Bán Teodóra: Együtt építkezik a közönség és a művész

„Együtt építkezik a közönség és a művész, így lesz teljes a produkció” – Interjú Bán Teodórával, a Margitszigeti Szabadtéri Színház igazgatójával és művészeti vezetőjével

A Margitszigeti Színház fontos szerepet tölt be a magyar kultúra bemutatásában és átadásában, nemcsak Magyarországon, de nemzetközi szinten is. Bán Teodóra 20 éve a színház igazgatója. Az idei évad terveiről, előadásairól és az elmúlt két évtizedről kérdeztük.

20 éve vesz részt igazgatóként a Margitszigeti Szabadtéri Színpad programjának szervezésében. Hogy alakult az elmúlt két évtized ebben a pozícióban?

Azt gondolom, hogy jó kapcsolatot sikerült kialakítanom a kollégákkal, akik gyakorlatilag a motorjai annak a működési struktúrának, aminek most én vagyok 20. éve az élén. A színház szempontjából mindig van feladat, de igyekszünk megbirkózni velük, és mindent a lehető legjobban csinálni.

Miben különbözik a Margitszigeti Szabadtéri Színház a többi hazai színháztól?

A Margitszigeti Szabadtéri Színház sok mindenben jóval előnyösebb helyzetben van, mint bizonyos kőszínházak vagy koncerttermek. Mert egy olyan vizuális látványnak és minden érzékszervre ható energiáknak ad lehetőséget, amelyre máshol nincs lehetőség az országon belül. Ebben abszolút egyedi élményeket tudunk adni a nézőknek. Van egy nagyon kedves szlogenünk: „Ez mindenki színháza, több, mint színház, élmény.” Mindenki színháza, mert nagyon széles repertoárral működünk. Ez egy tudatosan felépített struktúra, hiszen egy hatalmas, 3000 fős nézőterünk van. A négy hónap alatt több mint 40 előadásunk szokott lenni, és ez idén sem lesz máshogy. Az előadások képviselik a hazai, illetve a nemzetközi trendeket is, amelyek természetesen folyamatos változáson mennek keresztül. Ebben a változásban a színház az állandóságot hivatott bemutatni sajátos fizikai megjelenésével, amely lehetőséget ad nagy látványossággal bíró előadások, produkciók számára. Több mint színház, mert például melyik színházba lehet hajóval érkezni? Azt hiszem, ebben egyedül vagyunk itt, Magyarországon. Egy finom pezsgővel vagy üdítővel a nézők fellátogathatnak a kiállítótérbe az előadás kezdete előtt. Utána pedig visszaülhetnek a hajóba, és csodálhatják a gyönyörűen kivilágított Budapestet.

A pandémiát hogy vészelték át?

Minket nem értek el annyira a pandémia okozta színházi nehézségek, mint a kőszínházakat. Több évtizede dolgozunk együtt több kőszínházzal, például a Magyar Állami Operaházzal, a Veszprémi Petőfi Színházzal és a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházzal – csak hogy néhányat említsek. Ezek a színházak zárva voltak abban az időben, és hiába készültek el több kiváló előadással, végül nem tudták megtartani a bemutatókat. Mi meghívtuk utána őket, hogy mutassák be nálunk az elmaradt előadásokat. Mivel 3000 fős nézőterünk van, így olyan nálunk játszani, mintha egy kőszínház 4-5 előadást tartana meg a saját színházában.

Milyen szempontok alapján állították össze az idei évadot?

Az utóbbi időben nagyon megváltoztak a kultúrafogyasztási szokások, próbáljuk folyamatosan figyelembe venni a közönség igényeit. Emellett pedig szakmailag fontosnak tartjuk, hogy mindig igényes és abszolút speciális előadásokat mutassunk be a nézőknek. Műfajok tekintetében is mindig széles körrel dolgozunk: opera, balett, musical, tánc, szimfonikus vagy könnyűzenei koncertek is mind-mind a repertoár részeit képezik. Azt gondolom, hogy ma már egyszerre több érzékszervre kell hatnia egy előadásnak, hogy az lekösse a nézőt. Mindig egy komplex produkciót igyekszünk létrehozni, amely látványban, hangban, minőségben is magas szintű. Egy koncert vagy egy zenés színházi előadás esetében a jelmezek, a díszletek, a kellékek, az akusztika mind legyen látványos és hangzatos a közönség számára. Egy operaelőadás, klasszikus nagybalett vagy musical esetében például akár két-háromszáz ember is lehet egyszerre a színpadon, a zenekari árokban további 80-100 fő zenész ott mindenkinek és minden részletnek tökéletesnek kell lennie ahhoz, hogy egy ekkora térben, szabadtéren hibátlan legyen és elérjük a kellő hatást. Számomra még nagyon fontos az is, hogy a művész, aki a színpadon van, ugyanúgy átérezze a különleges szabadtéri aurát, hogy maradéktalan legyen az élmény, amiből a művész és a közönség együtt energiáit meríthet. Együtt építkezik a közönség és a művész, így lesz teljes a produkció.

Igyekszünk olyan műsort összeállítani, amiben mindenki megtalálja a magának tetszőt, és legalább egyszer egy évben eljön hozzánk. Nem „csak” a budapestieket szeretnénk a közönség soraiban látni, hanem a vidékieket és a külföldieket is. Az online értékesítésből látszik, hogy igazából nagyon sokan jönnek vidékről és külföldről is hozzánk, aminek mi nagyon örülünk.

A honlap szerint nemcsak előadásokkal, de számos más margitszigeti programmal készülnek.

A nagyelőadásokon kívül – amelyben közel 40 van minden évben – számos kiegészítő programmal készülünk. Nemrég egy egész napos gyermeknapot tartottunk, amelyet a 30. éves Jurassic Park I. című ikonikus film vetítésével, nagy szimfonikus koncerttel zártunk. Az ELTE színjátszó körével kiegészülve adtuk elő Báthory Erzsébet perjátékát, amely hiteles dokumentumok alapján mutatta be a történelem ezen szegletét. Kiállításokat pedig szervezünk a víztoronyba minden hónapban. Budapest 150. életévének ünneplésére egy nagy koncertet is szerveztünk, amelyben kiemelt szerepe volt egy 150 fős gyermekkórusnak is.

A legkisebbeknek mit tartogat az idei szezon?

A gyermekeknek szóló programok elsősorban szombat és vasárnap délelőtt vannak. De természetesen olyan előadásaink és koncertjeink is vannak, amelyeken a kisebbek is jól érezhetik magukat. Mi szívesen és örömmel látjuk a kisgyermekeket az előadásokon, legyen szó koncertről, musicalről vagy táncelőadásokról, mert ez az a színház, ami mindenkinek szól.

Személyesen mit emelne ki az idei repertoárból? Melyik program miatt a legizgatottabb?

A Jurassic Park koncert egy hatalmas élmény volt nekem is és a közönségnek is. Állva tapsoltak a végén. Olyan produkciónak lehettek a nézői, amelynek itthon aligha van párja. Ugyancsak jelentős az évente visszatérő Nemzeti Filharmonikus Zenekar nagykoncertje. Színre visszük a nagy sikerű Verdi Attila operáját is John Relyaevel a főszerepben, aki egy kiváló kiemelkedő státuszú művész, a Margitszigeten ez a látványos, a hun király történetét elmesélő opera otthonra lel e szezonban is. Másképp nem is lehetséges, minthogy szeretem Prokofjev talán legszebb balettzenéjét, a Rómeó és Júliát, amelyet a szlovén Maribori Balett előadásában fognak látni a nézők. Készülünk nagyon a tangóestre, amelynek táncosai a Dancing with the Stars TV-műsorból megismert táncosok lesznek. Nehéz, nem is nagyon tudok választani a koncertek között, Zséda számomra az ideális sztár, aki először adott önálló koncertet a Margitszigeten, de lesz egy Fenyő Miklós-, majd egy Budapest Bár-koncertünk is, amelyek különlegesek a számomra.

Egy szabadtéri színpad esetén kulcskérdés az időjárás. Nézőként felmerülhet bennünk, hogy mi történik, ha eső várható az előadásunk estéjére. Esetleg a szervezőgárdának van valamilyen esőűző rituáléja?

Sok mindent próbáltam már, természetesen imádkozni szoktunk az előadások előtt, hogy ne essen. Bár a 20 év alatt, mióta én vagyok az igazgató, talán 2 vagy 3 előadást mosott csak el az eső. A Moszkvai Balett érkezett hozzánk, de zuhogott aznap este az eső, és ezért el kellett halasztanunk. Szerencsére, és köszönhetően Ókovács Szilveszternek, másnap meg tudtunk tartani az Erkel Színházban az egész előadást. Operát, illetve a szimfonikus-hangszeres zenekari előadást vagy koncertet nem tudunk megtartani, azonban kissé csöpögő esőben többször is előfordult már, hogy hangulatos könnyűzenei koncerteket toltunk le telt házzal, nagy sikerrel.

Ön mit szeret a legjobban a munkájában, melyik részét élvezi a legjobban?

Nehéz kérdés, mert nagyon élvezem a munkám minden részét, nagy lendülettel és lelkesedéssel vágok bele mindig. A kultúra átadása nagyon fontos hivatás számomra. Természetesen rengeteget dolgozunk a csapattal, hogy minden apró részlet tökéletes legyen majd ott és akkor. Ha van bármi apró hiba, azt nem szabad, hogy a közönség meglássa. Én akkor örülök a legjobban, amikor tudom, hogy minden rendben van egy előadás körül. Szeretném, hogy mindenki jól érezze magát és elégetett legyen nálunk, a nézők és a meghívott előadók is. A legjobb érzés, ha beülök az előadásra, és tudom, hogy nincs semmi probléma. Én nagyon jó néző tudok lenni, szeretettel és hálával fordulok, és fogadom mindig a művészek teljesítményét, hiszen értük és ezen élményért fáradozom.

Sok külföldi előadónk van, és fontos, hogy ők mit látnak belőlünk. Színházunknak olyan látványa, hangja van, ami messziről is számomra látszik és hallatszik, és nem mindegy, hogy milyen véleményt formálnak a magyar emberekről és a magyar kultúráról. Ezért fontos és kompromisszumot nem ismerve mindig igényes, minőségi előadásokat viszünk színre, mutatunk be. A művészeti produktumok, a kulturális tartalmú megnyilvánulások, színház, képművészet, zene életünk részei, általuk és körülöttünk történő, a nézőhöz intézett üzeneteik teszik jobbá és szebbé hétköznapjainkat. Ebben vesz részt és remélem, jelentős sikerrel az idén 85. születési évét ünneplő Margitszigeti Színház.

Forrás: marieclaire.hu

Szerző: Bognár Anna Fotó: Vogt Gergely