Verdi:
A TRUBADÚR
operabemutató

Luna gróf – Bogdan Baciu
Leonora Sargosto grófnő - Elena Stikhina
Azucena, cigányasszony - Kutasi Judit
Manrico, trubadúr - Yusif Eyvazov
Ferrando Luna hűbérese – Kovács István
Ines, Leonora bizalmasa – Heiter Melinda
Ruiz, Manrico kísérője – Ujvári Gergely
Hírnök: Decsi András
Öreg cigány: Kelemen Dániel

Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Nemzeti Énekkar
Fénytervező: Bodor Ákos
Díszlettervező: Árva Nóra
Vezényel: Halász Péter
Rendező, producer: Bán Teodóra

A mű középpontjában az elnyomás elleni lázadás, a bosszú, a szenvedélyes gyűlölet, a szerelem és az árulás áll. Verdi képzeletét a mű megírásának idejében megragadta a regényes középkori környezet, a cigánytáborok különleges hangulata. Ebből rajzolódott ki a titokzatos trubadúr története, akinek szerenádjára fellobban Leonora szíve.

A trubadúr cselekménye Spanyolországban játszódik az 1410-es években, amikor Urgel grófja trónkövetelő háborút indított I. Ferdinánd aragóniai király, az elhunyt Márton király unokaöccse ellen, akit megválasztottak, nem pedig örökölte a trónt. Az Aragon Királyság központjában, a Pireneusok déli lejtőinél elterülő Zaragoza város közepén, az Aliaferia palotában él a királypárti Luna gróf, a közeli Sargasto-palotában Leonora, a királynő udvarhölgye; Manrico pedig a biscayai hegyekből származik és Urgel gróf mellett harcol. Luna gróf és Manrico tehát politikai ellenfelek is, nemcsak szerelmi vetélytársak. A dráma központi figurája Azucena a cigányasszony, aki leginkább hallgatásával szövi kuszára a szálakat, s passzívan tolja a trgédia felé a szerelmi háromszög résztvevőit. Belső erkölcse ártani nem akaró hangja vív csatát a hagyományok által diktált vérbosszú intézményével.

A briliáns magas hangjairól ismert Yusif Eyvazov drámai tenort nemrégiben kinevezték hazája, Azerbajdzsán Állami Akadémiai Opera- és Balettszínházának igazgatójává, ahol az „Azerbajdzsán népi művésze” címet is viseli. Yusif rendszeresen fellép a világ legrangosabb operaházaiban, többek között a milánói La Scalában, a Bécsi Állami Operaházban, a madridi Teatro Realban, a Berlini Állami Operaházban, a londoni Royal Opera House-ban, a Párizsi Nemzeti Operában és a barcelonai Liceu Operában. Egyedülálló hangja, amelyet a L.A. Times „fémes, sztentori és jellegzetesen olasz” -ként írt le, valamint kivételes színpadi jelenléte lehetővé tette számára, hogy aktív operakarrierjét gyakori koncertfellépésekkel ötvözze. Yusif számos felvételen szerepelt a Deutsche Grammophon kiadónál, többek között Puccini Manon Lescaut című operájának teljes felvételén, amelyet a Salzburgi Fesztiválon rögzítettek, valamint a Romanza című crossover albumon, korábbi párjával, Anna Netrebko szoprán énekesnővel.

A 2025/2026-os évad legfontosabb eseményei között szerepel A végzet hatalma a Zürichi Operaházban, koncert Isztambulban, a Turandot a londoni Royal Opera House-ban, a Tosca a Párizsi Nemzeti Operában és a Muscati Királyi Operában, valamint Radames szerepe az Aidában a berlini Staatsoper Unter den Lindenben, A trubadúr a madridi Teatro Realban és a trieszti Teatro Verdiben.

A 2024–25-ös évadban Yusif Eyvazov Calafot (Turandot) alakította Szöulban és Otellót Palermóban, a Teatro Massimo színházban. Mario Cavardossit játszotta a Tosca című operában a Római Operaházban, és koncertezett Szófiában, Budapesten, Párizsban, Moszkvában és Bécsben. Yusif Eyvazov Alfredo szerepét játszotta a Traviata című operában a Royal Opera House Muscatban, Manrico szerepét pedig (A trubadúr) a Berlini Állami Operaházban. Szerepelt a Pique Dame című operában a Bécsi Állami Operaházban, amelyet a kritikusok nagy elismeréssel fogadtak, valamint az Aida című operában az Arena di Verona Opera Fesztiválon. Többek között fellépett Orange-ban, koncerten Berlinben, a Thurn und Taxis Schlossfestspiel fesztiválon, Ljubljanában és a Torre del Lago-i Puccini Opera Fesztiválon.

„Leonóra áriája az egyik legkedvesebb számomra. Ezzel az áriával két közönségdíjat is nyertem különböző énekversenyeken.”

Elena Stikhina napjaink egyik legkiemelkedőbb drámai szopránja, akit kivételes hangja és lenyűgöző színpadi jelenléte a világ vezető operaházainak keresett vendégművészévé tett. 2017-ben Salome szerepében debütált a Mariinszkij Színházban, amelynek ezt követően szólistája lett. Salome-alakításáért elnyerte az Onegin Orosz Opera Díjat és a rangos Golden Sofit színházi elismerést.

Nemzetközi áttörését a rangos énekversenyeken aratott sikerei alapozták meg: 2014-ben első díjat nyert a linzi Competizione dell’Opera versenyen, 2016-ban pedig az Operalia Plácido Domingo Énekverseny közönségdíját és CulturArte-díját is elnyerte. Azóta rendszeres vendége a világ legjelentősebb operaszínpadainak, többek között a New York-i Metropolitan Operának, a milánói Scalának, a párizsi Opéra National de Paris-nak, a Bécsi Állami Operának, a Bajor Állami Operának, a Zürichi Operaháznak, a londoni Royal Opera House Covent Gardennak, valamint a Salzburgi Ünnepi Játékoknak.

Repertoárjának meghatározó szerepei közé tartozik Tosca, Aida, Salome, Cio-Cio-San (Pillangókisasszony), Senta (A bolygó hollandi), Leonora (A trubadúr és A végzet hatalma), Elisabetta (Don Carlos), Tatjana (Anyegin), Medea, Norma, Manon Lescaut, Amelia (Álarcosbál) és Johanna (Az orléans-i szűz).

A 2025/26-os évad kiemelkedően gazdag feladatokat tartogat számára. Tosca címszerepét énekli az Amszterdami Holland Nemzeti Operában, a Bécsi Állami Operában és a Párizsi Operában, Salomét a Chicagói Lyric Operában és Bécsben, Cio-Cio-Sant a Berlini Deutsche Operben és a New York-i Metropolitan Operában, emellett fellép az Az orléans-i szűz, a Don Carlos, az Álarcosbál és a Norma előadásaiban is.

2026 nyarán számos rangos nemzetközi fellépés vár rá: Amelia szerepét alakítja Verdi Álarcosbál című operájában a Zürichi Operaházban, majd a produkcióval az Edinburgh Nemzetközi Fesztiválon is színpadra lép. Benjamin Britten monumentális War Requiem című művét a párizsi Philharmonie de Paris-ban adja elő, önálló dalestet ad a Museum Moderner Kunst Kärnten meghívására, Verdi Aidájának címszerepében a Római Operában lép fel, míg Bellini Norma című operájában a Bajor Állami Operában szerepel. A nyarat Puccini Pillangókisasszonyának címszerepével zárja a Torre del Lago-i Puccini Fesztiválon.

Elena Stikhina művészetét rendkívüli vokális erő, technikai biztonság és kivételes drámai kifejezőkészség jellemzi, amelynek köszönhetően generációja egyik legkeresettebb és legelismertebb szopránjaként tartják számon.

OperaWire – Il trovatore, Deutsche Oper Berlin (2024)
„Elena Stikhina Leonorája a vokális gazdagságot drámai hitelességgel ötvözte. Ragyogó felső regisztere és látszólag könnyed frazeálása minden megszólalását emlékezetessé tette.”

 Bachtrack –

„Stikhina pontosan azzal a gazdag spinto hanggal rendelkezik, amelyet Verdi Leonorája megkíván: lírai melegséget egyesít izzó drámai erővel.”

A román bariton, Bogdan Baciu a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián végezte tanulmányait, ahol már fiatalon kitűnt rendkívüli hangi adottságaival és színpadi jelenlétével. Tehetségét számos nemzetközi versenyen ismerték el díjakkal, pályája pedig hamar nemzetközi irányt vett.

A 2011/12-es évadban a düsseldorfi Deutsche Oper am Rhein Opera Stúdiójának tagja lett, amely fontos mérföldkőnek bizonyult karrierjében. Repertoárja rendkívül gazdag és sokszínű: Mozart Papagenója (A varázsfuvola) és Rossini Figarója (A sevillai borbély) mellett emlékezetes alakítást nyújtott Dandiniként (Hamupipőke), Dottore Malatestaként (Don Pasquale), valamint Enricóként a Lammermoori Luciában. Verdi-szerepei között megtaláljuk Renatót (Álarcosbál), Fordot (Falstaff), Posa márkit (Don Carlos) és Luna grófot (A trubadúr).

A német repertoárban Wagner világában is otthonosan mozog: Gunther (Az istenek alkonya), Heerrufer (Lohengrin) és Amfortas (Parsifal) szerepében is nagy sikert aratott. Az olasz és francia operairodalom kiemelkedő baritonszerepei közül énekelte többek között Marcello (Bohémélet), Sharpless (Pillangókisasszony), Ping (Turandot), Escamillo (Carmen), Mercutio (Rómeó és Júlia) és Valentin (Faust) szerepét. Különösen jelentős állomás volt pályáján Csajkovszkij Anyeginjének címszerepe.
Rendszeres vendége román és európai operaházaknak: fellépett többek között Kolozsváron, Bukarestben, Temesváron, Strasbourgban, Vilniusban, Rigában, Palermóban, Bergamóban, Moszkvában, Berlinben, Drezdában, Hamburgban, Stuttgartban és Frankfurtban.
Az utóbbi években pályája újabb rangos debütálásokkal gazdagodott. 2019-ben a Verbier Fesztiválon Strauss Az árnyék nélküli asszony című operájában énekelte a Geisterbote szerepét. 2020-ban a bergamói Donizetti Fesztiválon mutatkozott be a Marino Falieróban Riccardo Frizza vezényletével. 2021-ben a berlini Deutsche Operben debütált Posa márkiként a Don Carlosban, majd Palermóban először énekelte Escamillót a Teatro Massimóban.

A 2022/23-as évad különösen mozgalmas volt: Enrico (Lammermoori Lucia), Ford (Falstaff) és Heródes (Massenet: Hérodiade) szerepében lépett fel Düsseldorfban, miközben régóta várt londoni debütálására is sor került a Királyi Operaházban, Marcello szerepében. A müncheni Bayerische Staatsoperben és a Baden-Badeni Ünnepi Játékokon is bemutatkozott Az árnyék nélküli asszony produkciójában.

A 2023/24-es évadban Wagner Parsifaljában Amfortasként aratott sikert Düsseldorfban, miközben repertoárján maradt a Traviata és a Don Carlos, valamint új produkcióban mutatták be az Anyegint. A 2025/26-os évad új szerepet hozott számára: Almaviva grófként lépett színpadra a Figaro házasságában Duisburgban, miközben továbbra is énekli Amfortast és Luna grófot Düsseldorfban.
Bogdan Baciu pályája dinamikusan ível felfelé: hangjának nemes színe, technikai biztonsága és erőteljes színpadi jelenléte a mai nemzetközi operajátszás meghatározó baritonjai közé emeli.

A magyar-román  mezzoszoprán, Judit Kutasi napjaink egyik legígéretesebb operaénekese. „Mély, sötét színű” hangját (Jenny Camilleri / Bachtrack) és erőteljes színpadi jelenlétét a nemzetközi kritika is méltatja; sokan úgy vélik, hogy „a következő évek meghatározó Verdi-mezzója lesz” (Maximilian Maier / BR Klassik).

Művészi profilját elsősorban Verdi- és Wagner-szerepeinek intenzív és drámai erejű megszólaltatása határozza meg.

A 2025/26-os évad számos kiemelkedő fellépést tartogat számára. Az évadot a Paris Opera színpadán kezdi, ahol Amneris szerepét énekli Verdi Aida című operájában. Ezt követően Ortrud szerepében lép fel Wagner Lohengrin című művében a Magyar Állami Operaház előadásában. Az Opéra Royal de Wallonie-Liège színpadán Pauline szerepét alakítja Csajkovszkij A pikk dáma című operájában, majd visszatér a Deutsche Oper Berlin társulatához Amnerisként. Az évadot Azucena szerepével zárja Verdi A trubadúr című operájában, a Bavarian State Opera müncheni produkciójában és a budapesti Margitszigeti Színház színpadán.

Koncerténekesként Beethoven IX. szimfóniáját adja elő az Enescu International Festival programján, valamint a madridi Orquesta de la Comunidad de Madrid közreműködésével. Emellett Bruckner Te Deumát énekli a bukaresti George Enescu Philharmonic Orchestra társaságában.

Judit Kutasi rendszeres vendége a világ vezető operaházainak és koncerttermeinek. Miután 2024-ben debütált Verdi A végzet hatalma című operájában a Metropolitan Opera színpadán, visszatért New Yorkba, hogy Amneris szerepét énekelje Yannick Nézet-Séguin vezényletével. Michael Mayer látványos új Aida-rendezésének szilveszteri premierje a „Met Live in HD” sorozat részeként világszerte mozikba is eljutott.

San Francisco városában Ulrica szerepét énekelte Verdi Az álarcosbál című operájában, valamint Ortrudot alakította a Lohengrin új produkciójában Eun Sun Kim vezényletével.

San Franciscó-i fellépései központi szerepet kaptak az Eun Sun Kim: A Journey into Lohengrin című dokumentumfilmben (rendező: Elena Park, Lumahai Productions), amelyet 2025-ben Northern California Emmy-díjra jelöltek. További jelentős médiamegjelenése volt a Joanna Lumley’s Danube: Europe’s Mightiest River című BBC-sorozatban, ahol interjúban és egy budapesti Aida-előadás részletében is szerepelt.

Operapályafutásának további fontos állomása Erda szerepe Wagner A Rajna kincse című művének új produkciójában, a Deutsche Oper Berlin színpadán, Sir Donald Runnicles zenei vezetésével. Nagy sikert aratott Amnerisként az Arena di Verona előadásain és a Bayerische Staatsoper produkcióiban Zubin Mehta vezényletével, valamint Azucena szerepében a Gran Teatre del Liceu és az Opéra National de Paris színpadán.

Kiemelkedő sikerrel lépett fel Anna Netrebko és Yusif Eyvazov partnereként Umberto Giordano André Chénier című operájában a Teatro alla Scala színpadán, Riccardo Chailly vezényletével. Az előadás DVD-felvételen is megjelent a színház és a CMajor koprodukciójában.

Koncerténekesként Federica szerepét énekelte Verdi Luisa Miller című művének BR Klassik CD-felvételén, a Munich Radio Orchestra és Ivan Repušić közreműködésével. A milánói Teatro alla Scala színpadán Bruckner Te Deumát és a 2019-es újévi koncertet is előadta. Fellépett továbbá Verdi Requiemjében Antonio Pappano vezényletével Salzburgban, valamint Sztravinszkij A Menyegző című művében Kent Nagano irányításával a hamburgi Elbphilharmonie koncerttermében.

Judit Kutasi Temesváron született. Zenei tanulmányait az „Ion Vidu” Művészeti Líceumban kezdte, ahol éneket, zongorát és csellót tanult. Tanulmányait a nagyváradi egyetemen és a kolozsvári Gheorghe Dima Music Academy intézményében folytatta, ahol mesterdiplomát szerzett. 2013 és 2016 között a zürichi opera stúdiójának, majd társulatának tagja volt. A 2016/17-es évadban a Deutsche Oper Berlin Walter Sandvoss-ösztöndíjasa volt, azóta pedig visszatérő, ünnepelt vendégművésze az intézménynek.

Halász Péter az egyik legsokoldalúbb magyar karmester, aki egyaránt aktív opera- és koncertdirigensként. Az elmúlt években számos operapremier fűződött a nevéhez, amelyeket mind a magyar, mind a nemzetközi sajtó egyhangúan dicsért . A 2023/24-es évadtóla Magyar Állami Operaház első vendégkarmester, ahol iemelkedő sikert aratott Dvořák Rusalka című operájának első operaházi bemutatójával, valamint Puccini Turandot című művének magyarországi premierjével, Luciano Berio befejezésével. Az elmúlt évadokban vezényelte Wagner Parsifal, Verdi Don Carlo, Mascagni Parasztbecsület, Leoncavallo Bajazzók, Bizet Carmen, valamint Richard Strauss Ariadne Naxoszban és Arabella című operáinak felújításait is.

A 2025/26-os évadban Beethoven Fidelio című operájának premierje mellett Mozart A varázsfuvola, Verdi Rigoletto és Rossini Az olasz nő Algírban című műveit dirigálja a Magyar Állami Operaházban.

2021 és 2024 között a Deutsche Oper am Rhein (Düsseldorf) első karmestere volt, ahol ma is rendszeresen visszatér vendégkarmesterként. A 2022/23-as évadban nagy sikerrel vezényelte Csajkovszkij Az orléans-i szűz című operájának premierjét. Németországi működése során többek között Humperdinck Jancsi és Juliska, Mozart A varázsfuvola, Puccini Tosca és Pillangókisasszony, Donizetti Szerelmi bájital, Johann Strauss A denevér, valamint Verdi La traviata című operáit is dirigálta.

Budapesten született. Zongoratanulmányait követően a Bartók Konzervatóriumban zeneszerzést tanult, majd a bécsi Universität für Musik und darstellende Kunst Wien hallgatójaként Leopold Hager professzor irányításával karmesteri diplomát szerzett. A bécsi évek máig meghatározzák zenei ízlését és művészi gondolkodását. Luzernben Bernard Haitink mesterkurzusain vett részt, később pedig több alkalommal dolgozott Fischer Ádám asszisztenseként.

2011-től két évadon át az aacheni Szimfonikus Zenekar és a Theater Aachen első karmestere és zeneigazgató-helyettese volt.

2013 és 2016 között a Magyar Állami Operaház zeneigazgatójaként számos jelentős bemutató fűződött a nevéhez. Verdi születésének bicentenáriuma alkalmából dirigálta a Falstaff új produkcióját, majd történelmi jelentőségű eseményként Magyarországon elsőként mutatta be Richard Strauss Az árnyék nélküli asszony című operáját, amely azóta is az Operaház egyik meghatározó előadása. Jiří Menzel Oscar-díjas rendezővel együttműködve vitte színre Mozart Così fan tutte című operáját, fiatal magyar énekesek főszereplésével, ugyanebben az évadban pedig Weber A bűvös vadász című művét is vezényelte. 2015-ben indult Wagner monumentális Nibelung gyűrűje ciklusának új produkciója A Rajna kincse bemutatójával, amelyet A walkür (2016) és Siegfried (2017) követett.

Fischer Ádám meghívására 2010-ben Rossini A sevillai borbély című operájával debütált a Magyar Állami Operaházban. Azóta rendszeres vendége az intézménynek: több mint harminc különböző operát vezényelt, összesen több mint 250 előadáson.

2016-ban ő dirigálta Plácido Domingo első budapesti operaházi fellépésének gálakoncertjét, emellett olyan világhírű művészekkel dolgozott együtt, mint Angela Gheorghiu, Ailyn Perez, Anja Kampe, Linda Watson, Vesselina Kasarova, Gregory Kunde, Piotr Beczała, Yusif Eyvazov, Ambrogio Maestri, Tomasz Konieczny és Ferruccio Furlanetto.

2015-ben debütált a hamburgi Staatsoperben Puccini Manon Lescaut című operájával. 2021-ben a Theater Bernben vezényelte Puccini Pillangókisasszony című operájának premierjét, 2022-ben pedig a Lett Nemzeti Operában Rossini Hamupipőke című művét. 2024-ben az Ír Nemzeti Szimfonikus Zenekart dirigálta William Wallace romantikus operája, a Lurline előadásán.

Ugyancsak 2024-ben vezényelte a Solti Akadémia gálakoncertjét a Magyar Állami Operaházban, amelyen Hera Park, Aigul Akhmetshina, Freddie De Tommaso és Paul Grant lépett fel. A koncertet a Deutsche Grammophon Stage+ platformja élőben közvetítette.

Zoltán Kocsis személyes meghívására 2016-ban debütált a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén, azóta rendszeresen vezényli Magyarország vezető szimfonikus együtteseit.

2019-ben Eötvös Péter meghívására vendégprofesszorként tanított az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány karmesterkurzusán. A 2023/24-es évadban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tartott operavezénylési kurzusokat vendégprofesszorként, valamint Marton Éva felkérésére dirigálta az V. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny döntőjét és gálakoncertjét.

Művészi munkásságát 2017-ben a Magyar Érdemrend Aranykeresztjével ismerték el.