Verdi:
A TRUBADÚR

A briliáns magas hangjairól ismert Yusif Eyvazov drámai tenort nemrégiben kinevezték hazája, Azerbajdzsán Állami Akadémiai Opera- és Balettszínházának igazgatójává, ahol az „Azerbajdzsán népi művésze” címet is viseli. Yusif rendszeresen fellép a világ legrangosabb operaházaiban, többek között a milánói La Scalában, a Bécsi Állami Operaházban, a madridi Teatro Realban, a Berlini Állami Operaházban, a londoni Royal Opera House-ban, a Párizsi Nemzeti Operában és a barcelonai Liceu Operában. Egyedülálló hangja, amelyet a L.A. Times „fémes, sztentori és jellegzetesen olasz” -ként írt le, valamint kivételes színpadi jelenléte lehetővé tette számára, hogy aktív operakarrierjét gyakori koncertfellépésekkel ötvözze. Yusif számos felvételen szerepelt a Deutsche Grammophon kiadónál, többek között Puccini Manon Lescaut című operájának teljes felvételén, amelyet a Salzburgi Fesztiválon rögzítettek, valamint a Romanza című crossover albumon, korábbi párjával, Anna Netrebko szoprán énekesnővel.

A 2025/2026-os évad legfontosabb eseményei között szerepel A végzet hatalma a Zürichi Operaházban, koncert Isztambulban, a Turandot a londoni Royal Opera House-ban, a Tosca a Párizsi Nemzeti Operában és a Muscati Királyi Operában, valamint Radames szerepe az Aidában a berlini Staatsoper Unter den Lindenben, A trubadúr a madridi Teatro Realban és a trieszti Teatro Verdiben.

A 2024–25-ös évadban Yusif Eyvazov Calafot (Turandot) alakította Szöulban és Otellót Palermóban, a Teatro Massimo színházban. Mario Cavardossit játszotta a Tosca című operában a Római Operaházban, és koncertezett Szófiában, Budapesten, Párizsban, Moszkvában és Bécsben. Yusif Eyvazov Alfredo szerepét játszotta a Traviata című operában a Royal Opera House Muscatban, Manrico szerepét pedig (A trubadúr) a Berlini Állami Operaházban. Szerepelt a Pique Dame című operában a Bécsi Állami Operaházban, amelyet a kritikusok nagy elismeréssel fogadtak, valamint az Aida című operában az Arena di Verona Opera Fesztiválon. Többek között fellépett Orange-ban, koncerten Berlinben, a Thurn und Taxis Schlossfestspiel fesztiválon, Ljubljanában és a Torre del Lago-i Puccini Opera Fesztiválon.

Marina Rebeka korunk egyik vezető szopránja, akit a közönség lenyűgöző hangszínéért, kivételes zeneiségéért, hibátlan technikájáért és magával ragadó színészi tehetségéért kedvelt meg.

Marina zenei pályafutását Lettországban kezdte, majd Olaszországban folytatta tanulmányait, ahol a rangos római Conservatorio di Santa Cecilia konzervatóriumban szerzett diplomát. Képzése során részt vett a salzburgi Nemzetközi Nyári Akadémián és a pesarói Rossini Akadémián is.
2009-es nemzetközi áttörése óta, amikor Riccardo Muti vezényelte a Salzburgi Fesztivált, Marina rendszeresen fellép a világ vezető koncerttermeiben és operaházaiban. Fellépései során megfordult a Metropolitan Operában, a Carnegie Hallban (New York), a Teatro alla Scalában (Milánó), a Royal Opera House-ban (London), az Opéra de Paris-ban, a Bécsi Állami Operában, a Berlini Állami Operában és még sok más helyen. Olyan neves karmesterekkel dolgozott együtt, mint Riccardo Muti, Zubin Mehta, Antonio Pappano, Yannick Nézet-Séguin, Daniele Gatti, Marco Armiliato, Michele Mariotti, Lorenzo Viotti, Gianandrea Noseda, Riccardo Chailly és Gustavo Dudamel.

Kezdetben Mozart és Rossini műveinek interpretációjáról, valamint Verdi La Traviata című operájában Violetta Valéry szerepének megformálásáról vált híressé – ez a szerep lett a védjegyévé –, azóta azonban Marina repertoárját kibővítette, és a drámaibb bel canto és Verdi-szerepek felé fordult, amelyek mára karrierje központi elemévé váltak. A 2024–2025-ös évadban történelmet írt azzal, hogy főszerepet játszott két nagy opera régóta várt visszatérésében a Teatro alla Scalába: Cherubini Médée című művében, amely több mint 60 éve nem volt látható, és Bellini Norma című operájában, amelyet 48 éve nem adtak elő ott. Híres koncertművészként fellépett a világ legrangosabb koncerttermeiben, többek között a milánói Teatro alla Scalában, a salzburgi Großes Festspielhausban és a zürichi Opernhausban.