Anthony Strong, a brit jazz énekes és zongorista június 19-én egy egészen különleges, bensőséges hangulatú koncerttel érkezik a Margitszigeti Színházba. Nem a nagyszínpadra lép, hanem a színház Kerengőként ismert elegáns előterében, a Jazz Udvarban varázsolja el a közönséget, zongorával, dallal és személyes történetekkel.
Különleges, egészen új, s az idei szezon nagyszínpadi jazz koncertjei között is egyedülálló formátumban elevenedik majd meg Anthony Strong brit jazz énekes és zongorista előadása a Margitszigeti Színházban. A koncert helyszíne ezúttal nem a jól ismert színpad, hanem a színház Kerengőként elhíresült, elegáns előtere lesz, ahol a zene és a közönség valóban közel kerülhet egymáshoz. A döntés nem véletlen: Strong személyes, történetmesélő és bensőséges világa – és úgy általában a jazz –, valljuk be őszintén, igazán ott tud hatni, ahol testközelből érezzük a rezdüléseit, ahol a hangok nem csak szólnak, hanem valósággal körülvesznek minket. Ez az este épp ilyen lesz: egy közös, meghitt zenei elmélyülés.
„Amikor elengedem az irányítást, olyankor születik a varázslat” – vallja Anthony Strong, aki a koncert apropóján mesélt nekünk pályájáról, inspirációiról és arról, hogy egy álom-jam sessionhöz Harry Connick Jr.-t vagy Frank Sinatrát választaná. „Szívesen ülnék le bármelyikükkel egy zongora mellé, meghallgatnám a „showbiz-sztorijaikat”, kérdezgetném őket arról, hogyan gondolkodnak a zenéről… talán még egy közös szelfi is összejönne?!” – mondta.
Cseppet sem túlzás, hogy Strong életét egész a kezdetektől végigkísérte a zene, már két évesen fazekakból épített dobszerkót magának. Szülei hamar felismerték tehetségét, szenvedélyét és mindenben támogatták őt: klasszikus zenei képzést kapott, majd zeneiskolán és egyetemen tanult tovább Londonban. Első jazz dallamait 18-19 éves korában írta barátjával és állandó szerző társával, Guy Mathers-szel közösen. Egy ideig stúdiózenészként dolgozott, de amikor összegyűjtött annyi pénzt, hogy elkészíthesse első saját lemezét, találkozott menedzserével és elindult azon az úton, amelynek köszönhetően ma már világszerte milliók hallgatják a zenéjét.
Elmondása szerint bár zenei stílusa sokat változott az évek során, alapvetően mindig az ösztöneire hallgat. „Régebben mindent irányítani akartam – a hangzást, a felvételeket, az apró részleteket. Most már sokkal inkább bízom a zenészeimben, a folyamatban. Ahogy az élet más területein is, a zenében is akkor történnek a legszebb dolgok, amikor elengeded az irányítást. Akkor kezdődik a varázslat.” Ha valami jó érzés, megtartom; ha nem, megy a kukába” – fogalmazott. „A dalszerzés sokszor olyan mint egy sudoku: ha egy rész a helyére kerül, a többi szinte magától alakul. Nem gondolkodom azon, hogy mi a menő vagy mi működik másoknál, csak bízom abban, hogy amit én izgalmasnak érzek, az másnak is ad majd valamit. Így tudok ennyi év után is inspirált maradni. A zenének két oldala van: a zene és az üzlet. Az utóbbival én nem foglalkozom.”
A mai zenei kínálatot egyébként rendkívül gazdagnak tartja, de – mint mondja – őt igazán a régi felvételek varázsa fogja meg. „Rengeteg jó zene van manapság, de nekem egyszerűen a régi lemezek a gyengéim. Nat King Cole, Mel Tormé, Frank Sinatra, Ray Charles… ezeknek a felvételeknek van valami tisztasága és őszintesége, ami különös melegséget és gazdagságot ad nekik, és ezt 2025-ben szinte lehetetlen lemásolni.”
Saját szerzeményei mellett klasszikus dalokhoz is szívesen nyúl, az „I Can’t Give You Anything But Love” például egy különösen személyes emléket hordoz: ezt tudta nélkül pont azon az éjszakán vette fel, amikor édesanyja elhunyt. „Soha nem hallotta a kész verziót, de végül ez lett a legsikeresebb számom, milliós lejátszásokkal. Micsoda világ ez, Mama!” – mondta mosolyogva.
Egy másik dal, amely különösen közel áll hozzá, a „Learning To Unlove You”, egy hét évig tartó, fiatal, zavaros, érzelmes, kissé kaotikus szerelem emlékét őrzi, ennek szövegét szintén barátja, Guy Mathers szerezte.
Strong jelenleg is egy új, elmondása szerint kifejezetten romantikus lemezen dolgozik, vonós hangszereléssel, amely várhatóan még idén megjelenik majd.
A júniusi koncertjét illetően nagyon titokzatos volt, csak annyit árult el, hogy bár még gyermekként járt egyszer Budapesten egy iskolai kirándulás alkalmával, ez lesz az első alkalom, hogy itt lép fel. „Nagyon izgatott vagyok! A Margitszigeti Színházat hírből már ismerem, és már nagyon várom, hogy itt zenélhessek!”
