Június 29-én világszerte egyedülálló rendezésben érkezik a Margitszigetre a vígopera irodalom egyik legkedveltebb és legtöbbet játszott darabja, Gioachino Rossini A sevillai borbélya. A művet ezúttal Káel Csaba álmodta újra, méghozzá elsőre igencsak meghökkentőnek tűnő módon: némafilmes környezetbe. Az eredmény önmagáért beszél, a nézők egy jólesően megnevettető, tökéletes nyáresti előadásnak lehetnek majd szem- és fültanúi. A rendezővel és a Rosinát alakító Balga Gabriellával beszélgettünk.

Program:  https://margitszigetiszinhaz.hu/margitszigeti-programok/gioachino-rossini-a-sevillai-borbely-opera/

„A sevillai borbély egy humoros, szórakoztató történet, olyan sajátos megközelítése a világnak, amelyben Rossini szándékosan elrajzolja a karaktereket, felnagyítva egyes tulajdonságaikat. Ebből és a szereplők találkozásaiból születnek aztán azok a komikus jelenetek, amik stilizáltan egy némafilm forgatás kulisszái közé helyezve még hangsúlyosabbá válnak” – magyarázta Káel Csaba, a darab rendezője, Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas magyar filmrendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója. „A díszletek között ott vannak a »forgatás« eszközei és plusz bájt ad az egésznek, hogy a kamera képét kivetítve láthatják a nézők. A korabeli burlesque szerű megközelítésben számtalanszor előfordult, hogy a kamerához lépett a színész és ott mutatta be tudományát. Ezt itt is elég sokat alkalmazzuk.”

A némafilmes koncepciót Rossini dallam ismétlései is segítik, a rendezés pedig igyekszik zeneileg is leporolni a darabra évszázadok alatt rárakódott előadásbeli tradíciókat és eredeti frissességében megmutatni az operát. A történet kap egy egészen új értelmezést, mely által a cselekmény humoros pillanatai mellett a két műfaj keveredése közötti ellentmondások is felerősödnek, pedig a rendező elmondása szerint nemhogy kihívást jelentett, hanem épp segítette egymást a két stílus. „A némafilmekben is nagyon felerősített gesztusokat, túlzott mimikát alkalmaztak, hiszen még nem igazán érezték a filmnek azt a sajátos lehetőségét, hogy ha közeliben mutatnak egy színészt akkor nem kell olyan sok játék. A színházból jött ez a műfaj, s a vásznon ugyanúgy túljátszották mint a színpadon. Ha így nézzük, máris nem tűnik egymástól annyira távolinak a két stílus. Az expresszív díszlet csak hab a tortán.”

Rossini, a hölgyek kedvence

Csupán tizennyolc éves volt, amikor Velencében bemutatták egyfelvonásos vígoperáját A házassági kötelezvény-t, az olasz nő Algírban-t pedig huszonnégy nap alatt írta meg és ezzel a művével nevét gyorsan megismerték Európa szerte. Az opera diadala a hölgyek szemében is megnövelte Rossini népszerűségét. Állítólag egy neves primadonna még Lucien Bonaparte herceggel is szakított a kedvéért.

Rossini leghíresebb operája A sevillai borbély lett, melyet saját bevallása szerint mindössze tizenhárom nap alatt írt meg. A művésznek volt egy süteményes üvege, amiben a zenei ötleteket gyűjtötte. Ha volt egy kis szabadideje, írt egy nyitányt, amit később felhasznált az operáiban. Hét éven át vezette a nápolyi San Carlo operaházat és tíz operát mutatott be itt és feleségül vette a színház vezető énekesnőjét Isabella Colbrant. 36 évesen vonult vissza, ezután már alig komponált. Helyette később a gasztronómiának hódolt. 

„Mindig örömmel fogadom, ha Rosina szerepét énekelhetem. Mindamellett, hogy megkívánja az alapos énektechnikai tudást, stílusismeretet, nagyon rugalmasnak és energikusnak kell lenni minden pillanatban. Folyamatos koncentrációt, élénk játékot igényel. A szólam nagy hangterjedelmben mozog, egyik pillanatban a magasságokon kell csillogni aztán egyszerre a mélybe ereszkedik és duruzsolva megy tovább megint fel. Rosina szerepét még konzervatoristaként tanultam meg Fekete Mária tanárnőmnél és Pászthy Júliával csiszoltam tovább Zeneakadémistaként. Az Operaházban Rosina volt az első szerepeim egyike. Azóta több év eltelt és az évek alatt felhalmozódott plusz tudás és tapasztalat által remélem még szerethetőbbé tudom majd varázsolni a nézők számára ezt a figurát és emlékezetes estét okozhatok nekik!” – mondta a Magyar Állami Operaház kamaraénekesi címmel kitüntetett énekesnője, Balga Gabriella.

Hozzátette: „Amikor 2017-ben először mutattuk be a darabot ebben a rendezésben, a Budafoki Dohnányi Zenekarral, a legtöbb szerepben világhírű olasz és amerikai énekesekkel, akkor még Bertaként léptem színre. Meglepődtem a felkérésen, hogy nem a főhősnőt alakítom, aztán elhatároztam, kicicomázom ezt a kicsi szerepet, hogy Rosina mellett is emlékezetes maradjak. A közönség visszajelzései alapján azt hiszem ez sikerült. Nagyon szerettem Káel Csabával dolgozni, úgyhogy izgatottan várom az idei nyarat. Azt szoktam mondani, hogy kezdő opera hallgatóknak a sevillai borbélyt nagyon ajánlom. Hívok most is mindenkit.”

A Margitsziget egy varázslatos helyszín. Eleve ritka, hogy ennyire a város közepén, egy csodálatos szigeten legyen egy szabadtéri színpad, de ahogy a város színei meg a fák zöldje keveredik körülötte, az egészen lebilincselő atmoszférát kölcsönöz minden produkciónak. Ez a darab ráadásul még jobban is érzi magát itt, mint egy kőszínházban. Egy igazi könnyed, nyáresti előadás” – mondta végezetül Káel Csaba, aki 2015-ben bemutatott Goldmark Károly: Sába királynője opera rendezése után most ismét a Margitszigeten rendez.  

Az előadás a Magyar Állami Operaház és a Margitszigeti Szabadtér Színház közös bemutatója, közreműködik az Operaház Zenekara és Énekkara, vezényel Rajna Martin.