Kazandzakhis – Theodorakhis – Keveházi:
Zorba
2 előadás
balett szimfonikus zenekarral és kórussal
2012. július 26. (csütörtök) 20:30
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Az előadás esőnapja: július 30. (hétfő) 20:30
Figyelem!
Az előadás megkezdéséről minden esetben a helyszínen dönt a stáb és a rendező. Ha az előadás első felvonása le tud menni, az előadás megtartottnak tekintendő, esőnapja nincs!
„Zorbasz pedig megtanított arra, hogy szeressem az életet és ne féljek a haláltól” – ez a végkicsengése Nikos Kazandzakhis regényének, amelyből Zorba a görög címen Anthony Quinn főszereplésével Michael Cacoyannis görög filmrendező világhírűvé vált filmalkotása készült. 1997-ben Keveházi Gábor készített koreográfiát Mikis Theodorakhis zenéjére, amely felújított formában, szabadtéri bemutatóként, először kerül színre a Margitszigeti Szabadtéti Színpadon.
Vérpezsdítő dallamok és táncok, hamisítatlan mediterrán hangulat. Magyarországon eddig még soha nem látott kiállításban – a táncjáték és az élő zenei élmény együtt, 300 művész közreműködésével!
Szereposztás:
Zorba: Solti Csaba
Bubulina: Végh Krisztina
Az angol: Cserta József
Özvegy: Popova Aleszja
Fiú: Medvecz József
Gyilkos: Nádasdy András
Kurtizánok:
Krupp Anna
Rotter Bianka
Gikovszki Sznezsana
Szólót énekel: Wiedemann Bernadette
Vezényel: Werner Gábor
Közreműködik:
MÁO – Magyar Nemzeti Balett társulata
Budafoki Dohnányi Zenekar és Kórus
Sirtos együttes
Zene: Mikisz Theodorakhisz
Díszlet: Borsa Miklós
Jelmez: Burda Anna és Varga Kálmán
Koreográfus asszisztense: Fajth Blanka
Koreográfus, rendező: Keveházi Gábor
GALÉRIA – Fotó: Puskel Zsolt {gallery}zorba{/gallery}
A történetről:
A történet szerint egy angol író Kréta szigetére utazik, hogy az ott örökölt bányáját beindítsa. Érkezésekor találkozik Zorbával, a görög munkásemberrel, aki felajánlja neki, hogy szívesen kalauzolja a helyi viszonyok között.
Munkásokat toboroznak, amikor az angol észreveszi, hogy a falu zárt férfiközössége egy özvegyet kerülget, akibe egy fiatal fiú reménytelenül szerelmes. Az íróval való találkozás után beteljesül a szerelem, ami hamarosan ki is tudódik, és a fiú öngyilkos lesz. Haláláért apja a nyílt utcán áll bosszút.
Zorba elveszíti kedvesét, aki a helyi bordély Madame-ja volt. A tragédiák sora azonban ezzel még nem ér véget: a bánya összeomlik, az író elveszíti az összes belefektetett pénzét. Az átélt tragédiák rákényszerítik arra, hogy Zorbától megtanulja az élni tudás fortélyát. Kéri barátját, hogy tanítsa meg neki a sirtakit, amellyel kiűzhető a lélekből a bánat, újra lehet kezdeni és meg lehet tanulni élni.
Az alkotókról:
Nikos Kazandzakhis (1882-1957) görög író, költő, drámaíró
Fiatalkorában jogot, filozófiát tanult Athénban és Párizsban. Később nagy utazásokat tett, több országot bejárt, a különböző filozófiák tanításai és az életről, az emberek sokféleségéről szerzett gyakorlati tapasztalatai az ihlető forrásai életművének.
Hazájában volt miniszter, dolgozott az UNESCO vezető tisztségviselőjeként. Életében azért az eszméért küzdött, amelyet manapság európai gondolatnak nevezünk: szuverén egyénekért, szuverén népekért, az egységes humanizmus globalitásáért, a különböző kultúrák tiszteletéért.
Mikis Theodorakhis ( 1925-) görög zeneszerző
Fiatal korában Athénban és Párizsban tanult, ahová kényszerűségből többször visszatért. Oly korban és oly országban született, ahol a gondolkodók és a művészek sorsa nem lehetett független a politikától. Már a háború alatt az ellenállásban való részvételéért bebörtönözték, majd deportálták. Párizsi emigrációja után 1961-ben visszatért hazájába, de az 1967-es katonai puccs után újra bebörtönözték, majd újabb 1974-ig tartó párizsi száműzetés következett. A hányattatások ellenére a politikával a későbbiekben sem szakított, 1990-ben hazájában miniszteri tisztséget vállalt.
Műfaji sokoldalúság jellemző rá: zenésített meg verseket, komponált zenekari műveket, oratóriumokat, dalokat, operát, film- és balettzenét. A Zorba témájára írt szimfonikus költeménye a filmzene motívumait is felhasználja.
Keveházi Gábor ( 1953- ) balettművész, koreográfus
Tanulmányait az Állami Balett Intézetben végezte, 1970-ben diplomázott, ezután a szentpétervári Vaganova Balettiskolában volt ösztöndíjas. 1972-től 1992-ig a Magyar Állami Operaház tagja, vezető szólistaként a balettirodalom összes férfi főszerepét eltáncolta, és számos külföldi vendégszereplésen vett részt.
1988-1992-ig és 2005-2011-ig a Magyar Állami Operaház Magyar Nemzeti Balett igazgatója. Számos szakmai díj birtokosa: Liszt-díj, Kossuth díj, Kiváló és Érdemes művész, Mesterművész, a Magyar Állami Operaház Örökös tagja, a Halhatatlanok Társulatának tagja.
1997-ben készítette a Zorba című balettet Mikis Theodorakhis zenéjére, melynek ősbemutatóján ő maga táncolta Zorba szerepét.
Videóajánlók:
http://www.youtube.com/watch?v=rwj5xXo9_8Y&feature=player_embedded
