Carl Orff:
CATULLI CARMINA / CARMINA BURANA

ELTE Bartók Béla Énekkar és Egyetemi Koncertzenekar

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara és Egyetemi Koncertzenekarát jelenlegi és egykori egyetemi hallgatók, valamint oktatók alkotják. Művészeti vezetője Kovács László karmester, Liszt-díjas, kiváló művész. Az együttes repertoárján szerepelnek barokk, klasszikus, romantikus és kortárs művek, a cappella kórusművek, oratóriumok, versenyművek, szimfóniák, mindemellett szívesen kalandozik a könnyűzene és a komolyzene határterületeire is. Az ELTE zenei együttesei több alkalommal közreműködtek a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Tiszazugi Zenei Fesztiválon, rendszeres közreműködői a Tihanyi Bencés Apátság koncertsorozatának. Az Egyetemi Koncertzenekar évről évre hangversenyeket adott a Liszt Ferenc Kamarazenekarral és Rolla Jánossal közösen a Mester és Tanítványa elnevezésű esteken. A Bartók Béla Énekkart korábban a MüPa-ban is hallhatta a közönség, ahol Eötvös Péter vezényletével Ives grandiózus művében, a IV. szimfóniában működött közre a Concerto Budapest hangversenyén, októberben pedig a MÁV Szimfonikus Zenekarral együttműködve Karl Jenkins Reuqiemjét énekelte a Zeneakadémián. Legutóbbi külföldi vendégszereplése alkalmával önálló koncertet adott a berlini Luisenkircheben, és egy nagyszabású hangversenyen szerepelt a Philharmonie Berlinben. A teljes együttes a Zeneakadémia Nagytermében az elmúlt évek során Rossini Stabat materét, a Verdi Requiemet, Mendelssohn Éliás című oratóriumát, Orff Carmina Buranaját, kortárs magyar műként Kovács Zoltán Requiemjét és Credoját, 2024 júniusában Brahms Német requiemjét, legutóbb pedig népszerű operakórusok válogatását adta elő nagy sikerrel, teltházas közönség előtt.

Kovács László karmester, művészeti vezető

Kovács László a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát, majd tanulmányait Jurij Szimonovnál folytatta a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban és a Nagyszínházban. Huszonkét évesen debütált a Magyar Állami Operaházban, melynek 1984-ig tagja volt. 1981 és 2007 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, 1984-től 30 éven keresztül a Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és zeneigazgatója. Több rangos, nemzetközi karmesterverseny zsűrijében vállalt szerepet. 2001 óta két alkalommal tartott mesterkurzust a párizsi Conservatoire (CNSMD) karmester tanszakán. A Magyar Televízió négy operafilmet készített vezényletével. 1998 és 2008 között Marton Éva dal- és áriakoncertjeinek állandó kísérője, de zongoraszólistaként is fellépett többek között a Budapesti Fesztiválzenekarral és a Moszkvai Filharmonikus Zenekarral. 1998-tól a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának karmestere, 2004–2008 között első karmestere volt, 2009-től jelenleg is az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészeti Együttesének igazgatója. 2015-2022. között a Debreceni Kodály Filharmónia vezető karmestere volt.

Több mint 50 CD-t és több száz rádiófelvételt készített. Koncertezett Európa 21 országában, Ázsiában, Amerikában és a Közel-Keleten is.
Kiemelkedő művészi teljesítményét számos kitüntetéssel jutalmazták: elnyerte a Doráti Antal által alapított Ferencsik János Emlékdíjat és a Royal Philharmonic Orchestra meghívására egy hónapot töltött Londonban (1985); továbbá Liszt Ferenc-díjat (1989), Bartók–Pásztory díjat (1993), Pro Urbe Miskolc díjat (1996), a Magyar Rádió eMeRTon díját az év legjobb produkciójáért (1998), a Miskolci Múzsadíjat (2004), a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze kitüntetést (2007), a Pro Urbe Kunszentmárton díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét (2013), valamint Magyarország Kiváló Művésze kitüntetést (2017) kapta meg munkásságáért.

Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas koloratúrszoprán, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje, a magyar operaélet egyik legismertebb és nemzetközilegis elismert művésze.

Pályafutása rendhagyó módon indult: eredetileg élsportolóként versenyzett, majd egy sérülést követően fordult az éneklés felé. Kivételes tehetségének köszönhetően mindössze tizenkilenc évesen, minden idők legfiatalabb művészeként szerződtette a Magyar Állami Operaház. Tanulmányait később az Egyesült Államokban, a philadelphiai Academy of Vocal Arts intézményében, valamint a milánói Scala ösztöndíjasaként folytatta.

Nemzetközi hírnevét Mozart A varázsfuvola című operájának Éj királynője szerepével alapozta meg, amelyet a világ vezető operaszínpadain – többek között a New York-i Metropolitan Operában, a milánói Scalában és a Berlini Állami Operában – több száz alkalommal alakított. A szerep egyik legjelentősebb és legkeresettebb előadójaként tartják számon világszerte.

Gazdag repertoárján olyan kiemelkedő szerepek szerepelnek, mint Gilda (Rigoletto), Lucia (Lammermoori Lucia), Adina (Szerelmi bájital), Konstanze (Szöktetés a szerájból) és Olympia (Hoffmann meséi).

Operaénekesi pályája mellett elkötelezett támogatója a fiatal tehetségeknek, rendszeresen vállal szerepet zenei ismeretterjesztő és tehetséggondozó programokban. Kimagasló művészi munkásságát számos rangos hazai és nemzetközi elismeréssel jutalmazták.

A vietnámi születésű tenor, Ninh Đức Hoàng Long művészcsaládban nőtt fel, és eredetileg a színjátszás iránt érdeklődött. Kivételes hangi adottságaira fiatal korában figyeltek fel, amelynek hatására a klasszikus éneklés felé fordult. Tanulmányait a Vietnámi Nemzeti Zeneakadémián végezte Hanoiban, majd ösztöndíjasként Magyarországon folytatta képzését a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol énekművész alapképzésben, majd operaénekes mesterképzésben szerzett diplomát.

Pályafutása során számos koncert- és operaszínpadon lépett fel Magyarországon és Vietnámban egyaránt. Operai debütálására 2017-ben került sor Bellini A puritánok című operájában a Müpa és a Pécsi Nemzeti Színház közös produkciójában. Repertoárja az opera mellett az operett műfajára is kiterjed: első operettszerepét Rosillonként alakította Lehár Ferenc A víg özvegy című művében.

A magyar közönség szélesebb körben a Virtuózok televíziós tehetségkutató műsorban ismerhette meg, ahol többek között Erkel Ferenc Bánk bán című operájának „Hazám, hazám” áriájával és Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának részleteivel aratott sikert.

Tehetségét számos elismeréssel jutalmazták. A Simándy József Nemzetközi Énekverseny korosztályos első díját két alkalommal is elnyerte, emellett 2015-ben a Közép-vietnámi Diákszövetség Csillag-díjában részesült. 2018 óta magyar állampolgár, művészi tevékenysége pedig a magyar és a vietnámi kulturális kapcsolatok egyik fontos hídját képezi.

Fülep Máté Miskolcon született, majd 2009-ben végzett a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán énekművészként és -tanárként. A bariton már egyetemi évei alatt tagja lett a debreceni Csokonai Színháznak, ahol szólistaként is évekig fellépett, majd első nagy szerepét a Gödöllői Királyi Kastélyban és a Szegedi Nemzeti Színházban énekelte Mozart Figaro házasságának Figarójaként.

Magyarországi tanulmányai után a Hágai Királyi Zeneakadémián képezte tovább magát, majd 2011-ben a Don Giovanni címszerepét formálta meg a hágai Schouwburgban. 2013-ban a Bartók Plusz Operafesztivál meghívására alakította Frank/Fritz szerepét Korngold A halott város című operájában. Később Fischer Annie-ösztöndíjasként dalesteket tartott, amelyek közül kiemelkedik Schubert Winterreise dalciklusának előadása.

A Magyar Állami Operaházban 2015 szeptemberében debütált, Donizetti Bolondokházának Eustachiójaként. Az intézményben azóta számos szerepben láthatta a közönség, többek között Dancaïre (Bizet: Carmen), Jake (Gershwin@: Porgy és Bess), Papageno (Mozart: A varázsfuvola), Chichibio (Mozart: A kairói lúd avagy a rászedett vőlegény), Schaunard (Puccini: Bohémélet) és Gróf (Mozart,Rossini, Mihloud: Figaro a köbön) megformálójaként.

Kiemelkedő szerepei még Bagó a János Vitézből és az Apa a Jancsi és Juliskaból valamint Dandini a Hamupipőkéből. Elhivatott az opera népszerűsítése iránt, így már több mint 200 iskolai koncert énekese volt.

Koncerténekesként rendszeres fellépője Magyarország templomainak és színpadainak, olyan együttesek élén mint a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Savaria Barokk Zenekar és a Lutherania ének,- és zenekara, ahol passiók, motetták és kantáták énekese. Az utóbbi években több kortárs zeneszerző darabját is előadta, mint például Eötvös Péter, Huszár Lajos, Horváth Barnabás, Hollósi Máté, Selmeczi György , Togobickij Viktor és Tóth Péter.

Elkötelezett az opera népszerűsítése iránt, így több mint 200 ifjúsági koncert előadója volt az országban. Az idei évadban Petúr, Tiborc, Belcore, Malatesta és Alfió előadójaként is láthatta a közönség.