A Margitszigeti Szabadtéri Színház a budapesti kulturális élet egyik meghatározó és markáns terepe. A színház ügyvezető igazgatója és művészeti vezetője, Bán Teodóra neve kiemelt helyen áll a fővárosi kulturális élet palettáján. Idén 20. éve vezeti a színházat. Mottója: Mindig egy lépéssel magam előtt lenni!
R: A dolgok közepébe vágva: 2004 óta, azaz idén 20 éve vezeti a Margitszigeti Szabadtéri Színházat. Hol tart most, hogy érzi?
A Margitszigeti Színház működtetése, a szakmai célok, valamint a közönség, a közösség és az előadóművészeti szakma javára hasznosítása, komoly és jelentős kihívás, és egyedülálló feladat. Soha nem kérte, nem várta el senki tőlem, hogy a keretszerződés feltételei felett teljesítsen a színház, ez saját elvárás részemről. A 20 éves működésre visszatekintve fogalmaztam meg a mottómat, ars poetica-mat: Mindig egy lépéssel magam előtt lenni! Ami a dolgos hétköznapokra lefordítva annyit jelent, hogy előbbre tekintünk és újabb célokat keresve folyamatosan fejlesztünk, építkezünk.
R: A színház mellett mindig volt más pozíciója, feladata, hivatása is. Röviden végig vezetne minket a stációkon?
A 20 év alatt, párhuzamosan 8 évet töltöttem a kultúra és a turizmus szolgálatában, Tarlós István főpolgármester vezetése alatt a főváros két nagy cégét vezetve. Budapest a kultúra és a négy évszak fővárosa. Ez volt a szlogenünk! A hazai és nemzetközi kommunikációban jelentős sikereket értünk el a kulturális tartalomgyártással és közvetítéssel. Vezetésem alatt Budapest elnyerte a European Best Destinations elismerést. A Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivál mellett a Vörösmarti téri karácsonyi és húsvéti vásárokat kulturális értékkel gazdagítottuk, a Budapest kártya fénykorát élte, a turisztikai központunk és irodahálózatunk rekord eredményekkel hívta a külföldi látogatókat a fővárosba.
R: 2022-től a Károli Gáspár Református Egyetem közkapcsolati és kommunikációs főigazgatói feladatát is ellátja a színház vezetése mellett.
Igen, az idén 30 éves KRE Emlékév jelentős feladatait, koncepcióját építhettem fel Trócsányi László rektor úr mellett. Az emlékévet megnyitó zsinati emlékülést a tudomány a kultúra és az oktatás jegyében rendeztük meg a Magyar Tudományos Akadémián, a társadalmi szerepvállalást prezentálva a Zeneakadémián jótékonysági koncertet szerveztünk a földrengés-sújtotta szíriai Aleppó városának, az egyházi felsőoktatás történeti múltját és jelentőségét napjainkban mutatja be a 30 éves Emlékkönyv, és a készülő dokumentumfilm. A továbbiakban is számos nemzetközi és hazai konferenciát szervezünk, valamint a sportos egyetem feltételeinek koncepciója is megvalósult – csak néhány projektünket kiemelve.
R: Tudna választani a pozíciók, a feladatok között? Úgy látom, hogy minden feladatában, a mindennapokban különös jelentősége van a kultúra széles értelemben vett terjesztésének, a színházi és a produceri munkájának?
Ahogy látszik is, a színház számomra, mint kulturális közösségi tér, az ember alkotta és az ember számára születő produktumok, bárhol is legyek, ebben az összefüggésben mindig jelen lesznek az életemben. Így kimondhatom, hogy a közösségben való élet legfőbb része: Színházat csinálni, mely az öröm forrása számomra.
R: Mi történt a gyakorlatban?
Visszatérve a 20 évre, elmondhatom, hogy az eltelt két évtizedben a hazai és nemzetközi az életterünkben, a társadalomban bekövetkezett környezeti és gazdasági változások a kultúrafogyasztást is jelentősen átalakították. Ezen időszakot a színház vezetésének is szükségszerűen kellett lekövetni, használni, beépíteni a tapasztalatait, reagálni az éppen aktuális trendre vagy kihívásra, kialakítva a saját rugalmas szakmai és működési stratégiáját, mely folyamatosan képes generálni a keresletet, a közönség bázisának növelését.
R: A közönség érzi ezt a befektetett munkát?
Természetesen! A közönség azonnal reagál minden rezdülésünkre, amelyből építkezünk és tervezzük folyamatosan.
R: Mi volt és mi ma a filozófiája?
Számomra a legnagyobb mecénás a fizető és visszatérő néző, melyet megbecsülve és nem alulbecsülve képes egy színház a színvonalas és értékes szakmai működését fenntartani. A jegyvásárlói látógatóbázis számának tudatos emelése nem elsősorban az előadásszám növelésével, de ezzel összefüggésben a műfajok kínálatának bővítésével történhetet csak meg. Így a mai Margitszigeti Színház közel négyhónapos szezonjában minden műfajnak az azt megillető helye van. Az opera, a balett, a folklór, a tánc- és zenei előadásoknak, a prózai bemutatóknak, a musical és az operettelőadásoknak, a klasszikus nagy szimfonikus vagy a pop-, rock-, jazzkoncerteknek, gyerekelőadásoknak, családi foglalkozásoknak, kiállításoknak együtt van jelentősége a színház fenntartásában. Ezt a komplex közösségi-szín-teret a hazai kiválóságok, együttesek, nemzetközi sztárok és társulatok folyamatos meghívásával működtetjük.
R: Hogy sikerül ezt megvalósítani a gyakorlatban?
A Margitszigeti Színház színpadán színre kerülő produkciók, minősége, színvonala a vezetés részéről garantált, mely a kiterjedt és folyamatos jó partneri kapcsolatoknak is köszönhető. Emellett az önállóságnak, a szuverén, független működésnek is kiemelt a szerepe, a színpadtechnikai fejlesztések, a trendek, a közönség igényeit követő kommunikáció mellett egyenértékűen.
Összefoglalva: széles műfaji kínálat, egyfajta, a mai értelemben jól prosperáló, értelmezhető népszínház, a polgári közösségek tere, „Mindenki Színháza” várja kulturált környezetben a Margitszigeten a színházszerető közönséget.
R: Idén nyáron mi kerül repertoárra a Margitszigeti Szabadtéri Színházban?
Amire évről-évre törekszünk az az, hogy ne kizárólag nagyszínpadi előadásokat hirdessünk meg, hanem egyre többször izgalmas, edukatív programcsomagokat összeállítva szólítsuk meg a közönséget. Ilyen lesz idén nyáron például a 150 éves Budapest tiszteletére adott koncert a Nemzeti Filharmonikusokkal, Daniel Lozakovich hegedűművésszel, az estet egy 150 fős gyermekkórussal Caramel fellépése nyitja meg az 1873 című Budapestnek írt dalával. A 30 éves Jurassic Park I. film-zene-koncertet, a természettudományra fókuszálva, egy gyereknapi dinó fesztivál egészíti ki. A Báthory Erzsébet opera-musicalnél a történelmi személyt rehabilitáló kvíz és perjátékkal, és a tavaly nagy sikert aratott Attila opera és kísérő programjainál, a Margitszigeti Víztorony-kilátó és kiállítási terében vezetett kiállítással szólítjuk meg a nagyérdemű közönséget.
R. A Margitszigeti Színháztól megszokottan nagyon széles választékú. Az idei repertoárból mit emelne ki számunkra?
Csak néhányat talán a legexkluzívabbak közül: a Sukhishvili Grúz Nemzeti Táncegyüttest, a Chico and The Gypsies sztárzenekar és a Romengo előzenekar koncertjét, a 10. Színházi Olimpia záró eseményét, Shakespeare: Szentivánéji álom bemutatóját, a Luxemburg grófja operettbemutatót a Kecskeméti Nemzeti Színházzal, a Rómeó és Júlia balettelőadást a csodálatos Maribori Balett-társulat vendégjátékában, Szerelmem a tangó! forró hangulatú Piazzolla estet a Tango with the Stars! előadást szimfonikusokkal, a Golden Age Operagála sztárjait: Pretty Yende-t és Nadine Sierra-t és Verdi csodálatos operáját, az Attilát, címszerepben a kanadai John Relyea-val, napjaink egyik legkarizmatikusabb, legjobb operaénekesével.
