségét. Operaszerepei mellett az gyönyörő, fiatal szoprán gálakoncerteket ad Európa -szerte, valamint a Teatro Colónban, Buenos Airesben. Koncertprogramjának eddigi csúcspontja volt a BBC Proms komolyzenei fesztiválon való fellépése a londoni Hyde Parkban.
A közelmúlt kiemelt eseményei közé tartozik a 2018-as Concert de Paris-on, a Bastille-nap alkalmából rendezett koncerten való fellépése. Mindkét eseményt világszerte milliók követték élőben a televízióban. A fiatal szoprán nagy sikert aratott a New York-i Metropolitan Operában, a Don Giovanniban. Aida énekelt a Carmina Burana különleges előadásaiban Sanghajban és a pekingi Tiltott Városban, a Deutsche Grammophon 120. évfordulójának ünnepségén, amely azóta megjelent CD-n és DVD-n. A Decca Recordsnál megjelent "AIDA" című szólóalbuma elnyerte az év legjobb szólóalbumának járó díjat (ECHO).
Az idei évadban az alábbi szerepek várják Aida Garifullinát mielőtt a Margitszigeti Színház színpadára lép: Gilda a Rigolettóban, Firenzében - Adina a Szerelmi bájitalban, Milánóban - Liu a Turandotban, Berlinben, Gála koncert Juan Diego Florez világhírű tenorral Lisszabonban majd Musetta a Bohéméletben Münchenben.
Pier Giorgio Morandi
Karmester
Zenei pályája elején 10 éven át volt a milánói Scala zenekarának első oboistája. Ezt követően zeneszerzést tanult a milánói konzervatóriumban, majd karmesteri tanulmányokat végzett a salzburgi Mozarteumban Ferdinand Leitner irányítása alatt. A Scalában Riccardo Muti és Giuseppe Patanè asszisztense volt. E nagy mesterektől sajátította el az olasz operajátszás tradiciójának minden műhelytitkát.
1987-ben Tanglewoodban, az Egyesült Államokban tanult Leonard Bernsteinnél és Seiji Ozawánál. Ugyanebben az évben elnyerte a “Bernstein díjként” is ismert “Tanglewood Competition” versenyt. 1989-ben a Római Opera második karmestere lett, ahol az Ernanit, a Pillangó kisasszonyt mutatta be, és szimfonikus koncerteket adott.
1990-ben a Római Operaházban rögzítette első opera felvételét : Paisiello Don Chisciotte-ét. 1991 óta állandó vendégkarmestere a Magyar Állami Operaháznak.
Morandi az olasz opera repertoár kiváló ismerője; vendég karmesterként 1990 óta Olaszország és a világ számos hires operaházában megfordult:
Palermo, Trieste, Roma, Marseille, a Sevillai La Maestranza, Bunka Kaikan Tokyoban, Osaka, A Szöuli Nemzeti Operában, Teatro Colón Buenos Airesban, Stockholmi Királyi Operaházban, a Brüsszeli La Monnaie Operaházban, Deutsche Oper Berlin, Oper Frankfurt, Wiener Staatsoper, Macerata Opera Festival, Arena di Verona, Opernhaus Zürich, Goteborg, Teatro Regio di Parma, Napoli, Puccini Fesztivál Torre del Lago-n, Bilbao, Mallorca, Las Palmas, Valencia, Coppenhágai Királyi Operaház, Seattle Opera, Royal Albert Hall Londonban.
A szimfonikus repertoár elismert tolmácsolójaként többek közt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával, a Budapesti Filharmoniai Társaság Zenekarával, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, a Flamand Rádió Zenekarával, a Római Santa Cecilia Akadémia Szimfonikus Zenekarával, a Veronai Filharmonikusokkal, a Sanremo Symphony Orchestra-val, a Reggio Calabria Symphony Orchestra-val , a Fukuoka Philharmonic Orchestra-val , a Tokioi és az Osakai Filharmonikusokkal, a Helsingborg Symphony Orchestra-val dolgozott együtt.
magánénekes
tenor
Brickner Szabolcs a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián szerzett klarinétművészi diplomája után az intézmény énekművészi diplomáját is megszerezte. Tanulmányait az augsburgi Hochschule für Musik mesterosztályában folytatta, ahol 2008-ban a Németországban elérhető legmagasabb rangú diplomát kapta meg. Énektudását többek között Nicolai Geddánál, Renata Scottonál, Robert Hollnál, Hamari Júliánál, Brigitte Fassbaendernél fejlesztette tovább. A Székely Mihály, valamint a Simándy József Országos Énekverseny győztese, a Ferruccio Tagliavini Nemzetközi Énekverseny második helyezettje, és 2008-ban a Queen Elisabeth Nemzetközi Énekverseny első díjasa. Rendszeresen koncertezik a hazai vezető zenekarokkal, valamint számos koncerten és fesztiválon lép fel külföldön, többek között Helmut Rilling, Kazushi Ono, Nicola Luisotti, Valery Gergiev, Evelino Pido, Christopher Warren-Green vezényletével. Külföldön a Bayerische Staatsoper, az Oper Frankfurt, a Teatro di san Carlo, a Strasbourg-i Opéra national du Rhin, az Opéra de Toulon vendégszólistájaként énekelt, valamint a Nationaltheater Weimar, és a Nationaltheater Mannheim szólistájaként számos lírai tenor főszerepet énekelt. A Magyar Állami Operaház rendszeres vendégszólistája. Jelenleg a Bécsi Volksoper tagja. Opera repertoárja több, mint 25 főszerepet foglal magába, többek között Tamino, Don Ottavio, Alfredo, Lenszkij, Werther, Don José, valamint a legfőbb oratórium tenorszerepeknek is rendszeres előadója, Haydn főbb műveitől Verdi Requiemjéig.
Giuseppe Verdi: ATTILA
opera
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
Attila
-
Szereposztás
-
Maria Agresta
-
Bretz Gábor
-
Gábor Géza
-
Haja Zsolt
-
Pataki Adorján
Giuseppe Verdi:
ATTILA
félszcenírozott operabemutató
olasz nyelven, magyar és angol felirattal
2022. augusztus 12. péntek 20:00 (esőnap: augusztus 13.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Vezényel: Dénes István Liszt Ferenc-díjas
Közreműködik: a Magyar Állami Operaház zenekara és kórusa
Műsoridő: kb. 2 óra 50 perc, egy szünettel
Attila hun király legendák ködébe vesző misztikus alakját, számos, ma már megfejthetetlen titok övezi. Története állandó ihletforrás az utókor alkotói számára. Bizonyos meghódított népek történetírói kegyetlen, vérengző barbárként emlegetik. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az „Isten ostora” névvel illették.
Azonban Priszkosz rétor diplomata és történetíró (448-449) ezt cáfolja, aki egy követség tagjaként a hun uralkodó udvarában tartózkodott, kinek beszámolója hiteles forrásnak tekinthető. Írásaiban Attila hatalmas és ellenálhatatlan latinosan műveltségű, karizmatikus diplomata; éles eszű, megfontolt uralkodó.
Ez a lenyűgöző személyiség képes volt hatalma alatt egyesíteni és irányítani Európa kis népeit a Kaszpi tengertől Nyugat-Európáig terjedő hatalmas birodalmában. Senkit sem üldözött a hite miatt. „Az esdeklőkkel szemben könyörületesnek mutatkozott és kegyesen bánt azokkal, akik neki meghódoltak.” E Nagy-Sándori léptékű mitikus ősünk Verdi képzeletét is megragadta. Hódítóként, de árnyalt érzelem világú férfinek ábrázolja. Attila emberséges uralkodó, aki nem csak győzni tud, hanem a veszteségeiből talpra állni is képes, akit őszintén megérint a szerelem. A vereségre kényszerített Aquila hercegnője rabként kerül a hun táborba. A lány látszólag csatlakozik a hódító seregéhez. Attila felfigyel a hercegnőre, sőt később szerelemre is lobban iránta. Odabella ellenben más terveket sző Attilával kapcsolatban.
A mű szövegkönyvét részben Temistocle Solera, részben pedig Francesco Maria Piave írta. A történet alapjául Zacharias Werner 1809-es drámája, az Attila, König der Hunnen szolgált. A Párizsi Operától a Metropolitan Operáig, a világon mindenütt játsszák. Az előadás ősbemutatójára 1846. március 17-én került sor a velencei La Fenice operaházban. Magyarországon először 1972. július 7-én, majd 2004. július 7-én mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Közel húsz év múltán ismét felhangzik Verdi varázslatosan eleven műve a Margitszigeti Színházban! A 2022-es évben Attila szerepét a népszerű basszus Bretz Gábor alakítja, a női főszerepet Odabella szólamát pedig nem más énekli, mint a világhírű olasz szoprán, a karakter specialistája, Maria Agresta, aki olyan világsztárok állandó partnere, mint Plácido Domingo, Jonas Kaufmann, Francesco Meli, Ludovic Tézier. Attila című előadásunk igazi csemege az opera rajongók számára. A csodálatos hangok mellett a show különleges látványvilága is garantálja a feledhetetlen élményt.
A produkció a
támogatásával valósult meg.
„Attila, Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magyor unokája, ki Engadiban nevelkedett, a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora."
Noha Attila királyra, mint ősi uralkodónkra tekint a népi és történelmi hagyomány, méltatlanul keveset tudunk róla. Ismerkedjük meg közelebbről a magyarság különleges hősével!
Kik is a hunok?
A kínai források a hunok nevét első ízben az i. e. 318. évben említik.
A hiono-nak nevezett népesség első ismert szállásterülete a közép-ázsiai puszta volt. Innen vonultak évszázadok alatt egyre nyugatabbra.
A 375. évben leigázták a kelet - európai puszta lakóit és erős birodalmat hoztak létre.
Attila születési ideje viták tárgya: 395-től 410-ig terjedő időszakra teszik a történészek. „Akkoriban jött világra, amikor nagybátyja, Ruga néven a hunok királyaként uralkodott” írják a Képes Krónikában.
418-ban a Nyugat-Római Birodalom és a hunok békeszerződést kötöttek.
Zálogként a gyermek Attila fejedelmi túszként Honorius császár udvarába került. Itt alaposan megismerte a ravennai udvar diplomáciai cselszövéseit, a római közjogot és gondolkodásmódot, a latin és görög nyelvet.
A szerződés másik zálogaként az ősi római patríciusi család sarja, Flavius Aetius a hunokhoz került és az ott eltöltött évei során szinte maga is „hunná vált"
434-ben Ruga vezetésével támadást indítottak a Bizánci Birodalom ellen, ami félbeszakadt a király halála miatt. Az uralom unokaöccseire -testvére Bendegúz fiaira- Attilára és Budára szállt. Eredetileg Buda kapta volna az uralkodói címet, hisz ő volt az idősebb, de a hun hagyomány szerint eleinte megosztottan gyakorolták a hatalmukat.
441-ben Attila és Buda hadai elözönlötték a Balkánt, megszállták Illíriát, és egészen Konstantinápolyig jutottak. A hunok aranyban fizetendő adót követeltek a kelet-római császártól, amit Bizánc a két hatalom közti béke érdekében rendszeresen meg is fizetett.
A hadviselés évei után 444-445 körül azonban Attila már egymaga ült a trónon. A hunoknál hosszabb ideig élt görög történetíró, Priszkosz szerint: árulásra hivatkozva maga Attila ölette meg testvérét.
Személyében a hun vezető rétegen belül a háborús párt került uralomra, így a viszony a hunok és a két római birodalom között hamarosan ismét feszültté vált. A helyzetet csillapítani szándékozván 446-ban Flavius Aëtius magas jövedelemmel járó nyugatrómai katonai főparancsnoki címet adományozott a nagykirálynak és átengedte neki Savia tartományt.
450-ben III. Valentinianus nyugat-római császárral szövetségben, Attila hadjáratra készült a vizigótok Toulouse-i királysága ellen.
A császári család egyik nőtagja miatt azonban a szövetségesek mégis egymás ellen fordultak.
Honoriát, a császár nővérét ugyanis akarata ellenére hozzá akarták adni egy nála jóval idősebb szenátorhoz. A kétségbe esett hercegnő titokban levelet írt a hun fejedelemnek, hogy segítsen megakadályozni a házasságot.
Szándéka komolyságának jeléül a gyűrűjét is elküldte. Attila ezt házassági ajánlatként értékelte és hozományként a Nyugat-római Birodalom felét követelte.
Amikor III. Valentinianus felfedezte a tervet, száműzetésre ítélte Honoriát, a fejedelemnek pedig levelet küldött, melyben nyomatékosan tagadta a házassági ajánlat törvényességét.
Attilát a levél nem győzte meg. Követet küldött Ravennába, hogy kihirdesse Honoria ártatlanságát és ajánlata törvényességét, ő pedig el fog jönni, hogy elfoglalja, ami jog szerint megilleti.
A történet folytatása operánk közvetlen előzménye:
451 tavaszán, a gepidákkal, az osztrogótokkal, valamint a frankokkal együtt a Nyugat-római Birodalom egyik legfontosabb provinciája, Gallia ellen vonult.
A támadók feltartóztatására a hunok gondolkodásmódját és harcászatát kiválóan ismerő római stratéga Flavius Aetiust, bízta meg a császár.
A betolakodók Troyes város kifosztásával voltak elfoglalva, amikor a város melletti catalaunumi síkon feltűntek a római légiók.
A csata római győzelemmel zárult, de Attila a rá következő évben az Itáliai-félsziget ellen vonult.
Ravennánából elűzte a császárt, elfoglalta az adriai partok közelében fekvő, addig még soha be nem vett várost: Aquileiát. A rómaiak tárgyalni küldték hozzá I. Leó pápát, hogy rávegye, hagyjon fel az örök város ostromának tervével. Attila azonban álmot látott:
„Gólyákat, melyek elhagyják a háztetőire rakott fészküket s fiaikkal elvonulnak. A hódító ezt kedvező jelnek vette, hogy újult erővel megrohanja a várost, bevegye és földig rombolja. „
Az opera története szerint Aquilea-i túszként tartott hercegnő, Odabella miatt az események ekkor váratlan fordulatot vettek…
Odabella valószínűleg a költői képzelet teremtménye.
A valóságban Attila a Kelet -római birodalomból érkező fenyegetések miatt felhagyott itáliai terveivel.
453-ban feleségül vette Ildikó germán hercegnőt. Boldogságuk nem tartott sokáig, hiszem az ereje teljében lévő uralkodó a nászéjszaka másnapját már nem érte meg. Máig nem derült ki, hogy mérgezés vagy egy fulladással végződő orrvérzés a halála oka.
Attila, hunok királya: Bretz Gábor
Odabella, Aquileia urának leánya: Maria Agresta
Ezio, generális: Haja Zsolt
Foresto, aquileiai lovag: Pataki Adorján
I. Leó pápa: Gábor Géza
Uldino, Attila rabszolgája: Somogyi Balázs
Hunok; aquileiai lakosok; római katonák; római lakosság
Közreműködik a Magyar Állami Operaház zenekara és kórusa
Szövegkönyv:
Temistocle Solera, Zacharias Werner
Attila, König der Hunnen drámája alapján
Karmester: Dénes István
Karigazgató: Csíki Gábor
Koreográfus: Feledi János
Jelmeztervező: Kentaur
Világítás – és látványtervező: Madarász János „Madár”
Kreatív tanácsadó: Dobó Kata
Rendező: Aczél András
Producer, művészeti vezető: Bán Teodóra
A produkcióban felhasználásra kerültek Németh Anikó által tervezett jelmezek is.
Maria Agresta
Szoprán
Maria Agresta olyan világsztárok állandó partnere, mint Placido Domingo, Jonas Kaufmann, Francesco Meli, Ludovic Tézier.
Az olasz szoprán számos zenei verseny győztes. 2014-ben elnyerte a rangos "Franco Abbiati" díjat: az olasz nemzeti kritikusok a legjobb szoprán díját ítélték neki, valamint megnyerte a rangos "Luigi Illica" nemzetközi díjat is.
Az énekesnő 2007-ben állt először színpadra. Első nagy sikerét 2011-ben érte el, amikor a torinói Teatro Regio-ban énekelt a Szicíliai vecsernyében Gianandrea Noseda vezényletével, melyet a közönség és a kritikusok nagyszerű kritikával illettek. Azóta a világ legfontosabb színpadjaira kap folyamatosan meghívást. Kiemelkedő alakításai közé tartozik a Norma Tel Avivban, a Bohémélet a Veronai Arena-ban, Münchenben, a nápolyi San Carlo-ban, a torinói Teatro Regio-ban és a Puccini Fesztiválon, Torre del Lago-ban, Elvira a Don Giovanniban a milánói La Scala-ban. Ezt követően énekelt A trubadúrban Zubin Mehta vezénylete alatt Valenciában, és a Traviatában a Berlini Állami Operaházban.
2012-ben visszatért a La Scalába a Bohémélettel, ahol nagy egyéni sikert aratott. Magasztaló kritikákat kapott a grazi Musikverein-ben a Jeanne d'Arc, Az orléans-i szűz koncertváltozatában nyújtott alakításáért is. Énekelte a Simon Boccanegrát Mutival Rómában, A haramiákat és a Bohéméletet, Verdi Requiem-jét a nápolyi San Carlo-ban és a berlini Staatsoper-ben Barenboim vezényletével, Otellót Valenciában Zubin Mehtaval.
Lenyűgözte a közönséget a Traviatában a Veronai Arena-ban, az Otellóban Zürichben és Genovában, A puritánok új produkciójában a párizsi Opéra Bastille-ban, A trubadúrban a La Scalában, a Bohéméletben Tel Avivban és a párizsi Opéra Bastille-ban, Simon Boccanegrat (új produkció) Drezdában Thielemann vezénylete alatt, a londoni Királyi Operaházban.
A két Foscariban Antonio Pappano vezényletével debütált. Énekelte a Normát Zürichben, Torinóban, Madridban és a párizsi Champs Elysées Színházban, a Turandotot és Verdi Requiem-jét a La Scala-ban, a chicagói Lyric Operában pedig a Turandot-ot.
A kiváló szopránt nemrég a Don Carlosban láthatta a közönség a madridi Teatro Real-ban, amelyet Velencében is énekelt a Teatro La Fenice-ben, valamint a Toscában az párizsi Opera és a madridi Teatro Real színpadán. Jelenlegi és jövőbeli felkérései közé tartozik: az Otelló a nápolyi San Carlo-ban, közelgő debütálása az Adriana Lecouvreur-ben a milánói La Scalában, a Manon Lescaut a monte-carlói operaházban.
Maria Agresta Budapesten, a Margitszigeti Színházban lép először magyar közönség elé Odabella szerepében, Verdi Attila című operájában.
Bretz Gábor
basszbariton
Bretz Gábor Budapesten született. Tanulmányait Stephan Czoveknél kezdte Los Angelesben, és Antalffy Albert professzornál folytatta Budapesten, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult Fekete Máriánál, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Sziklai Erikánál és Sólyom-Nagy Sándornál.
Rendszeresen fellép a Magyar Állami Operaházban, szerepei között található Mefistofele (Boito), Figaro, Leporello, Don Giovanni, Mefisztó (Gounod: Faust), Banquo (Macbeth), Gurnemanz (Parsifal). 2007-ben debütált a milanói Scalában és a Salzburgi Ünnepi Játékokon
Számos külföldi opera színpadán debütált már: New York-i Metropolitan, londoni Royal Opera House, München, Berlin, Bécs, Amsterdam, Tokió, Bologna, Hamburg. A kékszakállú herceg vára címszerepét rendszeresen énekli koncerten és szcenírozott előadásokon is. A világ különböző színpadain dolgozott már Daniel Barenboim, Gustavo Dudamel, Fischer Ádám, Edward Gardner, Daniele Gatti, Valerij Gergijev, Daniel Harding, Lothar Koenigs, Michele Mariotti és Esa-Pekka Salonen vezényletével. Gyakran lép fel koncerteken is: Bachot, Haydnt, Mozartot, valamint Beethoven 9. szimfóniáját, Tippett A Child of our Time, Berlioz L’enfance du Christ című műveit, Verdi Requiemjét és Händel Messiását énekelte Sylvain Cambreling, Carlo Montanaro és Helmuth Rilling vezényletével.
2005-ben megnyerte az athéni Maria Callas Versenyen a nagydíjat. A 2012/2013-as évadban a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese címet viselte, 2013-ban Liszt Ferenc-díjat, 2020-ban pedig Magyarország Érdemes Művésze díjat kapott. 2020-ban elnyerte a Österreichischer Musiktheaterpreis díjat.
Feleségével, Bernadettel 7 gyermeket nevelnek.
Gábor Géza
basszus
Székesfehérváron született 1972-ben. Kezdetben zongoratanulmányokat folytatott, majd 1991-ben felvételt nyert a Zeneakadémia magánének szakára, ahol 1996-ban jeles eredménnyel diplomázott Bende Zsolt és Gulyás Dénes osztályában. Folytatta tanulmányait az opera szakon, ahol 1998-ban diplomázott Medveczky Ádám és Kovalik Balázs irányításával. Diploma után a Magyar Állami Operaház több kis szerepben alkalmazta.
1999-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződik, ahol rendkívül termékeny tíz évet töltött. 2009-ben visszatért Ochs báró szerepével (Strauss: A rózsalovag) az Operaházba, amelynek azóta egyik legtöbbet foglalkoztatott állandó vendége. Repertoárja igen széles a barokktól a kortárs szerzőkig, a szeriőztől a buffóig. Számos fesztiválon lépett fel itthon és külföldön. 2014-ben nagy sikerrel szerepelt a Müpa Budapest Wagner-napok keretében Fasolt szerepében. Szívesen lép fel musicalekben is, például volt már Kajafás (Jézus Krisztus Szupersztár), Molokov (Sakk). Színpadi művek mellett igen széles az oratóriumrepertoárja, a Magyarországon leggyakrabban játszott művek nagy részét énekelte. Szegedi évei alatt kétszer elnyerte a Dömötör-díjat és az Operabarátok Díját. 2004-ben a Magyar Zeneszerzők Szövetsége a kortárs magyar zene népszerűsítéséért Artisjus-díjjal jutalmazta.
Főbb szerepei: Kékszakállú (A kékszakállú herceg vára), Osmin (Szöktetés a szerájból), Sarastro (A varázsfuvola), Bartolo (Figaro házassága) Basilio (A sevillai borbély), Leporello, Kormányzó (Don Giovanni), Inkvizítor (Don Carlos), Procida (A szicíliai vecsernye), Sparafucile (Rigoletto), Colline (Bohémélet), Angelotti (Tosca), Pistola (Falstaff), Rocco (Fidelio), Timur (Turandot), Fasolt, Fafner (A Rajna kincse), Hunding (A walkür), Stefano (Adès: A vihar), Bölömbér Kerál (Tallér: Leánder és Lenszirom).
Haja Zsolt
bariton
Debrecenben született 1983-ban. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola szolfézs-zeneelmélet és egyházzene szakán 2002-ben végzett, ezután iratkozott be a Debreceni Egyetem konzervatóriumába. Tizennyolc éves kora óta tanul énekelni, mestere a mai napig dr. Mohos Nagy Éva. Operaénekesként 2005-ben, a debreceni Csokonai Színház deszkáin debütált A végzet hatalma Melitone szerepében. A következő évadban bemutatkozott a Manon Lescaut-ban mint Lescaut őrmester és a Lammermoori Luciában mint Enrico. A Magyar Állami Operaház közönsége 2008-ban hallhatta először a Pomádé király új ruhája opera Garda Robertó szerepében; mára az Opera egyik legkiválóbb, nélkülözhetetlen művészé vált.
2006-ban megnyerte a szegedi Simándy József Énekversenyt, 2007-ben a Ferruccio Tagliavini Nemzetközi Énekversenyt, egy évvel később különdíjat kapott a bécsi Hans Gabor Belvedere Énekversenyen. 2015- ben harmadik helyezést ért el, és különdíjat kapott a Competizione dell’Opera nemzetközi ének-versenyen. A 2019/20-as évadban a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese.
Főbb szerepei: Escamillo (CarmenCET), Kreón (Haydn: A filozófus lelke), Guglielmo (Così fan tutte), Papageno (A varázsfuvola), Figaro (A sevillai borbély), Marcello (Bohémélet).
Pataki Adorján
tenor
Dicsőszentmártonban született 1981-ben, zenét a Kolozsvári Református Kollégiumban kezdett tanulni, majd 1999-től a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia canto szakán tanult Marius Vladnál. 2005 októberétől a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese. 2005 óta közreműködik az aradi, nagyváradi, nagyszebeni, szatmárnémeti, brassói, craiovai, vâlceai, jászvásári, botoşani filharmonikus zenekarokkal, a Bukaresti Kamarazenekarral, a Kolozsvári Román Operával, a Temesvári Nemzeti Operával, a Magyar Állami Operaházzal. 2007-ben Alfredót (Traviata) énekelt Eszéken a színház fennállásának századik évfordulóján. A 2012/2013-as évadban Pinkertont (Pillangókisasszony) énekelt Darmstadtban és Chemnitzben, a 2013/2014-es évadban Rodolfót (Bohémélet) énekelte Bergenben, illetve Gabriele Adornót (Simon Boccanegra) Prágában. Holland, osztrák, svájci, spanyolországi, németországi, bosznia-hercegovinai és norvégiai turnékon vett részt. 2006-ban a Traian Grozãvescu Nemzetközi Énekversenyen különdíjat kapott a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Szövetségétől (UCMR), 2009-ben az Ionel Perlea Nemzetközi Dalversenyen a legjobb kamarazenei előadó különdíját vette át, 2010-ben a IX. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny különdíját és a Duna Televízió különdíját nyerte el. 2011 óta a budapesti Operaház állandó vendége, ahol többek között énekelte Gabriele Adornót (Simon Boccanegra), Rodolfót (Luisa Miller), Taminót (A varázsfuvola), illetve a Hunyadi László címszerepét.
Giuseppe Verdi: ATTILA
opera
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
Attila
-
Szereposztás
-
Maria Agresta
-
Bretz Gábor
-
Gábor Géza
-
Haja Zsolt
-
Pataki Adorján
Giuseppe Verdi:
ATTILA
félszcenírozott operabemutató
olasz nyelven, magyar és angol felirattal
2022. augusztus 14. vasárnap 20:00 (esőnap: augusztus 15.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Vezényel: Dénes István Liszt Ferenc-díjas
Közreműködik: a Magyar Állami Operaház zenekara és kórusa
Műsoridő: kb. 2 óra 50 perc, egy szünettel
Attila hun király legendák ködébe vesző misztikus alakját, számos, ma már megfejthetetlen titok övezi. Története állandó ihletforrás az utókor alkotói számára. Bizonyos meghódított népek történetírói kegyetlen, vérengző barbárként emlegetik. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az „Isten ostora” névvel illették.
Azonban Priszkosz rétor diplomata és történetíró (448-449) ezt cáfolja, aki egy követség tagjaként a hun uralkodó udvarában tartózkodott, kinek beszámolója hiteles forrásnak tekinthető. Írásaiban Attila hatalmas és ellenálhatatlan latinosan műveltségű, karizmatikus diplomata; éles eszű, megfontolt uralkodó.
Ez a lenyűgöző személyiség képes volt hatalma alatt egyesíteni és irányítani Európa kis népeit a Kaszpi tengertől Nyugat-Európáig terjedő hatalmas birodalmában. Senkit sem üldözött a hite miatt. „Az esdeklőkkel szemben könyörületesnek mutatkozott és kegyesen bánt azokkal, akik neki meghódoltak.” E Nagy-Sándori léptékű mitikus ősünk Verdi képzeletét is megragadta. Hódítóként, de árnyalt érzelem világú férfinek ábrázolja. Attila emberséges uralkodó, aki nem csak győzni tud, hanem a veszteségeiből talpra állni is képes, akit őszintén megérint a szerelem. A vereségre kényszerített Aquila hercegnője rabként kerül a hun táborba. A lány látszólag csatlakozik a hódító seregéhez. Attila felfigyel a hercegnőre, sőt később szerelemre is lobban iránta. Odabella ellenben más terveket sző Attilával kapcsolatban.
A mű szövegkönyvét részben Temistocle Solera, részben pedig Francesco Maria Piave írta. A történet alapjául Zacharias Werner 1809-es drámája, az Attila, König der Hunnen szolgált. A Párizsi Operától a Metropolitan Operáig, a világon mindenütt játsszák. Az előadás ősbemutatójára 1846. március 17-én került sor a velencei La Fenice operaházban. Magyarországon először 1972. július 7-én, majd 2004. július 7-én mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Közel húsz év múltán ismét felhangzik Verdi varázslatosan eleven műve a Margitszigeti Színházban! A 2022-es évben Attila szerepét a népszerű basszus Bretz Gábor alakítja, a női főszerepet Odabella szólamát pedig nem más énekli, mint a világhírű olasz szoprán, a karakter specialistája, Maria Agresta, aki olyan világsztárok állandó partnere, mint Plácido Domingo, Jonas Kaufmann, Francesco Meli, Ludovic Tézier. Attila című előadásunk igazi csemege az opera rajongók számára. A csodálatos hangok mellett a show különleges látványvilága is garantálja a feledhetetlen élményt.
A produkció a
támogatásával valósult meg.
„Attila, Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magyor unokája, ki Engadiban nevelkedett, a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora."
Noha Attila királyra, mint ősi uralkodónkra tekint a népi és történelmi hagyomány, méltatlanul keveset tudunk róla. Ismerkedjük meg közelebbről a magyarság különleges hősével!
Kik is a hunok?
A kínai források a hunok nevét első ízben az i. e. 318. évben említik.
A hiono-nak nevezett népesség első ismert szállásterülete a közép-ázsiai puszta volt. Innen vonultak évszázadok alatt egyre nyugatabbra.
A 375. évben leigázták a kelet - európai puszta lakóit és erős birodalmat hoztak létre.
Attila születési ideje viták tárgya: 395-től 410-ig terjedő időszakra teszik a történészek. „Akkoriban jött világra, amikor nagybátyja, Ruga néven a hunok királyaként uralkodott” írják a Képes Krónikában.
418-ban a Nyugat-Római Birodalom és a hunok békeszerződést kötöttek.
Zálogként a gyermek Attila fejedelmi túszként Honorius császár udvarába került. Itt alaposan megismerte a ravennai udvar diplomáciai cselszövéseit, a római közjogot és gondolkodásmódot, a latin és görög nyelvet.
A szerződés másik zálogaként az ősi római patríciusi család sarja, Flavius Aetius a hunokhoz került és az ott eltöltött évei során szinte maga is „hunná vált"
434-ben Ruga vezetésével támadást indítottak a Bizánci Birodalom ellen, ami félbeszakadt a király halála miatt. Az uralom unokaöccseire -testvére Bendegúz fiaira- Attilára és Budára szállt. Eredetileg Buda kapta volna az uralkodói címet, hisz ő volt az idősebb, de a hun hagyomány szerint eleinte megosztottan gyakorolták a hatalmukat.
441-ben Attila és Buda hadai elözönlötték a Balkánt, megszállták Illíriát, és egészen Konstantinápolyig jutottak. A hunok aranyban fizetendő adót követeltek a kelet-római császártól, amit Bizánc a két hatalom közti béke érdekében rendszeresen meg is fizetett.
A hadviselés évei után 444-445 körül azonban Attila már egymaga ült a trónon. A hunoknál hosszabb ideig élt görög történetíró, Priszkosz szerint: árulásra hivatkozva maga Attila ölette meg testvérét.
Személyében a hun vezető rétegen belül a háborús párt került uralomra, így a viszony a hunok és a két római birodalom között hamarosan ismét feszültté vált. A helyzetet csillapítani szándékozván 446-ban Flavius Aëtius magas jövedelemmel járó nyugatrómai katonai főparancsnoki címet adományozott a nagykirálynak és átengedte neki Savia tartományt.
450-ben III. Valentinianus nyugat-római császárral szövetségben, Attila hadjáratra készült a vizigótok Toulouse-i királysága ellen.
A császári család egyik nőtagja miatt azonban a szövetségesek mégis egymás ellen fordultak.
Honoriát, a császár nővérét ugyanis akarata ellenére hozzá akarták adni egy nála jóval idősebb szenátorhoz. A kétségbe esett hercegnő titokban levelet írt a hun fejedelemnek, hogy segítsen megakadályozni a házasságot.
Szándéka komolyságának jeléül a gyűrűjét is elküldte. Attila ezt házassági ajánlatként értékelte és hozományként a Nyugat-római Birodalom felét követelte.
Amikor III. Valentinianus felfedezte a tervet, száműzetésre ítélte Honoriát, a fejedelemnek pedig levelet küldött, melyben nyomatékosan tagadta a házassági ajánlat törvényességét.
Attilát a levél nem győzte meg. Követet küldött Ravennába, hogy kihirdesse Honoria ártatlanságát és ajánlata törvényességét, ő pedig el fog jönni, hogy elfoglalja, ami jog szerint megilleti.
A történet folytatása operánk közvetlen előzménye:
451 tavaszán, a gepidákkal, az osztrogótokkal, valamint a frankokkal együtt a Nyugat-római Birodalom egyik legfontosabb provinciája, Gallia ellen vonult.
A támadók feltartóztatására a hunok gondolkodásmódját és harcászatát kiválóan ismerő római stratéga Flavius Aetiust, bízta meg a császár.
A betolakodók Troyes város kifosztásával voltak elfoglalva, amikor a város melletti catalaunumi síkon feltűntek a római légiók.
A csata római győzelemmel zárult, de Attila a rá következő évben az Itáliai-félsziget ellen vonult.
Ravennánából elűzte a császárt, elfoglalta az adriai partok közelében fekvő, addig még soha be nem vett várost: Aquileiát. A rómaiak tárgyalni küldték hozzá I. Leó pápát, hogy rávegye, hagyjon fel az örök város ostromának tervével. Attila azonban álmot látott:
„Gólyákat, melyek elhagyják a háztetőire rakott fészküket s fiaikkal elvonulnak. A hódító ezt kedvező jelnek vette, hogy újult erővel megrohanja a várost, bevegye és földig rombolja. „
Az opera története szerint Aquilea-i túszként tartott hercegnő, Odabella miatt az események ekkor váratlan fordulatot vettek…
Odabella valószínűleg a költői képzelet teremtménye.
A valóságban Attila a Kelet -római birodalomból érkező fenyegetések miatt felhagyott itáliai terveivel.
453-ban feleségül vette Ildikó germán hercegnőt. Boldogságuk nem tartott sokáig, hiszem az ereje teljében lévő uralkodó a nászéjszaka másnapját már nem érte meg. Máig nem derült ki, hogy mérgezés vagy egy fulladással végződő orrvérzés a halála oka.
Attila, hunok királya: Bretz Gábor
Odabella, Aquileia urának leánya: Maria Agresta
Ezio, generális: Haja Zsolt
Foresto, aquileiai lovag: Pataki Adorján
I. Leó pápa: Gábor Géza
Uldino, Attila rabszolgája: Somogyi Balázs
Hunok; aquileiai lakosok; római katonák; római lakosság
Közreműködik a Magyar Állami Operaház zenekara és kórusa
Szövegkönyv:
Temistocle Solera, Zacharias Werner
Attila, König der Hunnen drámája alapján
Karmester: Dénes István
Karigazgató: Csíki Gábor
Koreográfus: Feledi János
Jelmeztervező: Kentaur
Világítás – és látványtervező: Madarász János „Madár”
Kreatív tanácsadó: Dobó Kata
Rendező: Aczél András
Producer, művészeti vezető: Bán Teodóra
A produkcióban felhasználásra kerültek Németh Anikó által tervezett jelmezek is.
Maria Agresta
Szoprán
Maria Agresta olyan világsztárok állandó partnere, mint Placido Domingo, Jonas Kaufmann, Francesco Meli, Ludovic Tézier.
Az olasz szoprán számos zenei verseny győztes. 2014-ben elnyerte a rangos "Franco Abbiati" díjat: az olasz nemzeti kritikusok a legjobb szoprán díját ítélték neki, valamint megnyerte a rangos "Luigi Illica" nemzetközi díjat is.
Az énekesnő 2007-ben állt először színpadra. Első nagy sikerét 2011-ben érte el, amikor a torinói Teatro Regio-ban énekelt a Szicíliai vecsernyében Gianandrea Noseda vezényletével, melyet a közönség és a kritikusok nagyszerű kritikával illettek. Azóta a világ legfontosabb színpadjaira kap folyamatosan meghívást. Kiemelkedő alakításai közé tartozik a Norma Tel Avivban, a Bohémélet a Veronai Arena-ban, Münchenben, a nápolyi San Carlo-ban, a torinói Teatro Regio-ban és a Puccini Fesztiválon, Torre del Lago-ban, Elvira a Don Giovanniban a milánói La Scala-ban. Ezt követően énekelt A trubadúrban Zubin Mehta vezénylete alatt Valenciában, és a Traviatában a Berlini Állami Operaházban.
2012-ben visszatért a La Scalába a Bohémélettel, ahol nagy egyéni sikert aratott. Magasztaló kritikákat kapott a grazi Musikverein-ben a Jeanne d'Arc, Az orléans-i szűz koncertváltozatában nyújtott alakításáért is. Énekelte a Simon Boccanegrát Mutival Rómában, A haramiákat és a Bohéméletet, Verdi Requiem-jét a nápolyi San Carlo-ban és a berlini Staatsoper-ben Barenboim vezényletével, Otellót Valenciában Zubin Mehtaval.
Lenyűgözte a közönséget a Traviatában a Veronai Arena-ban, az Otellóban Zürichben és Genovában, A puritánok új produkciójában a párizsi Opéra Bastille-ban, A trubadúrban a La Scalában, a Bohéméletben Tel Avivban és a párizsi Opéra Bastille-ban, Simon Boccanegrat (új produkció) Drezdában Thielemann vezénylete alatt, a londoni Királyi Operaházban.
A két Foscariban Antonio Pappano vezényletével debütált. Énekelte a Normát Zürichben, Torinóban, Madridban és a párizsi Champs Elysées Színházban, a Turandotot és Verdi Requiem-jét a La Scala-ban, a chicagói Lyric Operában pedig a Turandot-ot.
A kiváló szopránt nemrég a Don Carlosban láthatta a közönség a madridi Teatro Real-ban, amelyet Velencében is énekelt a Teatro La Fenice-ben, valamint a Toscában az párizsi Opera és a madridi Teatro Real színpadán. Jelenlegi és jövőbeli felkérései közé tartozik: az Otelló a nápolyi San Carlo-ban, közelgő debütálása az Adriana Lecouvreur-ben a milánói La Scalában, a Manon Lescaut a monte-carlói operaházban.
Maria Agresta Budapesten, a Margitszigeti Színházban lép először magyar közönség elé Odabella szerepében, Verdi Attila című operájában.
Bretz Gábor basszbariton
Bretz Gábor Budapesten született. Tanulmányait Stephan Czoveknél kezdte Los Angelesben, és Antalffy Albert professzornál folytatta Budapesten, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult Fekete Máriánál, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Sziklai Erikánál és Sólyom-Nagy Sándornál.
Rendszeresen fellép a Magyar Állami Operaházban, szerepei között található Mefistofele (Boito), Figaro, Leporello, Don Giovanni, Mefisztó (Gounod: Faust), Banquo (Macbeth), Gurnemanz (Parsifal). 2007-ben debütált a milanói Scalában és a Salzburgi Ünnepi Játékokon
Számos külföldi opera színpadán debütált már: New York-i Metropolitan, londoni Royal Opera House, München, Berlin, Bécs, Amsterdam, Tokió, Bologna, Hamburg. A kékszakállú herceg vára címszerepét rendszeresen énekli koncerten és szcenírozott előadásokon is. A világ különböző színpadain dolgozott már Daniel Barenboim, Gustavo Dudamel, Fischer Ádám, Edward Gardner, Daniele Gatti, Valerij Gergijev, Daniel Harding, Lothar Koenigs, Michele Mariotti és Esa-Pekka Salonen vezényletével. Gyakran lép fel koncerteken is: Bachot, Haydnt, Mozartot, valamint Beethoven 9. szimfóniáját, Tippett A Child of our Time, Berlioz L’enfance du Christ című műveit, Verdi Requiemjét és Händel Messiását énekelte Sylvain Cambreling, Carlo Montanaro és Helmuth Rilling vezényletével.
2005-ben megnyerte az athéni Maria Callas Versenyen a nagydíjat. A 2012/2013-as évadban a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese címet viselte, 2013-ban Liszt Ferenc-díjat, 2020-ban pedig Magyarország Érdemes Művésze díjat kapott. 2020-ban elnyerte a Österreichischer Musiktheaterpreis díjat.
Feleségével, Bernadettel 7 gyermeket nevelnek.
Gábor Géza
basszus
Székesfehérváron született 1972-ben. Kezdetben zongoratanulmányokat folytatott, majd 1991-ben felvételt nyert a Zeneakadémia magánének szakára, ahol 1996-ban jeles eredménnyel diplomázott Bende Zsolt és Gulyás Dénes osztályában. Folytatta tanulmányait az opera szakon, ahol 1998-ban diplomázott Medveczky Ádám és Kovalik Balázs irányításával. Diploma után a Magyar Állami Operaház több kis szerepben alkalmazta.
1999-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződik, ahol rendkívül termékeny tíz évet töltött. 2009-ben visszatért Ochs báró szerepével (Strauss: A rózsalovag) az Operaházba, amelynek azóta egyik legtöbbet foglalkoztatott állandó vendége. Repertoárja igen széles a barokktól a kortárs szerzőkig, a szeriőztől a buffóig. Számos fesztiválon lépett fel itthon és külföldön. 2014-ben nagy sikerrel szerepelt a Müpa Budapest Wagner-napok keretében Fasolt szerepében. Szívesen lép fel musicalekben is, például volt már Kajafás (Jézus Krisztus Szupersztár), Molokov (Sakk). Színpadi művek mellett igen széles az oratóriumrepertoárja, a Magyarországon leggyakrabban játszott művek nagy részét énekelte. Szegedi évei alatt kétszer elnyerte a Dömötör-díjat és az Operabarátok Díját. 2004-ben a Magyar Zeneszerzők Szövetsége a kortárs magyar zene népszerűsítéséért Artisjus-díjjal jutalmazta.
Főbb szerepei: Kékszakállú (A kékszakállú herceg vára), Osmin (Szöktetés a szerájból), Sarastro (A varázsfuvola), Bartolo (Figaro házassága) Basilio (A sevillai borbély), Leporello, Kormányzó (Don Giovanni), Inkvizítor (Don Carlos), Procida (A szicíliai vecsernye), Sparafucile (Rigoletto), Colline (Bohémélet), Angelotti (Tosca), Pistola (Falstaff), Rocco (Fidelio), Timur (Turandot), Fasolt, Fafner (A Rajna kincse), Hunding (A walkür), Stefano (Adès: A vihar), Bölömbér Kerál (Tallér: Leánder és Lenszirom).
Haja Zsolt
bariton
Debrecenben született 1983-ban. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola szolfézs-zeneelmélet és egyházzene szakán 2002-ben végzett, ezután iratkozott be a Debreceni Egyetem konzervatóriumába. Tizennyolc éves kora óta tanul énekelni, mestere a mai napig dr. Mohos Nagy Éva. Operaénekesként 2005-ben, a debreceni Csokonai Színház deszkáin debütált A végzet hatalma Melitone szerepében. A következő évadban bemutatkozott a Manon Lescaut-ban mint Lescaut őrmester és a Lammermoori Luciában mint Enrico. A Magyar Állami Operaház közönsége 2008-ban hallhatta először a Pomádé király új ruhája opera Garda Robertó szerepében; mára az Opera egyik legkiválóbb, nélkülözhetetlen művészé vált. 2006-ban megnyerte a szegedi Simándy József Énekversenyt, 2007-ben a Ferruccio Tagliavini Nemzetközi Énekversenyt, egy évvel később különdíjat kapott a bécsi Hans Gabor Belvedere Énekversenyen. 2015- ben harmadik helyezést ért el, és különdíjat kapott a Competizione dell’Opera nemzetközi ének-versenyen. A 2019/20-as évadban a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese. Főbb szerepei: Escamillo (CarmenCET), Kreón (Haydn: A filozófus lelke), Guglielmo (Così fan tutte), Papageno (A varázsfuvola), Figaro (A sevillai borbély), Marcello (Bohémélet).
Pataki Adorján
tenor
Dicsőszentmártonban született 1981-ben, zenét a Kolozsvári Református Kollégiumban kezdett tanulni, majd 1999-től a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia canto szakán tanult Marius Vladnál. 2005 októberétől a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese. 2005 óta közreműködik az aradi, nagyváradi, nagyszebeni, szatmárnémeti, brassói, craiovai, vâlceai, jászvásári, botoşani filharmonikus zenekarokkal, a Bukaresti Kamarazenekarral, a Kolozsvári Román Operával, a Temesvári Nemzeti Operával, a Magyar Állami Operaházzal. 2007-ben Alfredót (Traviata) énekelt Eszéken a színház fennállásának századik évfordulóján. A 2012/2013-as évadban Pinkertont (Pillangókisasszony) énekelt Darmstadtban és Chemnitzben, a 2013/2014-es évadban Rodolfót (Bohémélet) énekelte Bergenben, illetve Gabriele Adornót (Simon Boccanegra) Prágában. Holland, osztrák, svájci, spanyolországi, németországi, bosznia-hercegovinai és norvégiai turnékon vett részt. 2006-ban a Traian Grozãvescu Nemzetközi Énekversenyen különdíjat kapott a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Szövetségétől (UCMR), 2009-ben az Ionel Perlea Nemzetközi Dalversenyen a legjobb kamarazenei előadó különdíját vette át, 2010-ben a IX. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny különdíját és a Duna Televízió különdíját nyerte el. 2011 óta a budapesti Operaház állandó vendége, ahol többek között énekelte Gabriele Adornót (Simon Boccanegra), Rodolfót (Luisa Miller), Taminót (A varázsfuvola), illetve a Hunyadi László címszerepét.
Szarka Tamás: ESTHAJNAL
lemezbemutató
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
Tóth Gabi
-
PARNO GRASZT
-
Reviczky Gábor
Szarka Tamás:
ESTHAJNAL
lemezbemutató
2022. augusztus 19. péntek 20:00 (esőnap: augusztus 22.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Műsoridő: kb. 90 perc, szünet nélkül
Ősbemutató: új dalok, versek, különleges zenei hangzás és látványvilág, autentikus táncok, főszerepben Szarka Tamás és zenekara, valamint a Parno Graszt és Tóth Gabi!
Vendég: Reviczky Gábor
A Kossuth-díjas Szarka Tamás az Esthajnal című darab megírásával és bemutatásával a magyarországi cigányság autentikus kulturális értékeinek felmutatását, közkincsé tételét tekinti legfontosabb célkitűzésének.
Esthajnal című zenei anyag egy Gorkíj novella alapján íródott. Tulajdonképpen egy szerelmi történet egy cigánytábor életébe ágyazva, akiknek vándorlás az életük, soha nem tudnak megérkezni igazán, mert az otthonuk az út maga. Két gyönyörű ember tragikus szerelme, akik annyira büszkék, szabadok és erősek, hogy még a legszebb kötöttséget sem viselik el, inkább belehalnak.
A kiváló tehetséggel megáldott művészek, akik a megható, különleges dalokon keresztül körvonalazódó történetet hitelesen, a közönség szívéhez eljutva tudják átadni.
Az egyedi, Szarka Tamásra jellemző, zenei világ mellett az alkotó finom költészete is jelen lesz az új formátumú műben, így a két világ együtt, speciálisan alkotja meg a mondanivaló és a zene egyesítésében megszülető produkciót.
A Margitszigeten megvalósuló, máshol nem látható koncert egyben történetmesélés, színes látványvilággal megfogalmazott zenei produktum.
Büszkeség, szerelem, élet és halál elválaszthatatlan ellentétek találkozás és vonzása adja a mű szépségét.
A szerző Szarka Tamás énekes, zeneszerző, zenész, költő, a Ghymes együttes frontembere és alapító tagja.
A produkció a
támogatásával valósult meg.
Tóth Gabi hazánk egyik legismertebb énekesnője. A 2005-ös Megasztár résztvevője, a 2012-es A Dal döntőse, 2013-tól 2016-ig az X-Faktor egyik mentora, a 2017-es A Dal résztvevője.
2004 őszén indult a Megasztár második szériájában, ahol a harmadik helyezést szerezte meg, s egyben ő volt a legjobb helyezést elért női előadó. Ezáltal elnyerte a „2005 legjobb női hangja” címet. 2005-ben megjelent Fekete virág című debütáló albuma, melyhez két videóklip is készült, a Fekete virág és a Vágyom rád című dalokból. A lemezbemutató koncert 2006-ban a Művészetek Palotájában volt, az est folyamán az élő zenekari kíséret a TNT együttes volt. 2007-ben megjelenik a Szívemet adnám című kislemeze, amelyhez videóklip is készült.
2008-ban a Tiszta Fejjel Projekt egyik kampányarca lett Tóth Gabi. Még ez év tavaszán leforgatták az Érte megérte című dalhoz a videóklipet. A dal szerzője Kasza Tibor. 2009-ben elkezdték Tóth Gabi második nagylemezének számait felvenni, illetve elkészült legújabb klipje a Salalla című dalhoz. A következő évben megjelent a második stúdióalbuma Elég volt! címmel. 2010-ben a magyar X-Faktor egyik sztárfellépője volt, illetve felvette a Való Világ című valóságshow-sorozat negyedik szériájának főcímdalát, mely az Üdvözöl a Való Világ címet kapta. A dal annyira sikeres lett, hogy végül az ötödik, hatodik és a hetedik szériában is hallható volt. Az X-Faktor második és harmadik évadában a Mentorházban Malek Miklós mentorsegédje volt.
2012-ben elindult A Dal című műsorban, melynek keretén belül a nézők és a szakmai zsűri kiválasztotta, hogy ki képviselje Magyarországot a 2012-es Eurovíziós Dalfesztiválon. Tóth Gabi egészen a döntőig jutott a Nem kell végszó című dalával, de győzni végül nem tudott. Dala a MAHASZ kislemezeladási listájának negyedik helyéig jutott. 2013-ban az X-Faktor egyetlenegy női mentora (zsűritagja) volt Geszti Péter, Szikora Róbert és Alföldi Róbert mellett. Ugyanebben az évben felvette az Éjjel-nappal Budapest című népszerű magyar sorozat főcímdalát. Egy évvel később, 2014-ben is visszatért a tehetségkutató műsorba, továbbra is mentorként Alföldi Róbert, Szikora Róbert és Szűcs Gábor (Little G Weevil) mellett ülve. 2015-ben az RTL Klub-tól átigazolt a TV2-höz és részt vett a csatorna Sztárban Sztár című produkciójában. Gabi a harmadik helyen végzett a zenés show-műsorban. 2016-ban ismét az X-Faktor mentora Gáspár Laci, Puskás Péter és ByeAlex mellett, ő volt a 2016-os X-Faktor győztes mentora, a magyar X-Faktor egyetlen női és egyben legfiatalabb győztes mentora.
2016. december 8-án bejelentették, hogy a Duna eurovíziós dalválasztó műsorába, A Dal 2017-be bejutott a Hosszú idők című dala, melyet Freddie Shumannal és Lotfi Begivel közösen ad elő. Először 2017. február 4-én, a nemzeti dalválasztó harmadik válogatójában léptek színpadra, ahol a zsűri és a nézők szavazatai alapján holtversenyben a második helyen végeztek, és továbbjutottak az elődöntőbe. 2017. február 11-én, A Dal második elődöntőjéből a zsűri és a nézők szavazatai alapján 44 ponttal az első helyen végeztek, és továbbjutottak a műsor döntőjébe.
A produkcióban Szarka Tamás énekét csodálatosan egészíti majd ki Tóth Gabi egyedi hangja.
A ZENEKARRÓL
"Ők nem a cigányzene forrását használják, hanem ők maguk a forrás"
Kevés olyan autentikus cigányzenekar van, amelyik azután is meg tudja őrizni tisztaságát, miután igazán népszerűvé vált. Sokan elfelejtik, honnan jöttek, hova tartanak és az, ami egykor a hangszerek kíséretében őszintén rezgett a torokban, idővel megkopik, és egyre hamiskásabban szól.
A Parno Graszt szerencsére az a csapat, amelyik meg tudta őrizni azt a kedvességet, azt az egyszerűséget és vidámságot, ami zenéjüket leginkább jellemzi. Ez a banda eszelősen szerethető, és pont azért, mert nem akarnak mások lenni, mint akik. Nem akarják hagyományörző cigánydalaikat túlcifrázni, mert tudják, mekkora energia lakik fülbemászó dallamaik letitsztultságában.
Koncertjeik alkalmával megelevendik a vidéki kocsma pálinkaleheletű hangulata, zörögnek a szekerek, pörögnek a szoknyák és suhognak a falevelek. Amikor először hallottam őket, nem tudtam betelni a látvánnyal, a zenészek szendvedélyesek, a szemek izzanak, az énekes asszonyok csípői ringanak. Ha némajáték lett volna, akkor is elnéztem volna őket órákig. A kannás egyszerre két kannán játszik, a szájbögő futamok megunhatatlanok, a dalszövegek klasszikusok, a taktus pedig előbb utóbb bárkit táncra perdít.
TAGOK:
Oláh József - ének, gitár, tambura
Oláh Viktor - ének, gitár, tánc
Horváth Sándor - ének, kanál, tánc
Jakocska János - ének, gitár
Oláh Heléna - ének, tánc
Váradi Mária - ének, tánc
Oláh Krisztián - tangóharmonika
Oláh János - nagybőgő
Németh István - szájbőgő, kanna
1949-ben Tatabányán született. A középiskolát szülővárosában kezdte el, itt csatlakozott az Éless Béla vezette tatabányai Bányász Ifjúsági Színpadhoz. A jónevű, Óbudai Árpád Gimnáziumban érettségizett. 1968–69-ben a Nemzeti Színház stúdiójában tanult. 1973-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, Kazimir Károly osztályában.
Friss diplomásként a Kaposvári Csiky Gergely Színháznál helyezkedett el. 1975-ben a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. 1977–78-ban a Miskolci Nemzeti Színház, 1978–79-ben a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, 1979–1989 illetve 1991 és 2013 között a Vígszínház tagja volt. 1989–1991 között a Nemzeti Színházban szerepelt. 2012-ben Kossuth-díjat kapott. 2013-tól 2016-ig ismét a budapesti Nemzeti Színház tagjaként dolgozott.
2021. november 5-én a nemzet művészévé választották az év áprilisában elhunyt Törőcsik Mari helyére.
Számos filmben és tévéjátékban szerepelt, sokat foglalkoztatott szinkronszínész. Robert De Niro és Jack Nicholson általában az ő hangján szólal meg, de őt hallhattuk a Gyűrűk Ura Sarumánjaként és A Jedi visszatér Palpatine uralkodójaként is.
Az Esthajnal című produkcióban Szarka Tamás Fekete március, avagy a kopott pulóver titka című novelláját adja majd elő.
Szarka Tamás: Fekete március, avagy a kopott pulóver titka
(részlet)
"Honnan is tudná az, hogy milyen egy tömegverekedés, aki még soha abba bele nem sodródott?
Furcsa a recept:
Másodpercek. Szemvillanások. Nyögések. Tompa puffanások. Talpak csattanásai.
Egy szakadt mondat. Elugró árnyékok. Ököl. Hülyén színes kabát. Vér. Vas.
Haj. Bőr.
Ezekkel is dolgozik bizony gyakran a történelem.
És a zúgó terméskövek.
Mert a terméskő zúg, amikor repül. Kettő, három, négy kilósak. Kisebbekkel is lehet ölni, ha úgy dobja az ember, és kisebbektől is lehet halni, ha úgy kapja az ember. És komoly szikrát vett, ha betonoszlopnak ütközik, és émelyítő, égett kő szaga van. Semmi mással össze nem keverhető. ......."
Best of GESZTI
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
Geszti Péter
Best of GESZTI
„VAN, AMI ANNYIRA ESZTELEN, HOGY CSAKIS MEZTELEN JÓ!”
2022. augusztus 24. szerda 20:00 (esőnap: augusztus 25.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Műsoridő: kb. 2 óra, szünet nélkül
Rapülők, Jazz+Az, Gringo Sztár, Létvágy... Geszti Péter, a sokoldalú előadóművész és fantasztikus zenészekből álló csapata minden generációt be tud indítani. Az igényes funkytól a stadionrepesztő rapslágerekig sokféle izgalmas produkcióval szórakoztatja közönségét 2022-ben is. Ezek közül kiemelkedik egy vadonatúj, frissre hangolt sláger, az LGT egykori sikerének átdolgozása, az Embertelen dal! A Geszti rappel felszerelt változat a DJ Lotfi-Begivel közös munka során született meg, és folytatja a Rapülők hagyományait, felzárkózik a már klasszikussá vált Nem adom fel! és Ringasd el magad! mellé.
AZ EMBERTELEN DAL EMBERTELEN JÓ! nem lehet nem táncolni rá, ha megszólal.
MINDIG VAN FELJEBB!
Dalszövegíró, énekes, reklámszakember, szerző, előadó.
Pályafutását gyermekszínészként kezdte. Számos filmben szerepelt, szinkronizált. Felsőfokú tanulmányait az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának magyar-történelem szakán végezte, ahol 1989-ben szerzett diplomát. Már főiskolásként dalszövegeket írt a népszerű Első Emelet zenekar számára. Miután az együttes felbomlott, riporterként, műsorvezetőként és forgatókönyvíróként dolgozott. Televíziós pályafutását az Ász című ifjúsági tehetségkutató televízióműsor vezetőjeként kezdte 1989-ben, amellyel országos ismertségre tett szert, majd a Rapülők és a Jazz+Az együttesek tagjaként sikeres zenei karriert futott be.
1992-ben a Megáll az ész műsorvezetője volt, majd ismét a zene felé fordult. Klasszikus komolyzenét (Mozart, Beethoven) népszerűsített a fiatalok körében. Felvette az MC Gesztenye művésznevet, és megalapította a Rapülők együttest. Az együttes fennállása alatt sikert sikerre halmozott, de végül 1994-ben a szétválás mellett döntöttek.
Díjak, elismerések:
Pop-Meccs – Év szövegírója (1988)
EMeRTon-díj (1992)
A Magyar Televízió nívódíja (1994)
Arany Zsiráf-díj (1993, 1994)
Huszka Jenő-díj (1994)
Déri János-díj (1995)
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2005)
Magyar könnyűzenéért VIVA Comet díj (2011)
Színházi munkái:
A dzsungel könyve (dalszövegíró)
Figaro házassága (dalszerző)
Harold és Maude (dalszerző)
A nő kilencszer (szövegíró)
Oxigén (közreműködő)
Csakazértis szerelem (dalszövegíró)
A Pál Utcai Fiúk (dalszövegíró)
Filmjei:
Két pont között a legrövidebb görbe (1976)
Lincoln Ábrahám álmai (1976)
Ebéd (1978)
Kalózok (1999), társforgatókönyvíró, zeneszerző, író, producer
BÚÉK (2018) - producer
Szia életem! (2021) -producer
PÁBIJUBILEUM
75. – 25.
FENYŐ MIKLÓS KONCERT
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
Nótár Mary
-
Laár András
PÁBIJUBILEUM
75. - 25.
FENYŐ MIKLÓS KONCERT
2022. augusztus 27. szombat 20:00 (esőnap: augusztus 28.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Műsoridő: kb. 2 óra, szünet nélkül
Vendégek:
Nótár Mary és Laár András
Több mint egy szerző, több mint egy előadó, több mint 500 dal: ő FENYŐ MIKLÓS.
Ezen a nyáron egy különleges jubileumi koncerttel szeretné meglepni a közönségét, Fenyő Miklós, mivel idén ünnepli 75. születésnapját, és idén jubilál a margitszigeti koncertjével is. Idén nyáron tartja 25. nyárbúcsúztató koncertjét a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, megszakítás nélkül. Ilyen sorozattal nem sok előadó dicsekedhet. Mint minden alkalommal, Fenyő Miklós most is egy teljesen új, fergeteges műsorral rukkol elő zenekarával, tánckarával, de az idei jubileumi koncertjét még a megszokottnál is emlékezetesebbé szeretné tenni!
2022-ben is lesznek meglepetés vendégek a koncerten, és az ismert slágerek mellett meglepetés dalokkal is kedveskedik majd rajongóinak.
„A zene már egész kiskorom óta végig öleli az életemet, így 2002-ben, amikor megismert a nagyközönség, már nem volt ismeretlen számomra a színpad, bátran vágtam bele a nagybetűs hazai zenei világba. Büszke vagyok arra, hogy a saját szerzeményeimmel vagyok ismert és éneklik velem az emberek. Életcélom csupán az, hogy amit megálmodtam magamnak, azt valóra tudjam váltani. – Boldogan élni és azt csinálni, amit szeretek.” - Nótàr Mary –
Karrierje 2002-ben indult, ekkor jelent meg első szólólemeze az „Egyszer egy éjszaka”. Ezt követően a „Romasztárparádé 2.” című, roma előadókkal közösen készített lemez megjelenése hozta meg számára a népszerűséget. Az albumon található „Itt a piros, hol a piros” című dala lagzik és bálok egyik kedvelt számává vált. További két szólólemezt követve, két duettalbumot is készített Bódi Csabyval közösen, 'Bódi Guszti Csillagai' néven.
2007-ben Zámbó Jimmy-díjat kapott.
A Bódi Guszti Produkcióval készített „Cigánylány” című lemeze megjelenése után átigazolt a Magic World Media Kft.-hez, ahol L.L. Juniorral és Stefanoval kezdett el dolgozni, és innentől kezdve a karrierje ugrásszerűen fejlődni kezdett.
2008-ban megjelent a „Hódító varázs” című ötödik szólólemeze, amelyen a közös produkció az „Összetart a dal” a ranglisták élére került. 2009-ben kiadott hatodik szólólemeze az „Érzések”, amelyről egy újabb sikerdal, a „Piros színű ruha” lett sokak kedvence.
2010-ben produceri gárdája imázsváltás mellett döntött, így a már 10 éves múlttal rendelkező Magic World helyét átvette a SkyForce, és ennek a gyümölcse egy új kiadvány: a „Rumcsaka”. Itt már a megszokottól eltérően Nótár Mary megmutatta, hogy nem csupán a mulatós stílusban tud igazán remekelni, hanem a pop világában is otthon érzi magát. Ennek példája leginkább első önálló videóklipje, a „Vártalak”. Ezeket követte számos új korong, illetve videóklip, amelyek több ranglistán is előkelő helyet foglaltak el. Egyik legnézettebb videóklipje a „Rázd meg” című dalból született, ami 2018-ra meghaladta a 20 milliós nézettséget.
A 2013-as év vége, illetve 2014 eleje sok újdonságot hozott az énekesnő számára, hiszen nagy ismeretségre tett szert a TV2-n sugárzott Sztárban Sztár című műsorban, ahol 3. helyezést ért el, illetve szintén a TV2-n a Nagy Duett című műsorban Fekete Lászlóval 4. lett. 2016 óta Nótár Mary önmagát menedzseli. 2022-ben pályafutásának 20 éves jubileumi évfordulója alkalmából nagyzenekaros koncertturnéba kezdett.
1955. augusztus 9-én született Budapesten. Humorista, énekes, zeneszerző, dalszövegíró, író, költő, spirituális gondolkodó. A KFT együttes és a L’art pour l’art Társulat alapító és jelenlegi tagja, az ország Besenyő Pista bácsija.
1990-ben buddhista pappá avatták, miután elvégezte a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet buddhista-papképző szemináriumát. 1991-ben 108 alapítótársával együtt megalapította a a Tan Kapuja Buddhista Egyházat és ezzel párhuzamosan a Tan Kapuja Buddhista Főiskolát.
2002-ben egy csodálatos gyógyulásban volt része, ugyanis egyik pillanatról a másikra eltűntek a porckorongsérv okozta fájdalmai, és újra teljesen egészséges lett, annak köszönhetően, hogy egy jógacsoport gyógyító erejű mantrákat énekelt érte. Ennek hatására megalapította a Tündér Tantra Kört, melynek keretein belül András vezetésével minden héten 30-40 ember együtt énekel embertársaink és Földünk gyógyulásáért.
2004-ben megjelent első könyve, a Laár pour l’art, mely abszurd verseket, monológokat tartalmaz András saját illusztrációval, a fejezetek végén elgondolkodtató írásokkal.
2006-ban művészi tevékenységének díjazásaként a KFT együttes 25 éves fennállása alkalmából, a zenekar többi tagjával együtt megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.
2009-ben megjelent első szólólemeze a Tündértantra, melyen szanszkrit, hindi és magyar nyelvű dalok szerepelnek. Aztán megjelent 3. könyve, melynek címe: Kiderülés – A derűs élet titka. Októberben a L’art pour l’art Társulattal bemutatták 14. színházi estjüket – a Piroska, a farkast -, az év végén pedig megjelent új szólólemeze, a Tündértantra 2.
Majd a L’art pour l’art Társulattal bemutatták új, A postás, aki megeszi a leveleket című előadásukat, mellyel országosan turnéznak és Budapesten is folyamatosan látható a műsor.
Rendszeresen fellép a Corvin Dumaszínházban abszurd önálló estjével, önálló abszurd és spirituális-zenés előadásaival, valamint a KFT zenekarral koncertezik országszerte..
60. születésnapja alkalmából 2015 novemberében a Budapest Sportarénában bemutatta a “Laár60 – Életmű Show” című abszurdan sámánisztikus performanszát, melyben felvonultatta több évtizedes munkásságának legszebb gyümölcseit.
BUDAPEST BÁR koncert
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
BUDAPEST BÁR
Nyárzáró koncert
2022. augusztus 30. kedd 20:00 (esőnap: augusztus 31.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Reméljük, az idei nyarat önfeledten élvezhetjük, sok koncerttel, napsütéssel, fesztiválokkal és méltón zárhatjuk a Margitszigeten egy hangulatos nyárzáró koncerttel. Nem tudunk sokkal jobb esti programot, mint egy szép nyárvégi nap után elmenni egy Budapest Bár koncertre a Margitszigetre. Gyere el, élvezd a dalokat, hallgasd a csodálatos zenészeket és a nagyszerű énekeseket! A Farkas Róbert vezette nagyszerű Budapest Bár zenekaron kívül fellép Németh Juci, Rutkai Bori, Behumi Dóri, Lovasi András, Kiss Tibor, Mező Misi, Frenk, Szűcs Krisztián és Keleti András.
A Budapest Bár a szívbemarkoló és szívderítő dalok cigányzenei feldolgozásaival vált Magyarország egyik legnépszerűbb zenekarává. Az együttes varázslatos vonzerejét a kitűnő zenészeknek és a magyar rockzene kultikus énekeseinek köszönheti. Az eredetileg egyetlen lemezre születő Budapest Bár tizenkét énekessel, teljesen egyedi felállásban működik – talán épp ezért lett mára a legkeresettebb koncertzenekar, fesztiválok és nagyszínpadok rendszeres fellépője. A Budapest Bár védjegyévé vált egyedi stílus gyökerei az 1920-30-as évekbeli, budapesti kávéházak világáig nyúlik vissza. Az ismert és kedvelt dalokat cigányzenei alapokon, jazz, pop, rock, klezmer és számos zenei műfaji elemmel ötvözve értelmezik újra – ezzel megteremtve egy új zenei irányzat, a gypsy lounge alapjait.
A Budapest Bárt vezetőjének és alapítójának, Farkas Róbertnek eredeti szándéka pontosan az volt, hogy új lendületet adjon a kávéházi cigányzene műfajának, életben tartva és megújítva a régi hagyományokat. A zenekarnak köszönhetően rég elfeledett dallamok váltak újra a köztudat, és a fiatalok kultúrájának részévé. Számos régi dalt leporoltak, elfeledetteket élesztettek újra, közismerteket öltöztettek új köntösbe, az utóbbi időben pedig számos új dalt is írtak. Korok, kultúrák, stílusok és korosztályok találkoznak a produkcióban – talán ezért is szeretik fiatalok és idősebbek egyaránt az együttest, amely mára többgenerációs kedvenccé vált.
A Budapest Bár cikázik a zenei stílusok között és kiszakít a mindennapokból.
Örömzene nyitott füleknek!
A zenekar tagjai: Farkas Róbert (hegedű, gitár), Ürmös Sándor (cimbalom), Ökrös Károly (harmonika), Farkas Richárd (nagybőgő), Kisvári Bence (dob)
CSAK TISZTA FORRÁSBÓL
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
CSAK TISZTA FORRÁSBÓL
2022. szeptember 3. szombat 20:00 (esőnap: szeptember 4.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Műsoridő: kb. 2 óra 20 perc, 1 szünettel
A gálaműsor címe Bartók Béla Cantata profana című művének befejező gondolata.
Bartók Béla tiszta forrásnak az ősi, érintetlen népzenét tartotta. Bartók és Kodály Zoltán neve ma egyet jelent a Kárpát-medencei népzene felfedezésével.
A koncerten zenekari és énekkari kompozícióik, népdalfeldolgozásaik hangzanak el, az eredeti népzenei forrásokkal együtt.
A népdalok és néptáncok autentikus tolmácsolásban, népzenészek, néptáncosok közreműködésével jelennek meg a látványos ünnepi előadáson.
MŰSOR:
Bartók: Erdélyi táncok, Sz. 96, BB 102b
Kodály-Kocsis: Árva madár
Bartók: Magyar parasztdalok, Sz. 100, BB 107 – Ballada
Kodály: Galántai táncok
Bartók: Román népi táncok, Sz. 68, BB 76
Kodály-Kocsis: Puciné
Bartók-Kocsis: Húsz magyar népdal, Sz. 92, BB 98 - Székely lassú
Bartók: Öt magyar népdal, Sz. 101, BB 108 – Panasz
Kodály: Kállai kettős
Vezényel: Farkas Róbert
Közreműködik: Balga Gabriella és Palerdi András (ének), Csizmadia Anna, Kubinyi Júlia, Zsikó Zoltán (népi ének), Szalonna és Bandája (együttesvezető: Pál István Szalonna), Czifra Táncegyüttes (együttesvezető: Sánta Gergő) és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Műsorvezető: Sebő Ferenc
Támogató:
Csoóri Sándor Alap
Rendező:
Nomád Nemzedék Kft.
Magyar Rádió Művészeti Együttesei
ARARAT WORSHIP COLLECTIVE
koncert
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
-
Hidden Kingdom
ARARAT WORSHIP COLLECTIVE
koncert
2022. szeptember 6. kedd 19:00 (esőnap: szeptember 7.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
18.00 Kapunyitás
19.00 Előzenekar: Hidden Kingdom
20.00 ARARAT WORSHIP COLLECTIVE koncert
Az Ararat Worship Collective budapesti keresztény fiatalokból álló zenekar, akik - saját bemutatkozásuk szerint - Istennek és Istenről szóló dalokat játszanak, melyekkel a céljuk elsősorban nem a szórakoztatás, hanem az evangélium üzenetének hirdetése és Jézus Krisztus személyének középpontba állítása. Szívhez szóló dallamaik, monumentális zenei világuk és a Biblia szellemiségében íródott dalszövegeik keresztények és nem keresztények ezrei számára jelentenek inspirációt és lelki feltöltődést.
A kollektíva 2018-as indulása után rövid idő alatt meghatározóvá vált a magyar keresztény könnyűzenei életben. Dalaikat YouTube-on milliós nézettségek követik, eddigi rendezvényeiket ezrek látogatták.
A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon megrendezésre kerülő koncerten a népszerű Ararat számok mellett új dalok is elhangzanak majd.
A koncertre támogatói jegyek is vehetők melyek teljes bevételét a zenekar a segítséggel élő gyermekeket és családjaikat támogató KERT Alapítvány számára ajánlotta fel. A támogatói jegyet vásárlók a szervezők jóvoltából hajóval érkezhetnek majd a Margitszigeti Színházba.
A szimfonikus nagyzenekari hangzást és a kozmikus elektronikát ötvöző Hidden Kingdom zenei formáció 2015 óta létezik. A név mögött ifj. Balogh Ferenc zeneszerző, több sikeres produkció alkotója, társszerzője áll. Évek óta készít planetárium- illetve természetfilmekhez zenei aláfestéseket, melyek több más műveivel kiegészítve 2017-ben jelentek meg lemezen Küldetés címmel. Az album 2019-ben aranylemez lett, a kiadványon szereplő Idő című dal videoklipje ugyanebben az évben Szikra díjat kapott.
A Hidden Kingdom zenekar Genezis címmel idén új albummal jelentkezik, melynek előfutáraként két zenei tételhez video klip készült Pajor Kristóf rendezésében. Mind a zenék, mind a klipek vizuális világa a teremtés egy-egy napját, mozzanatát, az univerzum és földünk élővilágának létrejöttét dolgozza fel a hangok és a képek nyelvén.
Gyöngyhajú lány balladája
OMEGA MUSICAL
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
-
Ajánló
Gyöngyhajú lány balladája
OMEGA MUSICAL
2022. szeptember 10. szombat 20:00 (esőnap: szeptember 11.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Műsoridő: kb. 100 perc 1 szünettel
Szabó Máté, Füredi Nikolett, Békefi Viktória és Lux Ádám főszereplésével láthatja majd a közönség a Margitszigeten az Omega együttes és az ExperiDance Production közös produkcióját, a Gyöngyhajú lány balladáját. Az előadásban olyan világszínvonalú slágerek csendülnek fel, mint a Trombitás Frédi, a Régi Csibészek, az Ezüst Eső, a Petróleumlámpa, a Ha én szél lehetnék vagy a Gyöngyhajú lány...
Mindenkiben ott van a szunnyadó gyermek, így a tündérmeséket a felnőttek is szeretik, csak be kell őket csomagolni „felnőtt köntösbe”! A „Gyöngyhajú lány balladája” című musical egy fiatal lány felnőtté válásán, első nagy szerelmi csalódásán keresztül idézi meg a Balaton part, a tó ősi mitikus legendáit. A színpadon 24 ExperiDance táncművész, a mikrofonoknál 5 kiváló musicalszínész, a mese erősítésére 21 szenzációs Omega-sláger! Egy történet, amit mindenki átélt, aki volt fiatal és szerelmes!
Főszereplők:
Kriszti szerepében: Békefi Viktória
Trombitás Frédi: Szabó Máté
Anya szerepében: Füredi Nikolett
Apa szerepében: Lux Ádám
Hold, Portás, Strici: Janik László
Író, rendező: Pozsgai Zsolt
Zenei rendező: Gömöry Zsolt
Jelmeztervező: Debreczeni Ildikó
Díszlettervező: Mira János
LED animációk: Mira Zénó
A szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk.
Dalok:
Start • Hűtlen Barátok • Holló • Fekete Pillangó • Nem tudom A Neved • Kötéltánc • Ha Én Szél Lehetnék • Gyöngyhajú Lány • Petróleumlámpa • Őrültek Órája • Nyári Éjek Asszonya • Hazug Lány • Napot Hoztam Csillagot • Régi Csibészek • Boldog Angyalok • Ezüst Eső • Trombitás Frédi • Addig Élj • Meghívás
