Giuseppe Verdi: ATTILA opera

Margitszigeti Szabadtéri Színpad
2023. aug 12. 20:00


Jegyvásárlás
 

Giuseppe Verdi:

ATTILA

opera

olasz nyelven, magyar és angol felirattal

2023. augusztus 12. szombat 20:00 (esőnap: augusztus 13.)

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Műsoridő: kb. 140 perc, 1 szünettel

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon 2022-ben bemutatott nagysikerű előadás újra műsoron!

Attila, a hunok királya: John Relyea

Odabella: Rálik Szilvia

Koreográfus: Feledi János
Jelmeztervező: Kentaur
Világítás – és látványtervező: Madarász János „Madár”
Kreatív tanácsadó: Dobó Kata

Rendező: Aczél András
Producer, művészeti vezető: Bán Teodóra

Attila hun király legendák ködébe vesző misztikus alakját, számos, ma már megfejthetetlen titok övezi. Története állandó ihletforrás az utókor alkotói számára. Bizonyos meghódított népek történetírói kegyetlen, vérengző barbárként emlegetik. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az „Isten ostora” névvel illették.

Attila, a hunok királya: John Relyea - Fotó: Shirley Suarez

Azonban Priszkosz rétor diplomata és történetíró (448-449) ezt cáfolja, aki egy követség tagjaként a hun uralkodó udvarában tartózkodott, kinek beszámolója hiteles forrásnak tekinthető. Írásaiban Attila hatalmas és ellenálhatatlan latinosan műveltségű, karizmatikus diplomata; éles eszű, megfontolt uralkodó.

Ez a lenyűgöző személyiség képes volt hatalma alatt egyesíteni és irányítani Európa kis népeit a Kaszpi tengertől Nyugat-Európáig terjedő hatalmas birodalmában. Senkit sem üldözött a hite miatt. „Az esdeklőkkel szemben könyörületesnek mutatkozott és kegyesen bánt azokkal, akik neki meghódoltak.” E Nagy-Sándori léptékű mitikus ősünk Verdi képzeletét is megragadta. Hódítóként, de árnyalt érzelem világú férfinek ábrázolja. Attila emberséges uralkodó, aki nem csak győzni tud, hanem a veszteségeiből talpra állni is képes, akit őszintén megérint a szerelem. A vereségre kényszerített Aquila hercegnője rabként kerül a hun táborba. A lány látszólag csatlakozik a hódító seregéhez. Attila felfigyel a hercegnőre, sőt később szerelemre is lobban iránta. Odabella ellenben más terveket sző Attilával kapcsolatban.

A mű szövegkönyvét részben Temistocle Solera, részben pedig Francesco Maria Piave írta. A történet alapjául Zacharias Werner 1809-es drámája, az Attila, König der Hunnen szolgált. A Párizsi Operától a Metropolitan Operáig, a világon mindenütt játsszák. Az előadás ősbemutatójára 1846. március 17-én került sor a velencei La Fenice operaházban. Magyarországon először 1972. július 7-én, majd 2004. július 7-én mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

Közel húsz év múltán 2022 augusztusában ismét felhangzott Verdi varázslatosan eleven műve a Margitszigeti Színházban, melyet 2023-ban újra műsorra tűz színházunk. Attila szerepét idén a kanadai, nemzetközi elismerésnek örvendő John Relyea basszus alakítja, Odabella szerepét a csodálatos Rálik Szilvia énekli.

Az előadás igazi csemege az opera rajongók számára. A csodálatos hangok mellett a show különleges látványvilága is garantálja a feledhetetlen élményt.

 

 

Attila, hunok királya: John Relyea
Odabella, Aquileia urának leánya: Rálik Szilvia
Ezio, generális: Haja Zsolt
Foresto, aquileiai lovag: László Boldizsár
I. Leó pápa: Gábor Géza
Uldino, Attila rabszolgája: Bartos Barna

Hunok; aquileiai lakosok; római katonák; római lakosság

Közreműködik a Magyar Állami Operaház zenekara és kórusa

Szövegkönyv:
Temistocle Solera, Zacharias Werner
Attila, König der Hunnen drámája alapján

Karmester: Rajna Martin
Karigazgató: Csíki Gábor

Koreográfus: Feledi János
Jelmeztervező: Kentaur
Világítás – és látványtervező: Madarász János „Madár”
Kreatív tanácsadó: Dobó Kata

Rendező: Aczél András

Producer, művészeti vezető: Bán Teodóra

A produkcióban felhasználásra kerültek Németh Anikó által tervezett jelmezek is.

A kanadai John Relyea napjaink egyik legjobb basszusa és Attila szerepének egyik legkarizmatikusabb megformálója. Sokakat rabul ejtett már erőteljes hangjával. Énekes családból származik, életét a zenének szenteli.

“John Relyea-nek olyan a hangja, mintha pár száz méter mélyről jönne, Bartók: A kékszakálló herceg várának prológusát énekelve olyan vulkanikusan hangzott, hogy elakadt a lélegzetünk” – írta róla Peter Hatfield, a The Classical Source kritikusa.

30 éves karrierje során Relyea a világ leghíresebb operaházaiban szerepelt, köztük a Metropolitan Operában, a San Francisco Operában, a chicagói Lyric Operában, a Seattle Operában, a Canadian Opera Company-ban, a La Scala-ban, a Royal Opera House Covent Garden-ben, a Párizsi Operában, a Bayerische Staatsoper-ben, a hamburgi Állami Operában, a Bécsi Állami Operában, Róma, Nápoly, és Palermo színházaiban, a  Theater an der Wien és a Mariinksy Színház színpadán.

Relyea-t több mint 240 előadásban láthatta a közönség a Metropolitan opera színpadán, amióta Rossini Hamupipőkéjében Alidoro szerepében debütált 2000-ben.

Pályafutása során jelentős szerepek sorát énekelte, Händel, Mozart, Rossini, Donizetti, Verdi, Wagner, Britten, Sosztakovics, Sztravinszkij és még sok más zeneszerző operáiban.

Repertoárján szerepelnek az Attila, a Figaro házassága, A Kékszakállúherceg vára, a Don Quixotte, címszerepei; Méphistophélès a Faustban és a Faust elkárhozásában, Escamillo a Carmenben, Zaccaria a Nabuccóban, Raimondo Lammermoori Luciában, Colline a Bohéméletben, Don Basilio A sevillai borbélyban, Alidoro a Hamupipőkében Giorgio A puritánokban és még sok nagyszerű operában.

Koncertező művészként is aktív. Rendszeresen olyan zenekarokkal lép fel, mint a Chicago Symphony Orchestra, a Cleveland Orchestra, a Philadelphia Orchestra, a Bostoni Szimfonikusok, a New York-i Filharmonikusok, a Los Angelesi Filharmonikusok, a Philharmonia Orchestra, a London Symphony, London Philharmonic, az NDR Hamburg és a Berlini Filharmonikusok.

A díjnyertes bassz-bariton operaénekes fellépett többek között a Tanglewood fesztiválon, Ravinia, Blossom, Cincinnati May, Vail, Lanaudière, Salzburg, Edinburgh, Glyndebourne, Luzern, és Mozart műveinek szentelt fesztiváljain, valamint a BBC Proms-on.

Előadó esteket adott többek között a New York-i Weill Hallban és a Metropolitan Museum of Artban, a londoni Wigmore Hallban.

Relyea számos jelentős karmesterrel dolgozott, mint Pierre Boulez, Sir Colin Davis, Christoph von Dohnányi, Gustavo Dudamel, Allan Gilbert, Valerij Gergiev, Zubin Mehta, Yannick Nézet-Séguin, Sir Roger Norrington, Seiji Ozawa, Antonio Pappano, Sir Simon Rattle, Esa-Pekka Salonen.

2022-ben John Relyea a Don Carlos Inkvizitor szerepében tért vissza a Metropolitan Opera színpadára, amit a kritika és a közönség egyaránt hatalmas elismeréssel fogadott. Brett Dean komponista Hamlet című operájának észak-amerikai premierjén a Szellem és a Sírásó szerepét énekelte, Boris Timofejevics karakterét Sosztakovics Kisvárosi Lady MacBethjében, és Sparafucilét a Rigolettoban.

A közelmúltban debütált a Mefistofele címszerepében az Opera de Lyonban, a Bergeni Szimfonikus Zenekarral a Kékszakállú herceg szerepét vette fel, és visszatér a Drezdai Semperoperába Marcel szerepében Meyerbeer A hugenották című művének új produkciójában.

Relyea 2022/23-as évadának további kiemelkedő eseményei közé tartozik a MET-ben a Don Carlos a, Teatro di San Carloban A Walkür és az angol Nemzeti Operában A Rajna kincse.

Kedvenc zeneszerzői: Bartók, Beethoven, Wagner

Kedvenc operái: A kékszakállú herceg vára, Parszifal, Peter Grimes

Rálik Szilvia

szoprán 

Tanulmányok:
LFZF Szegedi Konzervatóriuma (2000) – Tanára: Berdál Valéria, Temesi Mária
Békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola – Tanára: Ürmössy Imre
Tanárok, mesterek:
Nagyné Keserű Ildikó, Bálint Zsuzsa, Misura Zsuzsa

Békéscsabán született. Iskola évei alatt hegedülni tanult, majd magánének szakon a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett. Szegeden a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Berdál Valéria tanítványaként, magánének szakon szerzett diplomát. Ezt követően felvételt nyert a Szegedi Liszt Ferenc Konzervatórium magánének szakának kiegészítő egyetemi tagozatára.
1996 és 2001 között külföldi turnékon vett részt. 2000-ben első helyezést ért el a szegedi Simándy József Énekversenyen. Ugyanebben az évben elnyerte a Budapesti Opera Alapítvány ösztöndíját. A Magyar Állami Operaházban Wagner: Siegfried című zenedrámájában az erdei madár hangjaként mutatkozott be.
2001-ben felvételt nyert az Operaház Stúdiójába, ahol egy évet töltött el. Jelenleg a Magyar Állami Operaház magánénekese.
2004-ben megkapta „az év hangja” díjat.

Versenyek:
Rádió Énekverseny – Különdíj (2001)
Simándy Énekverseny – 1. helyezés (2000)

Díjak és elismerések:
Magyarország Érdemes Művésze (2019)
Liszt-díj (2014)
Magyar Állami Operaház Kamaraénekese (2014)
Oláh Gusztáv-díj (2013)
Príma-díj (2010)
Gundel-díj (2008)
Artisjus-díj (2004)
Év hangja (2004)

Művészi pálya:
Vendégszereplések: Csehország, Svájc, Kanada, Amerika, Japán, Finnország, Németország, Ausztria, Európa számos országa

Főbb szerepek:
Bartók: A kékszakállú herceg vára – Judit
Beethoven: Fidelio – Leonora
Bellini: Norma – Norma
Britten: Gloriana – Elizabeth
Janáček: Jenůfa – Jenůfa
Mozart: Idomeneo – Elektra
Mozart: Don Giovanni – Donna Elvira
Puccini: Turandot – Turandot
Puccini: Tosca – Tosca
Prokofjev: A tüzes angyal – Renata
R. Strauss: Ariadné Naxosz szigetén – Ariadné
R. Strauss: Elektra – Elektra
R. Strauss: Az árnyék nélküli asszony – Barak felesége
R. Strauss: Salome – Salome
Csajkovszkij: A pikk dáma – Lisa
Verdi: Attila – Odabella
Verdi: Macbeth – Lady Macbeth
Verdi: Nabucco – Abigail
Verdi: Otello – Desdemona
Verdi: Simon Boccanegra – Amelia
Wagner: Lohengrin – Ortrud
Wagner: Parsifal – Viráglány
Wagner: A walkür – Helmwige
Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Éva
Wagner: A bolygó hollandi – Senta
Eötvös: A balkon – Carmen
Poulenc: A karmeliták párbeszédei
Szokolay: Vérnász
Korngold: A halott város – Marietta
Weber: A bűvös vadász – Ágota

László Boldizsár

Szakmai önéletrajz

Keszthelyen született, Pakson nőtt fel, ahol zenei pályafutását hét éves korában a helyi zeneiskolában kezdte.
Boldizsár a Cotton Club Singers alapítója, és frontembere volt 15 évig.
A zenekar Magyarország legismertebb jazz vokál együttesévé vált. A Csapat 13 nagylemezt, és 2 DVD-t készített.

Az együttes búcsúkoncertjét Magyarország legnagyobb kocerttermében, a Budapest Soprtarénában tartotta 2009. január 9-én.
A zenekar megszűnése után Boldi az opera műfajában folytatta karrierjét. 

A Cotton Club Singers után Szegeden debütált első operaszerepében, Cilea Adriana Lecouvreur Mauriziojaként.

A belcanto technikát két kiváló tanártól sajátította el. 
Első mestere Magyarország egyik legismertebb énektanára, Sík Olga volt, majd Berle Sanford Rosenberg tanítványa lett, aki annak idején Carlo Bergonzi egyik utolsó növendéke volt.

Az első évadjában már több díjat is elnyert. A momus.hu internetes operaportál az év operaénekesének díját, a Szegedi Nemzeti színházban pedig a Dömötör díj legjobb operaénekesnek járó díját vehette át.

2010-11-es évad januárjának elején “VINCERÓ” címmel jelent meg első önálló opera lemeze, amelyen a Szegedi Szimfonikus Zenekarral Puccini-Verdi operáinak leghíresebb tenor áriáit rögzítették. A lemez karmestere Pál Tamás volt.  
Ezalatt már nemcsak Szegeden láthatták az operarajongók, hanem Pécsett a Bolejn Annában Percy szerepében, és Miskolcon Turidduként a Parasztbecsületben. 

A Budapesti Tavaszi fesztiválon sikerrel szerepeltek Liszt Ferenc Don Sanche c. operájának magyarországi ősbemutatóján, melynek címszerepében láthatták őt. A Don Sanche opera koncertváltozatával 2011 októberében a mexikói San Cervantino zenei fesztiválon vendégszerepelt.

A 2011-es évad végén Simándi József özvegyétől vehette át a Simándi díjat, a szegedi színháztól pedig a Vaszy Viktor díjat.

2011 Szeptemberében az akkor pozsonyi operadirektor Peter Dvorszky egykori világhírű tenor meghívására a Szlovák Nemzeti Operában Cavaradossi szerepében debütált a Tosca-ban. 
Pozsonyban az azóta eltelt évadokban közek 20 címszerepet énekelt el több mint kilencven előadásban.

2012 júniusában Pinkerton szerepében debütált a Magyar Állami Operaházban. A következő évadokban számos szereppel vívta ki a fővárosi közönség szeretetét. Ezzel a Magyar Állami Operaház is folyamatos játszóhelye lett.

2012 szeptemberében nagy álma teljesült, Puccini szülővárosában Luccában a Tosca Cavaradossijaként debütálhatott. Nagy hatással volt a későbbi szerepeire ez a munkafolyamat, ahol belekóstolhatott az olasz operajátszásba.

2012 Decemberében egy nem mindennapi beugrással egyik napról a másikra a Stockholmi Királyi Opera felkérésére az Álarcosbál címszerepét alakította óriási sikerrel. A svéd közönség álló ovációval jutalmazta őt az előadás végén.

A 2013-as év elején művésztársaival a Verdi 200 éves jubileumára létrehozza a Verdi’n the Mood koncertprogramot Verdi műveit jazz-es formában bemutatva. Júniusban Alfrédként láthatták a Traviataban a Miskolci Operafesztiválon. Ez év szeptemberében különleges felkérésnek tett eleget, amikor Kína egyik legújabb operaházában a Tianjin Operában játszotta el Sztravinszkij: Oedipus Rex c. operájának címszerepét egy új produkcióban.

2014-ben ötödik évadjában már több mint húsz énekelt opera főszereppel a háta mögött második alkalommal nyerte el a Szegeden a Dömötör díjat a Hoffman Meséiben nyújtott kimagasló alakításáért.

2014-2015-ös évadban több mint 50 előadásban énekelt. A repertoár szerepei mellett számos új bemutatója volt. Köztük a legizgalmasabb a Busoni Dr. Faust c. operájában Mefisztó szerepe volt. 2015. julius 3-án az Álarcosbál Riccardo szerepében láthatták a Szegedi Szasbadtéri játékokon, ami Európa egyik legnagyobb szabadtéri színpada, 4500 nézővel.

A 2016 májusában megszületett Gréta lánya, ezzel egyidőben számos felkérésnek is eleget kellett tennie, így szinte folyamatosan úton volt.

2016 nyarán a Szegedi Szabadtéri Színpadon debütált első Wagner szerepében. A Bolygó Hollandiban alakította Erik szerepét.

2016 őszén Melis György díjjal jutalmazta a Magyar Állami Operaház. A díjat minden évben az az operaénekes kapja, akit elismernek szorgalmáért, művészi kvalitásáért, valamint kiemelkedően szép kifejezésmódjához társuló tiszta magyar kiejtés ápolásáért.

2017 nyarán megkapta a Magyar Állami Operaház legrangosabb díját, az Operaház Kamaraénekese lett a 2017-2018-as évadban.

2018 tavaszán a Magyar Állami Operaház Székely Mihály emlékplakettel tüntette ki.

2018 nyarán a Fidelio KULT50 kiadványába Boldi lett 2018 legkiemelkedőbb férfi operaénekese.

2019 márciusában Örkény István: Tóték c. színpadi művéből készült opera előadás ősbemutatóján játszotta el az Őrnagy szerepét. A bemutató érdekessége, hogy Boldizsár ötletéből született az opera átirat.

2019 júliusában a Szegedi Szabadtéri Színpad grandiózus Aida bemutatóján két teltházas estén összesen 9000 néző előtt debütált nagy sikerrel Radames szerepében.

2020 januárjában az 50. születésnapja alkalmából teltházas koncertet adott az Erkel színházban Boldi50 címmel. A koncerten a régi stílusában, swing-jazz átdolgozásokban hallhatták a 20. század legnagyobb örökzöld slágereit új magyar szövegekkel, a Budapest Jazz Orchestra kíséretében.

2020 Nyarán a Sába Királynője c. Goldmark Károly operának egész estés filmjében alakította Asszád szerepét. A filmet rendezte, Káel Csaba.

2021 májusában az Andrea Chenier c. romantikus opera címszerepében debütált a Magyar Állami Operaházban.

2021 nyarán a VeszprémFest-en teltház előtt adott koncertet régi zenekarával a Cotton Club Singers-szel, a csapat fennállásának a 25. évfordulóján.

2021 decemberében Offenbach, Hoffmann meséi címszerepében debütált a Magyar Állami Operaházban.

2022 áprilisában Verdi: Otelló címszerepében debütált a Kolozsvári Magyar Operában. Ez egyben a 10. Verdi szerepe is volt.

2022 júniusában Puccini, A nyugat lánya c. operájában Dick Johnson szerepében debütált a Magyar Állami Operaházban.

A 2022-23- as évaban az egyik legfoglalkoztatottabb tenor a Magyar Állami Operaházban, ahol 10 tenor szerepet játszik közel 50 előadásban.

Díjak:

  • 2018 KULT50 kiadvány
  • 2018 Dömötör díj Szeged
  • 2018 Székely Mihály emlékplakett
  • 2017 A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese a 2017-2018-as évadban.
  • 2016 Melis György díj, Magyar Állami Operaház
  • 2014 Operabarátok díja Szeged
  • 2014 Dömötör díj Szeged
  • 2011 Dömötör díj Szeged
  • 2010 „ Simándi díj“
  • 2010 „Vaszy Viktor díj, Szeged
  • 2010 „Év operaénekese“ díj Szeged
  • 2009 www.momus.hu internetes komolyzenei újság „Év embere“ díj.

Gábor Géza

basszus

Székesfehérváron született 1972-ben. Kezdetben zongoratanulmányokat folytatott, majd 1991-ben felvételt nyert a Zeneakadémia magánének szakára, ahol 1996-ban jeles eredménnyel diplomázott Bende Zsolt és Gulyás Dénes osztályában. Folytatta tanulmányait az opera szakon, ahol 1998-ban diplomázott Medveczky Ádám és Kovalik Balázs irányításával. Diploma után a Magyar Állami Operaház több kis szerepben alkalmazta.

1999-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződik, ahol rendkívül termékeny tíz évet töltött. 2009-ben visszatért Ochs báró szerepével (Strauss: A rózsalovag) az Operaházba, amelynek azóta egyik legtöbbet foglalkoztatott állandó vendége. Repertoárja igen széles a barokktól a kortárs szerzőkig, a szeriőztől a buffóig. Számos fesztiválon lépett fel itthon és külföldön. 2014-ben nagy sikerrel szerepelt a Müpa Budapest Wagner-napok keretében Fasolt szerepében. Szívesen lép fel musicalekben is, például volt már Kajafás (Jézus Krisztus Szupersztár), Molokov (Sakk). Színpadi művek mellett igen széles az oratóriumrepertoárja, a Magyarországon leggyakrabban játszott művek nagy részét énekelte. Szegedi évei alatt kétszer elnyerte a Dömötör-díjat és az Operabarátok Díját. 2004-ben a Magyar Zeneszerzők Szövetsége a kortárs magyar zene népszerűsítéséért Artisjus-díjjal jutalmazta.

Főbb szerepei: Kékszakállú (A kékszakállú herceg vára), Osmin (Szöktetés a szerájból), Sarastro (A varázsfuvola), Bartolo (Figaro házassága) Basilio (A sevillai borbély), Leporello, Kormányzó (Don Giovanni), Inkvizítor (Don Carlos), Procida (A szicíliai vecsernye), Sparafucile (Rigoletto), Colline (Bohémélet), Angelotti (Tosca), Pistola (Falstaff), Rocco (Fidelio), Timur (Turandot), Fasolt, Fafner (A Rajna kincse), Hunding (A walkür), Stefano (Adès: A vihar), Bölömbér Kerál (Tallér: Leánder és Lenszirom).

Haja Zsolt

bariton

Debrecenben született 1983-ban. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola szolfézs-zeneelmélet és egyházzene szakán 2002-ben végzett, ezután iratkozott be a Debreceni Egyetem konzervatóriumába. Tizennyolc éves kora óta tanul énekelni, mestere a mai napig dr. Mohos Nagy Éva. Operaénekesként 2005-ben, a debreceni Csokonai Színház deszkáin debütált A végzet hatalma Melitone szerepében. A következő évadban bemutatkozott a Manon Lescaut-ban mint Lescaut őrmester és a Lammermoori Luciában mint Enrico. A Magyar Állami Operaház közönsége 2008-ban hallhatta először a Pomádé király új ruhája opera Garda Robertó szerepében; mára az Opera egyik legkiválóbb, nélkülözhetetlen művészé vált. 2006-ban megnyerte a szegedi Simándy József Énekversenyt, 2007-ben a Ferruccio Tagliavini Nemzetközi Énekversenyt, egy évvel később különdíjat kapott a bécsi Hans Gabor Belvedere Énekversenyen. 2015- ben harmadik helyezést ért el, és különdíjat kapott a Competizione dell’Opera nemzetközi ének-versenyen. A 2019/20-as évadban a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese. Főbb szerepei: Escamillo (CarmenCET), Kreón (Haydn: A filozófus lelke), Guglielmo (Così fan tutte), Papageno (A varázsfuvola), Figaro (A sevillai borbély), Marcello (Bohémélet). 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Programajánló

május 2024
június 2024
július 2024
augusztus 2024
szeptember 2024
No event found!