A margitszigeti apácakolostort IV. Béla alapította Szűz Mária tiszteletére. A király a tatárjárás után tett fogadalmának értelmében – miszerint, ha az ország elkerüli a pusztulást, elsőszülött gyermekét az egyháznak adja – lánya, Margit lakóhelyének szánta.

Bár a kolostor alapítólevele 1295-ből ismert, 1252-ben annyira előrehaladt az építkezés, hogy Margit hercegnő beköltözhetett. A királyleány mellé a főúri családok sorra küldték el leányaikat, akik közül egyesek apácák lettek, mások számára a kolostor leánynevelő intézetként működött. Az, hogy a későbbiekben még három Árpád-házi hercegnő is a kolostor lakója lett, az ország legtekintélyesebb apácakolostorává tette. 1270-ben már több mint 80 falu tartozott hozzá, hatalmas birtokokkal rendelkezett, IV. Béla és a pápa is támogatta.

A kolostor jelentősége Margit halála után tovább növekedett, szentté avatását követően. Már életében több csodás eseményről tudósítottak, életéről, sírjáról és az apácakolostorról sok részletet megőrzött az 1276-ban kezdődött vizsgálat és annak jegyzőkönyvei. Ezekre épült a Margit-legenda is.

Az apácák véglegesen a török megszállás alatt hagyták el a kolostort. A látogatható romkertben lévő maradványok több korszak építkezéseit mutatják be. Fő elemei a templom, Szent Margit sírja és az apácakolostor.

A Margitszigeti Színház a Margitszigeti Nyári Fesztivál ideje alatt minden vasárnap 10:30-tól reneszánsz délelőttöket szervez a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mellett található romoknál.

Koncertek, hangszerbemutatók, vásári bábjátékok, dalok és táncok várják a családokat. A programok ingyenesek, ajánlott 5 éves kortól.

Minden program egy részes, időtartama kb. 40-50 perc. Utána interaktív játék, bábozás, kézműves foglalkozás, dal- és tánctanulás.