A művészet nyári esszenciája

A Margitszigeti Szabadtéri Színház 2024-es évada a hétvégén elindul, repertoárunk sokszínű és változatos. A musical, opera, operett és látványos show műsorok mellett a hazai sztárokról, a könnyzenei élet meghatározó művészeiről sem feledkezünk meg. A színház mozgatórugója Bán Teodóra, aki a színház ügyvezető igazgatója és művészeti vezetője, aki vallja, hogy minden művész érzékeny ember, aki minden más hétköznapi feladat mellett képes valami teljesen egyedit, teljesen újat közvetíteni a közönség felé, amelytől a néző úgy érzi, hogy több lett.

Hogy segíti a fiatal művészeket, akik bekopogtatnak az ajtaján?

Bán Teodóra: Az én feladatom, hogy jó körülményeket biztosítsak a színházba érkező művészeknek. Huszonegy éve vagyok a Margitszigeti Szabadtéri Színház igazgatója, és mindig is ezt tartottam a legfontosabb dolgomnak, támogatni az előadókat, hogy képesek legyenek megmutatni a színpadon a tehetségük legjavát. Ha kell, akkor szakmai tanácsokat adok, főként a koreográfiában, hiszen ehhez értek a legjobban. De nem tudnék kiemelni külön-külön területeket, én szeretnék mindenben segíteni a művészeknek.

Miért van ilyen nagy szükségük a fellépőknek a segítségre? Egytől egyig profi előadókról beszélünk.

Bán Teodóra: A művész egy érzékeny ember, aki minden más hétköznapi feladat mellett képes valami teljesen egyedit, teljesen újat közvetíteni a közönség felé, amelytől a néző úgy érzi, hogy több lett. Ez egy óriási feladat, sok felkészüléssel jár, és az sem ritka, hogy a cél érdekében a művésznek meg kell változtatnia a saját személyiségét. Ehhez hosszú próbákra, fegyelmezettségre és koncentrációra van szükség. A felkészülés sok áldozattal, lemondással jár, amelyről mit sem sejt a közönség. A nézőtéren csak azt látják az emberek, hogy a művész túllép a feladaton, szó szerint a munkája fölé emelkedik, amikor szerepel, és végül ad magából valamit, amit a közönség magával vihet. Ezért járunk színházba mindannyian, mert kapunk egy pluszt, amiből még sokáig táplálkozhatunk a mindennapokban.

Ön is jár színházba? Marad ideje arra, hogy a közönség soraiból élvezze az előadásokat?

Bán Teodóra: Mindig is szerettem színházba járni, ez egy fontos tevékenység számomra. Nemrég pedig az a megtiszteltetés ért, hogy Országos Színházi Találkozóra választhattam előadásokat, amelynek köszönhetően az elmúlt negyedévet a nézőtéren töltöttem. Pontosan hatvan előadást kellett végignéznem és értékelnem, tehát most kicsit telítődtem is. De itt a nyitás, hamarosan kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház 2024-es évada, és én újra ott fogok ülni a nézőtéren minden egyes koncert és színházi előadás alatt. Egyetlen eseményt sem hagyok ki, valamint ott vagyok a főpróbákon is.

Balettművészből lett színházigazgató ötvenéves korában. Nehéz váltás volt?

Bán Teodóra: Ez egy lassú folyamat volt, nem egyik napról a másikra tettem le a spicc cipőt. A váltást segítette, hogy engem mindig is nagyon érdekelt a színház háttere, emlékszem, már 1991-ben fesztivált szerveztem az Operaházban. Szerettem tudni, hogyan születik meg a produkció, hogyan lesz előadás egy ötletből, mi kell hozzá, hogyan dolgoznak a világosítók, a hangosítók, a jelmeztervezők, a díszletesek azért, hogy estéről estére megadják a közönségnek azt a pluszt, amiről már beszéltem. Tehát ezt a váltást semmi esetre sem nevezném nehéznek, hiszen nekem mindig is egy dolgom volt: létrehozni egy produkciót. Volt, amikor a színpadon alkottam, ma a háttérből alkotok.