Az IRIE MAFFIA története
szimfonikus koncert
Az IRIE MAFFIA története
szimfonikus koncert
2022. május 21. szombat 20:00 (esőnap: május 22.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Egy határtalanul energikus koncerttel nyitja meg kapuit 2022-ben a Margitszigeti Színház! Az Irie Maffia koncertjei mindig fergeteges hangulatot varázsolnak, megénekeltetik a közönséget, felrázzák a hangulatot.
Az Irie Maffia zenekar története egy nem mindennapi sikertörténet. Az apró füstös klubokból a zenekar 16 éves pályafutása során eljutott a legnagyobb fesztiválok nagyszínpadaira, dalaikat évek óta rotációban játszák a rádiók.
A zenekar május 21-én egy eddig még sosem látott és hallott előadás formájában vezet végig minket a történetükön a kezdetektől egészen napjainkig. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon 30 szimfonikus zenész kíséretében szólalnak meg rég nem hallott dalok és természetesen a legnagyobb slágerek is. A műsorban egy sokunk által ismerős arc - akit egyenlőre még nem fedünk fel - kísér minket múltból a jelenbe és közben előkerülnek eddig még nem hallott sztorik és archív videók is a csapatról.
A fennállásának immár 17. évét ünneplő Irie Maffia mozgalmas múltat tudhat maga mögött. Évek óta tömegek előtt játszanak a Budapest Parkban és rendszeres fellépői a legnagyobb fesztiválok nagyszínpadjainak, ami nem is csoda, hiszen a zenekar Magyarország legkarakteresebb énekeseit felvonultató igazi supergroup. Ennek köszönhető, hogy olyan, a rádiók és TV-k által kiemelt rotációban játszott dalok fűződnek a nevükhöz, mint a ‘Bajnok’ és a ‘Hajnali Kör’, illetve mérföldkövek, mint a Sziget fesztivál himnusza (Easy As One Two Three) és a Balaton dala (Pont olyan, mint rég), több Petőfi Zenei Díj jelölés és jónéhány külföldi turné.
A zenekar tagjai:
Sena Dagadu - ének
Kéri András - ének
Busa István - ének, rap
Kemon W. Thomas - ének, rap
Élő Márton - harsona
Horváth Gáspár - billentyűk
Matus Péter - basszusgitár
Szekér Ádám - gitár
Dési Tamás - dob
Meggyes Ádám - trombita
Kováts Gergő - szaxofon
Sena Dagadu a magyar könnyűzenei élet megkerülhetetlen alakja immáron 15 éve. Az Irie Maffia, a WH, Barabás Lőrinc Eklektric zenekarok tagjaként bejárta az egész országot, szólóban, illetve számos más előadó vendégeként pedig egész Európában ismeretségre tett szert és több tucat dalban szerepel. Számos Irie Maffia album és három szólólemez kötődik a nevéhez; zenei projektjeire jellemző a különféle hangzásokkal és stílusokkal való kísérletezés. A Shakespeare-szonettektől a hip hop-ig, az afrobeat-től a dancehall-ig élettel teli zenei szcénát teremtett Magyarországon. Az elmúlt évek kitartó munkája több száz koncertet és stúdiófelvételt eredményezett világszerte, és azóta sem tétlenkedik, megszakítás nélkül nyeri el rajongói szívét és fülét.
JÁVORI FEGYA és a BUDAPEST KLEZMER BAND
„Életem Klezmer dallamokban”
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
JÁVORI FEGYA és a BUDAPEST KLEZMER BAND
„Életem Klezmer dallamokban”
2022. május 24. kedd 20:00 (esőnap: május 25.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
A Kossuth-díjas érdemes művész Jávori Ferenc Fegya szerzeményeit bemutató koncertet ad a Budapest Klezmer Band.
„A klezmer a népek közötti kapcsolat egyfajta tükre.”
Jávori Ferenc Fegya tökéletesen egyedi színfolt a magyar zenei életben. Hosszú művészi karrierje során számos zenei világból ihletődött. A klasszikus művek, a ’60-as évek tánc zenéje és természetesen a tradicionális klezmer zene éppúgy hatott rá, mint az operettek-musicalek világa. Mindebből alakította ki egyedi, rögtön felismerhető hangzásvilágú, számos formai újítással élő zenéjét, amellyel az egész világon sikert aratott. Az 1990-ben alapított Budapest Klezmer Banddel bejárta a világot. A zenekar által képviselt sokrétű, jellegzetesen Kárpát-medencei hangulatú klezmer igényes zenei világa hatalmas siker az európai és tengerentúli közönségnél egyaránt. 1999-ben a Győri Balett felkérésére komponálta a „Purim, avagy a sorsvetés” című balettet, amit számos további olyan nagy sikerű színpadi alkotás követett, mint a 2006-os bemutatása óta is töretlen hazai és nemzetközi népszerűségnek örvendő „Menyasszonytánc” című klezmer musical. A koncert e páratlan életmű legjavába enged betekintést ezen a feledhetetlen estén!
„Amikor 1990-ben megalapítottam a Budapest Klezmer Band zenekart, elsősorban arra törekedtem, hogy Magyarországon újra megszülessen a zsidó kultúra egyik legnagyobb kincse, a klezmer zene. Most büszkén és boldogan kijelenthetem, hogy ez sikerült. Sokat fogok a régi szép időkről mesélni, és ehhez vendégeket is hívtam, mint például Molnár Piroskát, aki szenzációs színésznő, ő alakította Blumnét, a Menyasszonytánc egyik főszereplőjét. Nagy meglepetés lesz Illényi Katica, aki kilenc évig volt a Budapest Klezmer Band tagja, majd úgy hozta a sors, hogy megtalálta a saját útját. Most hál’ Istennek vissza fog jönni hozzánk, nagyon várjuk ezt a pillanatot, hogy megint együtt legyünk, sok szép élmény köt össze minket. A következő vendég Mikó István lesz, akivel a Menyasszonytánc révén ismerkedtünk meg, csodálatos színész, fantasztikus volt Herskovics kocsmáros szerepében. Illényi Katica után Bíró Eszter lett a zenekar énekese, ő is fellép ezen az estén. Végül, de nem utolsósorban Kerényi Miklós Máté, aki szintén lenyűgöző alakítást nyújtott a Menyasszonytáncban. Visszamegyünk kicsit a múltba, sztorizni fogunk, remélem, a zenekar és a közönség is jól fogja érezni magát.” – mondta Jávori Ferenc.
MAGASHEGYI UNDERGROUND
szimfonikus remix koncert
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
MAGASHEGYI UNDERGROUND
SZIMFONIKUS REMIX KONCERT
Sztárvendég: Beck Zoli
2022. május 27. péntek 20:00 (esőnap: május 30. hétfő)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
A Margitsziget patinás színpadára új kreatív energiákkal feltöltődve és frissített dalparkkal, új átiratokkal érkezik a Bocskor Bíborka vezette Magashegyi Underground zenekar, hogy a korábbi években annyira hiányolt szimfonikus köntösben is megmutassák legújabb dalaikat, természetesen a már-már klasszikus, legnépszerűbb, "kötelező" számok mellett. A zenekar háromnegyed évnyi kihagyás utáni nagy visszatérésként, 2022-ben a Margitszigeti Szabadtéri Színpad hangulatos zöld környezetében ad először koncertet Budapesten. A Szimfonikus Remix Koncert új dalai, friss átiratai és a jól ismert slágerek is felcsendülnek egy látványos, kifejezetten erre az alkalomra készülő színpadi verzióban. A koncert ereje nemcsak az ismert dalok teljesebb hangzással megszólaló különleges átdolgozásában rejlik, hanem reményeik szerint a zenei világhoz szervesen kapcsolódó színpadi látvány is elvarázsolja majd a hallgatóságot.
Az est sztárvendége Beck Zoli, a 30Y karizmatikus frontembere, számos Magashegyi dal szövegírója és társ-előadója.
Aki már járt a csapat szimfonikus- vagy szeánsz-koncertjein, tudhatja: szédítő álomutazásra, felejthetetlen élményre számíthat!
Fotó: Oleg Borisuk
Beck Zoli
Énekel, zenél, ír, tanít. Zenekara a 30Y töretlen sikerrel halad előre, felbukkant egy irodalmi díj zsűrijében, alapító tagja a Rájátszás nevű projektnek, amely kortárs dalszerzők-előadók és kortárs írók közös alkotó műhelye és színpadi előadása, emellett számos Magashegyi dal szövegírója és társ-előadója. Közös formációban zenél Háy Jánossal, Grecsó Krisztiánnal, Szűcs Krisztiánnal, szerzői, dalszerzői munkájának önálló estjét Gyereknek bátor címmel játssza rendszeresen. A zenélés mellett a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán dolgozik egyetemi adjunktusként. Dalszerzői munkásságát Artisjus-díjjal ismerték el 2012-ben, 2011-ben és 2017-ben dalszerző-szövegíróként volt meghívottja a nemzetközi költészeti fesztiválnak, a Poesiefestival Berlin hivatalos programjának.
Talamba Ütőegyüttes
Az ütőegyüttes elnevezés esetükben egy olyan baráti társaságot és profi zenészekből álló csapatot jelöl, akiknek életcéljuk a zenei műfajok széles repertoárjának bemutatása és ezen műfajok “megbékítése” egymással. Koncertjeiken így éppúgy találkozhatunk Bach fúgáinak vagy Muszorgszkij “Egy kiálltás képei”-nek crossover átiratával, mint a Magashegyi Underground dalainak újragondolásával, dzsesszel, népdalokkal, az afrikai törzsi ritmusokkal vagy éppen pörgős balkáni dallamokkal. Igazi crossover együttes, akik valódi XXI. századi muzsikával szórakoztatják a közönséget itthon és külföldön egyaránt.
Octovoice
Az 1998-ban alakult Octovoice Énekegyüttes sokszínű repertoárjával klasszikusokat és kortársakat is megidézve az a cappella jazz műfajaiban kalandozik. A nyolc hangú vokál-együttes megalakulását követően eleinte különböző korok klasszikus kórusműveit adta elő, majd miután elkezdett a capella jazz-t is énekelni, megújult repertoárjukkal – a ’30-as évek klasszikus swing-jétől a rhythm’n’blues műfajokon át a mai modern irányzatokig – Európa-szerte koncerteztek, s számos hazai médiumban is szerepeltek.
Az Octovoice énekegyüttes tagjai:
Geiger Kinga (szoprán), Pejtsik Panka (szoprán),
Lőrincz Adrienn (alt), Tóth-Kiss Borbála (alt),
Geiger György (tenor), Gaál Attila (tenor),
Selmeczi János (bariton), Pintér Dömötör (basszus)
Nyitókoncert – NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR
Közreműködik: BOGÁNYI GERGELY zongoraművész
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
Nyitókoncert
NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR
2022. június 3. péntek 20:00 (esőnap: június 8.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Közreműködik:
Bogányi Gergely
Kossuth-díjas és Liszt-díjas zongoraművész
Vezényel:
Héja Domonkos
MŰSOR
Liszt Ferenc: Les Préludes
Frédéric Chopin No. 2. f-moll zongoraversenye
Antonín Dvořák: IX. szimfónia e-moll “Az Újvilágból”, op. 95
Műsoridő: 2 óra 15 perc, 1 szünettel
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar a Margitsziget Szabadtéri Színpad nyitókoncertjének rendszeres fellépője. Hazánk legrangosabb szimfonikus együttesének koncertje a nyárindítás fontos része. Hazánk legrangosabb szimfonikus együttesének koncertje a ráhangolódás és a nyárindítás fontos része. Az idei koncert lángoló lelkületű alkotók és előadók időkön túli találkozását ígéri.
A Zenekar története 1923-ban kezdődött, feladata az ország hangversenyéletének megszervezését, az ifjúság iskolán kívüli nevelése, a klasszikus zeneirodalom, a magyar és kortárs szerzők műveinek magas szintű tolmácsolása. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar az elmúlt 15 évben mintegy 40 országban közel 330 külföldi turnékoncertet adott. Kocsis Zoltán vezetésével olyan neves helyszíneken és fesztiválokon lépett fel, mint a New York-i Avery Fisher Hall, a tokiói Suntory Hall, a birminghami Symphony Hall, az athéni Megaron és a bukaresti Enescu Fesztivál.
Bogányi Gergely négyéves korában kezdett zongorázni, hatévesen különdíjasa volt a nyíregyházi Országos Zongoraversenynek, amit kilencévesen meg is nyert. Pályafutása során hangversenyezett a világ leghíresebb koncerttermeiben. Repertoárján több mint harminc zongoraverseny és a zongorairodalom jelentős része szerepel. Számos állami kitüntetésben is részesült. 2000-ben Liszt-díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott. 2002-ben a finn köztársasági elnök a Fehér Rózsa Lovagrend érdemkeresztjét adományozta a zongoraművésznek. 2008-ban Junior Prima, 2011-ben Prima díjjal jutalmazták. 2010-ben a Chopin-maraton záróhangversenyét követő fogadás keretében Lengyelország nagykövetétől átvehette az úgynevezett „Chopin-útlevelet", mint a lengyel zeneszerző műveinek egyik legkiválóbb és legelhivatottabb nemzetközi közvetítője. 2013 óta Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tiszteletbeli tanára. 2014 óta a Magyar Művészeti Akadémia zeneművészeti tagozatának rendes tagja.
- Liszt Ferenc: Les Préludes
- Frédéric Chopin No. 2. f-moll zongoraversenye
- Antonín Dvořák: IX. szimfónia e-moll “Az Újvilágból”, op. 95
LES PRÉLUDES
Liszt egyik leggyakrabban előadott szimfonikus költeménye. A kompozíció genezise egészen 1844-ig vezethető vissza. Az első hallásra furcsának tűnő címet (Előjátékok) Alphonse de Lamartine (1790-1869) Költői elmélkedések című munkája ihlette. A darab költői programját a vers alapján így határozta meg Liszt: "Mi más az életünk, mint előjátékok sorozata ahhoz az ismeretlen énekhez, amelynek első hangját a halál csendíti meg?" Ma már tudjuk, hogy ezt a programot Liszt az utolsó pillanatban, a mű elkészülte után illesztette a zenekari darabhoz, ezzel azt a látszatot keltette, mintha a Lamartine-szöveg inspirálta volna.
Az 1854-ben, Weimarban bemutatott mű karmestere maga Liszt Ferenc volt.
A Les Préludes zenéjét eredetileg Joseph Autran (1813-1877) költeményei inspirálták. Liszt és Autran 1844-ben ismerkedett meg egymással Marseille-ben. Autran lelkesen méltatta a helyi újságban Liszt művészetét, még alkalmi költeménnyel is kedveskedett a zongoraművésznek. A vers – Les Aquilons (Az északi szél) – elnyerte Liszt tetszését, és a szárnyaló szabadsághimnusz szövegére kórusművet komponált. Egy évvel később, Autran további három versét is megzenésítette: Les Flots (A hullámok), Les Astres (A csillagok), La Terre (A föld). A négy kórust ciklussá szervezve Liszt a Les Quatre Éléments (A négy elem) címet adta volna a kompozíciónak. A kórusokat zenekari nyitány (Prelúdium) vezette be. Ezt 1850 körül Raff átdolgozta, majd Liszt az egész hangszerelést megváltoztatta (1852-1854). Ebben az alkotói fázisban született meg a kompozíció címe és a Lamartine-ra való utalás.
A zene anyaga viszont továbbra is a Négy elemből készült. Az egytételes mű négy részre tagolható, az egyes részek önálló karakterű tételekként is értelmezhetők.
Az első rész (Andante – Andante maestoso) a darab két témáját (zenei gondolatát) exponálja. Az első témát a vonósok hullámzó kísérete felett a rézfúvósok mutatják be, a lírai második téma kürtökön és mélyhegedűkön (dolce, espressivo ma tranquillo) csendül fel.
Lisztre jellemző módon mindkét témát egy gyökérből, egy három hangból álló motívumcsírából fejlesztette ki. A további "tételekben" is e csíra fejlődik tovább új és új alakot öltve.
A második rész (Allegro ma non troppo) viharrá duzzadó, mozgalmas zene. A harmadik epizódban (Allegretto pastorale) a két téma távoli variánsait halljuk viszont. A tételt záró drámai fokozás a témák eredeti alakját hozza vissza.
A finálé (Allegro marziale animato) harci riadó és győzelmi fanfár, melyben az eredetileg lágy második dallam is kemény induló karakterűvé alakul át. E metamorfózis egyértelműen világít rá a szimfonikus költemény két uralkodó témájának közös gyökerére.
FRÉDÉRIC CHOPIN NO. 2. F-MOLL ZONGORAVERSENYE
Chopin zongoraversenyeinek sorrendjét megtévesztő opus számaik miatt az utókor felcserélte. Valójában az f-moll zongoraversenyt 1829-ben, az e-moll zongoraversenyt 1830-ban komponálta. A mű bemutatója 1830. március 17-én, Lengyelországban, Varsóban volt.
Szerkezetét tekintve hagyományos, három tételes darab.
Az első tétel: Maestoso, a klasszikus szonátaforma felépítését követi. A forma tagolását a zenekari tuttira bízza. Az expozíció elején bevezet, majd rövid összefoglalással előkészíti a kidolgozást, visszavezet a reprízhez, Coda helyett befejezi a tételt.
A második, lassú tétel -Larghetto- csendes, szemlélődő hangulatát a középső részben izgatott drámai recitativók törik meg, majd a visszatérő ábrándos dallamok oldják fel a feszültséget.
A zárótétel elegáns táncmuzsika: a lengyel nemzeti táncok felvonultatása.
Zenekari szövete nem különösebben érdekes – a nagyzenekarnak Chopin soha nem volt avatott mestere. Annál eredetibb viszont zongoraszólam kidolgozása. Az ezernyi színben ragyogó zongoraszóló gyakran a rögtönzés közvetlenségével hat a hallgatóra. Különösen az utolsó tétel táncos témáiban érezhető sajátos, “lengyeles” íz – a 19. század elején lengyel földön divatos, majd hamarosan Európa nyugatabbi nagyvárosait is meghódító “úrias” polonézek, és “népiesebb” mazurkák hatása.
DVOŘÁK: IX. SZIMFÓNIA E-MOLL “AZ ÚJVILÁGBÓL”, OP. 95
I. Adagio – Allegro molto
II. Largo
III. Molto vivace
IV. Allegro con fuoco
Hogy 300 dollár sok-e vagy kevés – nézőpont kérdése. Egy este elverni nagy felelőtlenség. Egy olyan zenekari szimfóniáért azonban, amely már a bemutatón tomboló tetszést arat, szinte nevetséges alamizsna. Jó száztíz évvel ezelőtt persze más volt a pénz értéke. Antonín Dvořák bizonyára elégedetten tette zsebre az adományt. Az sem nyugtalanította különösebben, hogy a New York-i Nemzeti Konzervatórium pályázatán kiírt díjat véletlenül épp egy Antonín Dvořák nevű professzor javaslata alapján nyerte Antonín Dvořák zeneszerző. Ma parlamenti botrány kerekedne ilyesmiből, az értelmiség napokig gúnyosan mosolyogna és összeférhetetlenségről beszélne. 1893-ban senki sem rökönyödött meg. Az igazságot végtére is el kell fogadni. S mit tegyen a bíráló, ha meg van győződve róla, a pályázatra beérkezett művek közül épp az övé az, amelyik kimagaslik. Csakis ez képviseli méltóan az amerikai művészetet…
Mivelhogy alapjában véve ez volt a tét. Amerika ugyan kétségkívül a korlátlan lehetőségek hazája, ám a zeneművészet területén egyelőre kullog a vén Európa mögött. Ez nem maradhat így, gondolta a 19. század vége felé Thurber milliomos gyarmatáru-kereskedő kicsit unatkozó, kultúrára szomjas felesége, Jeanette asszony. Ő az, akinek hívására a nagyhírű cseh mester vállalkozott a tengerentúli útra, s arra, hogy új műveivel egyfajta mintát adjon az amerikai komponistáknak. 1892-ben foglalta el az új New York-i konzervatórium igazgatói állását, s hatalmas elánnal látott neki a feladatnak. 1893 első felében készült el az új szimfónia, év végén került sor a bemutatóra.
A közismert címet – „Az Újvilágból” – a szerző csak a komponálás befejezése után adta darabjának. Nem kétséges azonban, hogy kezdettől fogva tudatosan törekedett arra, hogy a kompozíciónak sajátos “amerikai” jellege legyen.
A lassú bevezetéssel induló nagyszabású, szonáta jellegű első tételben például a melléktéma pentaton dallam. Nem “népdal”, de mégis olyan jellegű, amilyeneket Dvořák korabeli gyűjteményekben láthatott, s talán még az utcán is hallhatott.
A második tételben ugyancsak feltűnik ez a melódiavilág. Ezt az eredetileg Legenda címmel is ellátott darabot egy olvasmányélmény ihlette: Longfellow indiánokról szóló költeménye, a Hiawatha éneke.
A harmadik tétel mintha szembe állítaná a “modern nagyváros” nyüzsgő, hajszolt életét a távoli Közép-Európa, a nosztalgikusan felidézett cseh falu idilli világával. Izgatott, szűkmenetű imitációkban, egymást szinte kergető témákban gazdag főrésze után nyugodt C-dúr tánc szólal meg középrészként.
A hallatlanul energikus dallammal induló fináléban az új melódiák, témák (köztük egy vérpezsdítő polka) mellett az előző tételeknek minden fontosabb zenei gondolata szerepet kap.
Bogányi Gergely, Kossuth díjas és Liszt díjas zongoraművész, négyéves korában kezdett zongorázni, hatévesen különdíjasa volt a nyíregyházi Országos Zongoraversenynek, amit kilencévesen meg is nyert. 1984-ben tízévesen, már nem ismeretlenül, felvételt nyert a Zeneakadémia előképző 'különleges tehetségek osztályába', majd 1993-ban a finn zeneakadémia ösztöndíjasaként tizenkilenc évesen eljutott a tengerentúlra egy amerikai zeneművészeti egyetemre, ahol egyéves ösztöndíjjal tanult. Az ottani tanulmányait a budapesti Zeneakadémiával párhuzamosan végezte.
Évről évre ellátogat Erdélybe is, ahol Marosvásárhelyen és egyéb más városokban is játszik. Hangversenyezett a világ leghíresebb koncerttermeiben. Repertoárján több mint harminc zongoraverseny és a zongorairodalom jelentős része szerepel. Eddigi munkásságának egyértelmű csúcspontja a 2010-es Chopin-év alkalmából rendezett két napon átívelő koncertsorozata, ahol is a zeneszerző összes, szólózongorára írt művét megszólaltatta.
DÍJAK, KITÜNTETÉSEK
Nyíregyházi Országos Zeneiskolai Zongoraverseny (1983) kategória első helyezett
Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny első helyezettje (1996)
Vác díszpolgára (1996)
Liszt Ferenc-díj (2000)
Fehér Rózsa Lovagrend Érdemkeresztje (2002) - Finn állami kitüntetés
Pest megye kultúrájáért (2003)
Kossuth-díj (2004)
Zebegény díszpolgára (2007)
Junior Prima díj (2008)
Prima díj (2011)
Budapest díszpolgára (2016)
LEMEZEK
Diszkográfiája hét lemezt foglal magába Mozart-versenyművekkel, Chopin és Liszt zongoraműveivel, Chopin és Rachmanyinov cselló-zongora szonátáival és Liszt teljes hegedű-zongora termésével. Önálló lemezfelvételei jelentek meg Mozart versenyművekkel, Chopin zongoraműveivel és Liszt Ferenc zongoraterméseivel.
BOGÁNYI-ZONGORA
A zongoraművész és konstruktőrök csoportja egy új elképzelés és technológia alapján épített egy teljesen egyedi formájú és felépítésű zongorát. "Nemcsak a zongora lelkét, a rezonánst reformáltuk meg, amit fa helyett karbonkompozitból készítünk, hanem a hangszer más alkatrészeit is. Ezek összességének köszönhető a nagyon tiszta, erőteljes, felhangdús hang", így mutatta be a saját nevét viselő, magyar fejlesztésű új hangszert Bogányi Gergely, aki azért kezdett bele egy újfajta hangszer megalkotásába, mert nem találta azt a hangzást, amely a legjobban megfelelne ízlésének.
Fotó: boganyigergely.hu
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar közel egy évszázada Magyarország vezető szimfonikus zenekarainak egyike. A Ferencsik János és Kobayashi Ken-Ichiro nevével fémjelzett korszakok után új fejezet kezdődött a zenekar történetében, amikor 1997-ben Kocsis Zoltán lett a főzeneigazgatója. Az ezt követő két évtized során a zenekar megújult, nemzeti szimfonikus együtteshez méltó sokoldalúsággal nemcsak klasszikus műveket, hanem a repertoárról korábban hiányzó fontos alkotásokat is megszólaltat, a közelmúlt és napjaink magyar zenéjét is megismertetve közönségével. Kocsis Zoltán halála után 2017 márciusától 2020 augusztusáig a zenekarnál korábban éveken át első állandó karmesterként közreműködő, komoly nemzetközi karriert maga mögött tudható, Liszt Ferenc-díjas Hamar Zsolt töltötte be a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatói posztját.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar az elmúlt 15 évben mintegy 40 országban közel 330 külföldi turnékoncertet adott. Kocsis Zoltán vezetésével olyan neves helyszíneken és fesztiválokon lépett fel, mint a New York-i Avery Fisher Hall, a tokiói Suntory Hall, a birminghami Symphony Hall, az athéni Megaron, a bukaresti Enescu Fesztivál, a Colmari és a Kanári-szigeteki Fesztivál, bogotai Beethoven Fesztivál; 2011-ben, a Liszt-év alkalmából a brüsszeli Bozar Központban és a Vatikánban játszott, a XVI. Benedek pápa tiszteletére adott koncerten. Az együttes rendszeresen visszatér többek között Franciaországba, Japánba, Németországba, Romániába, Spanyolországba, Szlovákiába és Szlovéniába. Az utóbbi években felléptek Bogotában, Isztambulban, Dél-Koreában és Kínában is.
Budapesten, zenész családba született, zongorázni, brácsázni és dobolni tanult.
1998-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karmester és ütős tanszakán.
Ugyanebben az évben első díjat nyert a Magyar Televízió 9. nemzetközi karmester versenyén majd ezt követően az athéni Mitropoulos karmester versenyen is.
1993-ban alapította az Óbudai Danubia Zenekart - Danubia Szimfonikus Zenekar néven - melynek 2013-ig zeneigazgatói posztját is betöltötte. Mint a legígéretesebb fiatal magyar karmester, 2003-ban Liszt Ferenc, 2008-ban pedig Junior Príma díjat kapott.
Héja 2001-ben Puccini “Bohémélet” című operájával debütált a Magyar Állami Operaházban.
2005-től 2012-ig a Chemnitzi Opera első karmestere volt. 2011-től 2013-ig a Magyar Állami Operaház zeneigazgatója volt, és azóta is állandó vendégkarmestere. Ezen kívül a lipcsei MDR-Sinfonieorchester, a berlini Deutsches Symphonie-Orchester, a Taipei Symphony Orchestra, a Tokyo Philharmonic Orchestra, a Mecklenburgische Staatskapelle, a Philharmonisches Orchester Freiburg, a Presidential Symphony Orchestra Ankara és vezető magyar zenekarok állandó vendége. A gála koncerteken, kortárs műveken és operákon túl Héja repertoárja épp úgy felöleli az oratórium, az opera és a legfontosabb szimfóniák irodalmát, mint a balettekét, az operettekét és musicalekét. Munkájában kiemelt szerepet kapnak az olyan magyar szerzők művei, mint Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő és Ligeti György.
A 2015/16 szezon kezdete óta Héja Domonkos Héja a Staatstheater Augsburg zeneigazgatója. Itt olyan műveket mutatott be, mint Alexander Zemlinsky »Der König Kandaules«, Dimitri Shostakovich »Kisvárosi Lady Macbeth«, Carl Maria von Weber »Der Freischütz«, Giuseppe Verdi »A végzet hatalma «, Charles Gounod »Werther« és a »Faust«, Gaetano Donizetti »Don Pasquale«, Richard Strauss »Ariadne Naxos szigetén«, és Benjamin Brittens »Peter Grimes« című operái.
Nemzeti Összetartozás Napja
CARAMEL – ÖRÖMZENE
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
Nemzeti Összetartozás Napja
CARAMEL – ÖRÖMZENE
Szimfonikus gálakoncert
2022. június 4. szombat 20:00 (esőnap: június 9.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Molnár Ferenc Caramel produkciója évről-évre szívhez szóló, megható és katartikus élményt nyújt a közönségnek, akik a felcsendülő dalokat álló tapssal jutalmazzák a Margitsziget színpadán. Caramel 2022-ben, az Összetartozás Napján hasonlóan lenyűgöző, mégis megújult produkcióval várja a közönséget, új dalokkal, új zenei elemekkel kiegészítve lép majd színpadra.
A Margitszigeti Színház minden évben különös figyelmet fordít az ünnepek méltó produkciókkal történő közös megélésére, a jelentős évfordulókról való meghitt megemlékezésekre. A nemzeti összetartozás napja sorsunk egyik legmeghatározóbb évfordulója minden évben. A trianoni békeszerződés hírére 1920-ban megszólaltak a harangok, az emberek gyászruhába öltöztek, temették Magyarországot. Három és fél millió ember rekedt határainkon túlra. Caramel nagyszabású koncertje méltó emlékezés lesz Magyarország legszebb szabadtéri színpadán, az énekes szeretetről, hitről és magyarságról szóló dalaival. Szívhezszóló szövegei, őszinte és tiszta személyisége mély érzéseket kelt közönségében, koncertjeiről feltöltődve, szeretettel a szívében távozik mindenki.
Caramel azok közé a művészek közé tartozik, aki hagyományosan minden nyáron nagyszabású és különleges koncertet adnak a Margitszigeti Színházban.
Aki legutóbbi, SIMFONICA II című koncertjén ott volt, nem feledi!
Tolcsvay László – Müller Péter – Müller Péter Sziámi:
MÁRIA EVANGÉLIUMA
rockopera
Tolcsvay László – Müller Péter – Müller Péter Sziámi
MÁRIA EVANGÉLIUMA
rockopera
2022. június 6. hétfő 20:00 (esőnap: június 7.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi Mária evangéliuma című rockoperáját 30 évvel ezelőtt mutatták be a Madách Színházban, azóta az itthoni, határon túli, valamint európai zenés színpadok visszatérő sikerdarabja, Szűz Mária történetét meséli el. Ifjúságától Krisztus születésén és kereszthalálán át Mária mennybemeneteléig követhetjük az eseményeket János apostol látomásos tolmácsolásában. A mű középpontjában Mária szerelmes szeretete és anyasága áll, az a fájdalmas női sors, amelyet csodálatos fiával megélt, annak minden gyönyörűségével és küzdelmével együtt. A vallásos témát a rockopera műfaján keresztül bemutató alkotás különleges helyet foglal el a magyar színház- és kultúrtörténetben. Egyszerre képes felmutatni a szakralitást, az isteni erő nagyságát, a szeretet mindent legyőző erejét, ugyanakkor az emberi érzéseket, kétségeket, félelmeket és a döntések lelki hátterét is.
A LantArt Produkció előadása a műfaj legkiválóbb énekeseinek és alkotóinak közreműködésével valósul meg Juronics Tamás rendezésében, a Győri Nemzeti Színházzal és a kaposvári Csiky Gergely Színházzal közös koprodukcióban. Főbb szerepekben Füredi Nikolett, Kocsis Dénes, Feke Pál, Ódor Kristóf és Novák Péter látható. Közreműködik a Szegedi Kortárs Balett, valamint a Győri Nemzeti Színház zenekara és kórusa. A rockopera a jubileum tiszteletére a szerző, Tolcsvay László jóvoltából megújult hangzásvilággal kerül színre. A 2022-ben színpadra állított előadás budapesti bemutatója a Margitszigeti Színházban lesz.
Támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap
Tolcsvay László – Müller Péter – Müller Péter Sziámi:
Mária evangéliuma
rockopera
Mária: Füredi Nikolett
Jézus: Kocsis Dénes
János apostol: Feke Pál
József: Ódor Kristóf
Heródes: Novák Péter
Füles: Laki Péter
Vak: P. Petőcz András
Gyermek Jézus: Endrődy Farkas
Gábriel: Kovács Gábor
Michael: Laki Péter
Raphael: Antóni Norbert
Gáspár: Kőrösi András
Menyhért: Pataki Bence
Boldizsár: Ozsgyáni Mihály
Pásztor 1: Kiss Zoltán
Pásztor 2: Vincze Márton
Pásztor 3: Sütő András
Közreműködnek: a Szegedi Kortárs Balett táncművészei,
valamint a Győri Nemzeti Színház zenekara és énekkara
Zene: Tolcsvay László
Librettó: Müller Péter
Versek: Müller Péter Sziámi
Zenei vezető, karmester: Werner Gábor
Karvezető: Balogh Eszter
Korrepetitor: Mazalin Wanda
Társkoreográfus: Czár Gergely
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Benedek Mari
Jelmezkivitelező: Böhm Katalin
Műszaki vezető: Somfai Péter
Szcenikus: Tóth Kázmér Attila
Ügyelő: Terjék Attila
Súgó: Szilárd Katalin
Világítástervező: Dreiszker József
Rendezősszisztens: Kiss Eszter
Rendező, koreográfus: Juronics Tamás
Producer: LantArt Produkció
Koprodukciós partnerek: Győri Nemzeti Színház, Csiky Gergely Színház, Kaposvár
Támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap
A rockopera a szerzőket képviselő Proscenium Szerzői Ügynökséggel kötött megállapodás alapján kerül előadásra.
A szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk
27. DUNA KARNEVÁL GÁLA
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
27. DUNA KARNEVÁL GÁLA
2022. június 10. péntek 20:00
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
A karneváli események egyik koronája minden évben a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mesés környezetében bemutatott gálaműsor, a külföldi és hazai táncegyüttesek közel 300 művészének egyedülálló, közös műsora.
1. VILÁGKARNEVÁL
Az este első részében bemutatkoznak a karneválra meghívott külföldi együttesek Albániától Grúziáig.
2. A MAGYAR IFJAKHOZ, AVAGY VIRÁG VAGY TE HAZÁM IFJÚSÁGA
Előadásunkban a Petőfi évforduló alkalmából a költő forradalmi és szerelmi verseinek eszmeiségét, az ifjúsághoz szóló, jelenben is érvényes üzeneteit idézzük meg a táncok, zenék és Petőfi lírája szövetében.
Ünnepi műsorunk nem csak tiszteletadás Petőfi Sándor emlékének, hanem az újra és újra ébredő magyar lélekhez szóló gondolatainak eggyé olvasztása a kortalanság és egyetemesség jegyében.
A művészeti együttműködésben megvalósuló előadásban a Duna Művészegyütteshez és a Magyar Állami Népi Együtteshez neves hazai táncegyüttesek és zenekarok csatlakoznak.
Szerkesztő koreográfus: Mihályi Gábor Harangozó Gyula-díjas, kiváló művész
Zenei vezető: Dulai Zoltán
Koreográfus -rendező: Juhász Zsolt Harangozó Gyula-díjas
Az est rendezője: Mucsi János, Harangozó Gyula-díjas, érdemes művész
SZENT EFRÉM FÉRFIKAR
Sztárvendég:
VICTOR SOLOMON
helyszín
- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
More Info
SZENT EFRÉM FÉRFIKAR
Sztárvendég: VICTOR SOLOMON
20 éves jubileumi kórusgála 400 fellépővel, meghívott vendégekkel
2022. június 11. szombat 20:00 (esőnap: június 12.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Magyarország legnépszerűbb vokális együttesét 20 évvel ezelőtt indította útjára, a Liszt- Díjas és Érdemes Művész, Bubnó Tamás. A sokszorosan díjazott Szent Efrém Férfikar két évtizedes pályafutása alatt sikerrel koncertezett a világ négy különböző kontinensén, több mint 30 országban. Akár mély tónusú ortodox zenét, akár középkori himnuszokat, akár játékos Bartók műveket, akár veretes Liszt himnuszokat, vagy éppen világslágereket énekelnek, mindig lenyűgözik a közönséget kiérlelt hangzásukkal és közvetlen színpadi jelenlétükkel.
„A jubiláló Szent Efrém énekegyüttes legnagyobb durranása 2022-ben a Margitszigeti nagy gála lesz. Erre készülnek immár egész évben, hogy örömet és élményt nyújtsanak, valamint az éneklés varázslatával egyre több embert hódítsanak meg. A küldetésük a zene és az ének, az éter és szellem emberi testben és hangban beteljesülő csodája!” - nyilatkozta Bán Tedóra a Margitszigeti Szabadtéri Színház művészeti vezetője.
A 20 éves jubileum egy valódi, nagyszabású kórusgála a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon!
Az együttes együtt lép fel azokkal a kórusokkal, melyekkel az elmúlt években meghatározó művészi együttműködést alakítottak ki, mindezt a szimfonikus zenekari kíséret és a különleges látvány elemek még színesebbé, és ünnepibbé varázsolják.
A koncert a kora középkortól a gospelen át, a modern slágerekig ívelő, és kizárólag erre az alkalomra írt feldolgozásokkal teli szédületes zenei utazásnak készül.
Fellép a Lautitia Kóruscsalád, a Budapesti Énekes Iskola ,a Várpalotai Schola, a Gödöllői Premontrei Schola, a Belvárosi Kántorátus, az Angelica leánykar,a Heuréka Pop Orchestra, a Swing á la Django .
400 énekes fog együtt ünnepelni a kiváló énekegyüttessel. Egy ilyen nagyszabású ünnepi eseményre Magyarországon, Budapesten kizárólag a Margitszigeten van lehetőség. Hogy az együttes ezen az egy estén bemutathassa sokszínűségét, korokon-stílusokon átívelő repertoárja gazdagságát, a 2021-es The Voice mágikus hangú gospel énekes finalistája, a csodálatos Victor Solomon érkezik Amerikából a Szent Efrém férfikarral közösen ünnepelni.
Egy igazán katartikus élményt készít elő az együttes és a Margitszigeti Színház csapata, mely mindenki örömére szolgálva hódítja majd meg és csábítja a közös éneklés élményébe a közönséget.
Az egész Margitsziget egy hatalmas kórus hangzásban olvad össze!
Napjainkban a klasszikus zene sokak számára arisztokratikus jelenséggé vált, amit kevesen értenek és talán még kevesebben élveznek. A Szent Efrém Férfikarban feltett célunk, hogy rácáfoljunk erre.
Szerintünk kétféle zene van: szakrális és profán, és mindkettőben felfedezhetjük a tehetség kiérlelt, megformált jeleit, a klasszikus értékeket - műfajtól és korszaktól függetlenül. Akár mély tónusú ortodox zenét, akár hajlékony mediterrán bizánci dallamokat, akár játékos Bartók műveket, akár veretes Liszt-himnuszokat, vagy éppen világslágereket éneklünk, mindig egy cél lebeg a szemünk előtt: legyen jó, amit csinálunk! Legyen jó énekelni – és legalább annyira jó hallgatni. A Szent Efrém Férfikar egy szellemi műhely, ahol egymás személyiségéből, hangi adottságaiból és sokféleségéből táplálkozunk. Úgy gondoljuk, hogy semmilyen zenét sem fontos feltétlenül érteni, bőven elég hallgatni – és élvezni!
Magyarország legnépszerűbb vokális együttesét 2002-ben alapította a Liszt- és Érdemes Művész Díjas Bubnó Tamás. Névadójuk Szír Szent Efrém (306-373), a bizánci egyház kiemelkedő himnuszköltője, akit kortársai a “Szentlélek hárfájának” neveztek.
A Szent Efrém Férfikar kezdetben a bizánci rítusú kereszténység rendkívül változatos zenéjére specializálódott és ezzel a repertoárral ért el sikereket hazájában és külföldön egyaránt. A magyar férfikari hagyománnyal már a kezdetekkor elkezdett foglalkozni az együttes, Boksay János kárpátaljai pap férfikari liturgiája révén. Innen pedig egyenes út vezetett Liszt Ferenc ismeretlen, de végtelenül gazdag férfikari művészetéhez, majd pedig Bartók Béla férfikórusra írt zseniális darabjaihoz. A bizánci rítusú zenei hagyomány mellett az együttes repertoárjának második fontos pillére a nagy magyar mesterek férfikari munkássága lett.
Számos belföldi és külföldi rangos fesztiválfellépés hatására több kortárs zeneszerző hallotta és szerette meg a Szent Efrém Férfikar egyedi hangzását – ennek köszönhetően többen komponáltak műveket a kórusnak. Manapság elmondható, hogy nem múlik el SzentEfrém koncert kortárszenei kompozíciók előadása nélkül.
A nyolctagú együttes rendszeresen koncertezik Magyarországon és világszerte. Saját sorozatot rendeznek Orientale Lumen – Kelet Világossága címen, ahol világhírű kollégáikkal közösen lépnek színpadra. Tizenhárom lemezük jelent meg. Az együttes tagjai sokoldalú kamaraénekesek, akik átiratokat, átdolgozásokat és saját műveket is készítenek a Szent Efrém Férfikar számára.
Mérföldkövek
2002 - megalakul a Szent Efrém Férfikar
2005 - megjelenik a Boksay-liturgia lemez
2006-2010 - nemzetközi fesztiválfellépések és díjak (Szentpétervári Tavaszi Fesztivál, Moszkva, Hajnówka, Ravenna, Janacek May, Dvorák Fesztivál, Schleswig-Holstein Musik Festival, Donaufest-Ulm, MusikFestspiele Saar, Festival de Royaumont, Festival d’Auvers sur Oise)
2011 - elindul az Orientale lumen sorozat
2012 - elindul a “Városok” sorozat a BMC-ben
2013 - Rachmaninov Éjszakai virrasztás - Budapesti Tavaszi Feszivál
2014 - Egytől Tizenkettőig - YBL sorozat
2015 - Bartók&Folk lemez
2016 - koncert a King’s Singersszel
2017 - Aldeburgh Festival, Artrium Kortárszenei Seregszemle
2018 - Liszt Mozaikok, Elmúlt időkből táncjáték
2019 - Wings lemez megjelenés, teltházas bemutató a Zeneakadémián
2020 - vírusvideók: Pandémia, A török
2021 - Bartók&Folk bemutató
Díjak, elismerések
Magyar Örökség díj (2014)
Budapest Márka díj (2014)
Supersonic-díj - Byzantine mosaics (2010)
Pro Cultura Minoritatum Hungariae (2012)
Gramofon-díj jelölés - Benedicamus Domino, Fonó kiadvány (2019)
Nemzetiségekért-díj - a ruszin nemzetiség kultúrájának ápolásáért (2018)
Victor Solomon még csak 22 éves, de már Amerika szerte híressé vált az NBC 2021-es The Voice tehetségkutatóban való szereplése miatt, ahol John Legend Glory című dalával elkápráztatta a zsűrit.
Az énekes életének mindig meghatározó része volt a zene. Gyerekkorában Peoriába, Illinois államba költözött, ott vált művésszé. Hat évesen kezdett a templomban énekelni, majd az iskolai kórusokban énekelve nőtt fel. John Legend "Ordinary People" című dalának előadásával megnyerte az iskolai tehetségkutató versenyt.
Ezután az Észak-Karolinai Mezőgazdasági és Műszaki Állami Egyetemen folytatta tanulmányait. Itt az egyetemi gospel kórus tagja volt.
A fiatal énekes azt tervezi, hogy a zene területén folytatja karrierjét, majd később saját kiadót alapít; 2022 az új lehetőségek éve! Bár a „The Voice”-nak köszönhetően számos felkérést kap, emellett Victor továbbra is énekel a templomban és az egyetemi gospel kórusban, hisz Solomon főként ezzel a műfajjal, valamint inspiráló és szerelmes dalokkal szeretne továbbra is foglalkozni. Reméli, hogy egyszer Grammy-díjat nyer.
"Ne félj, tartsd Istent az első helyen, és minden rendben lesz." - vallja.
