Szomor – Pejtsik – Miklós: BÁTHORY ERZSÉBET musical

BÁTHORY ERZSÉBET
musical - opera két felvonásban

Zene: SZOMOR GYÖRGY
Szövegkönyv és dalszövegek: MIKLÓS TIBOR
Hangszerelő: PEJTSIK PÉTER

Vezényel: Kulcsár Szabolcs

Báthory Erzsébet: Benedekffy Katalin
Walter: Szemenyei János
Thurzó: Szilágyi János
Nádasdy Ferenc: Laczkó V. Róbert
Caravaggio: Farkas Loránd
Darbúlia: Veress Orsolya
László atya: Mányoki László

Írnok: Szacsvai Zsigmond
Kobzos krónikás: Gergely Arnold
Kamasz Erzsébet: Kun Brigitta Boglárka
Kamasz Ferenc: Gecse-Borgovan Egon
Násznagy: Gergely Elek
Viola: Jordán Éva
Dorottya: Hary Judit
Gerhard: Ádám János
Franz: Berciu Samu
Schrank: Jakab Zoltán
Dadus: Mányoki Mária
Fickó: Peti Ottó
Rozi: Kerekes Mária
Cselédlány: Popovici Zsófia
Vő I.: Rigmányi István
Vő II.: Kovács Ferenc
Vendég úr I.: Petres István
Vendég úr II.: Naphegyi Béla
Volt fegyenc: Plesa Róbert
Bolyki: Rigmányi István
Legény: Rétyi Zsombor
Egy katona: Gergely Arnold
Őr: Rétyi Zsombor
Báthory tisztje: Varga Attila

Halott nők:
Biró Anna, Kerekes Mária, Kolcsár Katalin, Barazsuly Erzsébet, Berecz Zsejke, Popovici Zsófia, Szakács Ágnes, Salamon Ildikó

Díszlettervező: Vereckei Rita

Jelmeztervező: Kiss Borbála

A díszlettervező munkatársa: Venczel Attila
A jelmeztervező munkatársa: Kiss Zsuzsanna
Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Korrepetitor: Incze G. Katalin, Horváth Zoltán, Nagy Gergő
Ügyelő: Venczel Péter
Súgó: Kondrát Bea

Rendező: Bagó Bertalan

Koreográfus: Novák Péter

Producer: Bán Teodóra

A rendező munkatársa: Gombár Annamária
A koreográfus munkatársa: Molnár Éva, Rusu P. Gabriela

A rejtélyek és a titkok képesek többszáz éve történt eseményeket is az érdeklődés fókuszában tartani. A magyar történelem egyik legnagyobb, lényegében mind a mai napig megoldatlan rejtélye, Báthory Erzsébet története immár közel 400 éve tartja lázban a tudományos és művészi szférát. A napjainkban gyakran már csak vérgrófnőként emlegetett özvegyet, férje halála után vádolták meg olyan szexuális motivációkkal is tarkított kegyetlenségekkel, melyek a kor könyörtelen gyilkosává tették őt. S noha azóta már többen is bizonyították ártatlanságát, a róla szóló mondák azóta is kimeríthetetlen inspirációs forrásként szolgálnak a történet legkülönbözőbb feldolgozásaihoz.

„Báthory Erzsébet ma a világon a legismertebb tömeggyilkos. 650 fiatal lány meggyilkolásával vádolták, de soha nem ítélték el. Élete utolsó négy évét saját várában, Csejtén töltötte háziőrizetben. Az, hogy nem született ítélet, hogy a korabeli igazságszolgáltatás nem zárta le, hanem nyitva hagyta az ügyét, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy meginduljanak a találgatások, elinduljon a mítoszképződés. A magyar olvasó nem is gondolná, de Báthory Erzsébet alakja az európai kultúrában, különösen az angolszász világban egyet jelent az örök életű vámpírral. Több tucat könyv és számos film dolgozta fel a köré szövődött legendát” – írta róla szóló könyvében Várkonyi Gábor történész, a Margitszigeti Színház grandiózus projektjében közreműködő szakértő.

A műfajában és témájában egyaránt úttörőnek számító opera-musical június 10-ei bemutatójának felvezetőjeként több hónapon átívelő programsorozat márciusban egy online kvízsorozattal indult, a játékért és nyereményekért érdemes figyelni a Margitszigeti Színház facebook oldalát.

Áprilisban pedig egy kezdetben online, később pedig a színház terében zajló perjátékkal folytatódik az izgalom. A fordulatokkal teli perjátékról hamarosan több információt tudhatnak meg az érdeklődők. A Várkonyi Gábor történész vezette végső tárgyalással párhuzamosan, egy az eredeti dokumentumok másolatából rendezett, különleges kiállítás is megtekinthető lesz majd a Víztorony-kilátóban.