
-
Ajánló
-
Szereposztás
-
Kálmándy Mihály
-
Riccardo Gatto
-
Palerdi András
-
Oksana Dyka
-
Elmina Hasan
-
Dénes István
-
Kodály Filharmónia
-
Kodály Kórus
Giuseppe Verdi
NABUCCO
operabemutató
2025. július 26., szombat 20:00 (esőnap: július 27.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Műsoridő: 150 perc (1 szünettel)
Közreműködik: a Kodály Filharmonikusok
és a Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Karmester: Dénes István
Rendező, producer:Bán Teodóra
Nagyszabású operabemutatókkal várjuk közönségünket az idei szezonban is! Hagyományainkhoz híven nagyszerű külföldi énekeseket hívtunk meg két opera előadásunk főszerepeire. Olyan csillagokat, akik a világ legnagyobb operaszínpadain énekelték már Verdi Nabucco érzelmekkel teli dalait.
Operacsillagok a főszerepben
Nabuccot, a babiloni királyt Kálmándy Mihály Kossuth-díjas operaénekes, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja alakításában láthatja a hazai közönség. A magyar bariton már pályája kezdetén, a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia hallgatójaként Verdi Nabuccójának címszerepével debütált. Később a Teatro Verdi Trieste-ben bemutatott Nabucco-produkciójával vette kezdetét nemzetközi karrierje. Kálmándy Mihály fellépett többek között Rómában, Nápolyban, Bécsben, Stockholmban, Londonban, Varsóban, valamint Szöulban és Új-Zélandon is. Mindeközben a Magyar Állami Operaházban folyamatosan énekelte a nagy baritonszerepeket.
Nabucco egy valódi történelmi személyiség: az Újbabiloni Birodalom második királya, az Istár-kapu építtetője, az i. e. VI. században élt II. Nabu-kudurri-uszur, aki lerohanta Júdeát és birodalmába telepítette a zsidókat.
Abigél, a nevelt lánya szerepében a lenyűgöző hangú Oksana Dyka lesz látható, aki a Turandot, az Aida, a Tosca, és a Pillangókisasszony címszerepeit énekli rendszeresen a MET-ben, a Veronai Arénában, a Covent Garden Királyi Operaházban és a világ más nagy operaszínpadain.
Fenenát, Nabucco lányát az azerbajdzsáni mezzoszoprán Elmina Hasan formálja majd meg, aki Párizsban olyan világsztár mellett énekelte ezt a szerepet 2024-ben, mint Placido Domingo. Az elbűvölő művésznő hangját már a nemzetközi közönség megismerhette már a milánói Scalában, a Bécsi Állami Operaházban vagy épp a londoni Royal Opera House-ban.
Ismael, a jeruzsálemi király unokaöccsének szerepében a velencei születésű, sármos, fiatal Riccardo Gatto lesz látható, aki generációja egyik legtehetségesebb tenorjának számít manapság.
A Nabucco cselekménye két szálon fut, az egyik Nabukodonozor babiloni király megőrülését, majd csodálatos gyógyulását és egy családi drámát beszél el, a másik a zsidó nép babiloni fogságát.
A Nabuccoról
Verdi huszonhét évesen elhatározta: soha többé nem ír operát. Szakmai és magánéleti mélyponton volt. Ebben a reménytelennek látszó helyzetben ügynöke rábeszélésére volt csak hajlandó elolvasni a librettót, majd olyan operát alkotott, mely megváltoztatta az életét, egyesítette az országát.
A szabadság iránti olthatatlan szerelem, a nemzet iránti hűség a héber rabszolgák kórusában mutatkozik meg a legemlékezetesebben a zene történetében: a zsidóság példája nyomán valóban a népek fényévé vált Giuseppe Verdi zenéjében. A színarany szárnyú gondolat a 137. zsoltárból útra kel az időn keresztül és megérkezik a 19. századba és tovább, az ókori Izraelből, Babilonból Európába.
1842 tavaszán már egész Milánó a „Va, pensiero...” -t dúdolta. Az opera a kontinens legjelentősebb dalszínházaiban hamar műsorra került, s Amerikában is bemutatták. A magyarországi premier 1847 januárjában volt a Nemzeti Színházban.
Nabucco, Babilónia királya: Kálmándy Mihály
Izmáel, Jeruzsálem királyának unokaöccse: Riccardo Gatto
Zakariás, a zsidók főpapja: Palerdi András
Abigél, rabszolganő, Nabucco legidősebb lánya: Oksana Dyka
Fenéna, Nabucco lánya: Elmina Hasan
Baál főpapja: Zajkás Boldizsár
Anna, Zakariás nővére: Kapi Zsuzsanna
Abdalló, a babiloni király tisztje: Ujvári Gergely
Közreműködik:
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel:
Dénes István
Díszlettervező:
Árva Nóra
Rendező, producer:
Bán Teodóra
Kálmándy Mihály
bariton
Hatévesen zongorázott, később a klasszikus gitárhoz és más hangszerekhez nyúlt. A kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia hallgatójaként végzett, ahol Verdi Nabuccójának címszerepével debütált, a szerep azóta is kíséri pályáján. Nemzetközi karrierje a trieszti Teatro Verdi Nabucco-produkciójával vette kezdetét, ami számos felkérést hozott világszerte. Kálmándy Mihály fellépett többek között Rómában, Nápolyban, Bécsben, Stockholmban, Londonban, Varsóban, de Szöulban és Új-Zélandon is tapsoltak neki. Mindeközben a Magyar Állami Operaházban folyamatosan énekelte a nagy baritonszerepeket. Olyan kiváló karmesterekkel dolgozott együtt, mint például Esa-Pekka Salonen, Pier Giorgio Morandi, Kent Nagano vagy Pinchas Steinberg. Színpadi partnerei között megtaláljuk Marton Évát, Edita Gruberovát, Komlósi Ildikót, Miklósa Erikát, Placido Domingót, José Curát is. A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese címet 2013/2014-ben viselte. 2015 tavaszán a Halhatatlanok Társulata tagjai közé választották.
Tanulmányok:
Gh. Dima Zeneakadémia, Kolozsvár
Díjak és elismerések:
Kossuth-díj (2019)
Závodszky Zoltán-díj (2018)
A Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja (2015)
A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese (2013/2014)
Melis György-díj (2002)
Bartók–Pásztory-díj (1992)
Juventus-díj (1989)
Művészi pálya:
Teatro Verdi, Trieszt
Teatro dell’Opera, Róma
Teatro di San Carlo, Nápoly
Teatro Massimo Bellini, Catania
Musikverein, Bécs
Tonhalle, Zürich
Salzburger Landestheater
Alte Oper, Frankfurt
Hessisches Staatstheater, Wiesbaden
Badisches Staatstheater, Karlsruhe
Aalto Opera, Essen
Svéd Királyi Operaház, Stockholm
Göteborg Opera
Minnesota Orchestra Hall
Barbican Center, London
Royal Swedish Opera, Stockholm
Minnesota Orchestra Hall
Theatre Royal, Glasgow
Festival Theatre, Edinburgh
Free Trade Hall, Manchaster
Grand Théâtre, Bordeaux
Valencia Opera
Teatr Wielki, Varsó
Mihajlovszkij Színház, Szentpétervár
Státní Opera, Prága
Perth Concert Hall
Savonlinna Opera Festival
Sala São Paulo
New Zealand Opera, Wellington
Pekingi Operaház
Szöuli Operaház
Főbb szerepei:
Verdi: Nabucco – Nabucco
Verdi: Macbeth – Macbeth
Verdi: Rigoletto – Rigoletto
Verdi: Don Carlos – Posa márki
Verdi: Aida – Amonasro
Verdi: Álarcosbál – Renato
Verdi: A trubadúr – Luna gróf
Puccini: Edgar – Frank
Respighi: A láng – Basilio
Massenet: Miasszonyunk bohóca – Boniface
Wagner: A bolygó hollandi – A hollandi
Wagner: Trisztán és Izolda – Kurwenal
Bartók: A kékszakállú herceg vára – A kékszakállú herceg
Riccardo Gatto
tenor
A velencei születésű Riccardo Gatto generációja egyik legtehetségesebb tenorjának számít. A művészt „könnyed legatójáért” valamint „férfias és érzékeny” énekléséért dicsérik. Karrierje egyaránt fókuszál az operai és koncert repertoárra, széles zenei stílusokat ölel fel.
Tanulmányait a velencei Conservatorio Benedetto Marcelloban végezte, majd Barcelonában és Bécsben, Antonio Lemmo és a legendás tenor KS Giacomo Aragall mellett fejlődött tovább.
Olyan fontos nemzetközi versenyek döntőse volt, mint a Concorso Spiros Argiris (2011), Concorso Ottavio Ziino (2013) és a Toti dal Monte Trevisóban (2014). Díjat nyert a Concorso Silvano Pagliuca (2010), Concorso Martinelli-Pertile (2011) versenyeken, legutóbb pedig a Premio Etta Limiti (2014) és a Concorso Riccardo Zandonai (2014) versenyeken.
Karrierje elején rögtön fontos szerepeket kapott. Ferrandót énekelt a Così fan tutte című operában Padovában, Claudio Desderi vezényletével, Rossini Házassági kötelezvény című egyfelvonásosát Udineban, Gianni Schicchi Trentoban, és Almaviva grófjaként debütált az A Sevillai borbély című operában a Sarzana Opera Fesztiválon, Bassano Opera Fesztiválon, Vicenzában, Amszterdamban és más fontos nemzetközi színpadokon.
Az elmúlt években ő alakította Nemorinot a Szerelmi bájitalban a Cosenzai Teatro Rendanoban, Lupinot Leonardo Leo l’Ambizione delusa című újra felfedezett operájában a Festival della Valle d’Itriaban, Almavivat Paisiello A Sevillai borbélyában Sulmonában és Manfredot a Sziciliai vecsernyében Reggio Emilia-ban, Modenában és Piacenzában Davide Livermore rendezésében. 2014-ben Oronte szerepét énekelte az Alcina című operában Tel Avivban. Énekelt a Così fan tutte-ban a Pafos Aphrodite Fesztiválon Cipruson, Lammermoori Luciában a Donizetti Fesztiválon Bergamóban és a Trevisoi Teatro Comunale-ban Jessica Pratt mellett. Az elműlt időszakban Nemorino volt az Szerelmi bájitalban a Fanoi Teatro della Fortunában, Madárijesztő volt az Óz a csodák csodájában a Bassano Opera Fesztiválon és Cassio az Verdi Otellojában Dél-Franciaország több színházában. Szóló tenorként énekelt Verdi Messa da Requiemjében Hamburgban, a mantuai herceg szerepét alakította a Rigolettóban Oroszországban, és vendégként szerepelt gálakoncerten a Lett Nemzeti Állami Operában a szoprán Maija Kovalevska oldalán. A fiatal tenor Nemorinot játszotta az Szerelmi Bájitalban Svédországban az Opera på Skäretben, és bemutatkozott Rómeóként Gounod Rómeó és Júliájában São Paulóban, Brazíliában, valamint Mario Cavaradossiként a Toscaban a Velencei Konzervatórium Zenekarával. 2022-ben ismét Mario Cavaradossi szerepét énekelte a Toscaban az Opera Pienza Fesztiválon és Alfredo Germontot a Traviataban a Jordániai Hercegnő jelenlétében, 2024-ben pedig Radames volt az Aidaban.
Énekelt Nello Santi, Stefano Ranzani, Jordi Bernacer, Walter Attanasi, Giampaolo Bisanti vezénylete alatt, többek között olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Maria Francesca Siciliani, Davide Livermore, Caterina Panti Liberovici és Diana Kienast.
Palerdi András
basszus
Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kezdte, majd a University of Southern Mississippi intézményben, onnan visszatérve pedig a Bécsi Zeneakadémia opera tanszakán folytatta, ahol 1996-ban diplomázott. Még ugyanebben az évben megkezdte művészi pályáját a Bécsi Állami Operaházban. Számos énekversenyt nyert az Amerikai Egyesült Államokban (Metropolitan International Vocal Competition, versenyek Coloradóban, Wyomingban), Olaszországban és Magyarországon. Az USA-ban Sarastro és Lőrinc barát (Gounod: Rómeó és Júlia) szerepében lépett színpadra az Opera Coloradóban, a Carnegie Hallban Mozart Requiemjének és Bach Magnificat c. művének basszus szólamát énekelte. Amerikai tartózkodása alatt Denverben Vera Scammon, az Indiana University egykori professzora volt énekmestere. Az Opera 2018-as őszi New York-i turnéján a Kékszakállú és Cipolla (Vajda János: Mario és a varázsló) szerepében lépett fel a David H. Koch Theaterben.
Jelenleg a magyar Állami Operaház vendégművésze, ahol a legtöbb jelentős basszus szerepet elénekelte. A 2016/2017-es évadban a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese, 2018-ban Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült. 2022-ben Melis György-díjat kapott.
Oksana Dyka
drámai koloratúr szoprán
Oksana Dyka 2004-ben végzett a kijevi Konzervatóriumban, majd 2003-tól 2007-ig a Kijevi Nemzeti Opera szólistája volt.
A lenyűgöző hangú énekes 2003-ban nyerte meg a Marseilles-i Nemzetközi Opera verseny harmadik díját, ami lehetővé tette számára, hogy 2005 márciusában a Montpellier-i Nemzeti Operában Tosca szerepét eljátssza. 2005-ben is nagy sikerrel énekelte el ugyanezt a szerepet az Észt Nemzeti Operában Tallinban és a Dalhalla Opera Fesztiválon is Svédországban. Ugyanebben az évben, szintén az Észt Nemzeti Operában Verdi Otellójában Desdemonaként debütált.
Oksana kiemelkedő korai szerepei közé tartozik Elisabetta a Don Carlosból a torinói Teatro Regióban, a Trubadúrban nyújtott alakítása a Circuito Lombardo-n, és a Pillangókisasszony címszerepe a Queensland Operában Brisbane-ben.
Olyan nagynevű színházakban lépett fel, mint a Veronai Aréna, a Metropolitan Opera, a római Teatro dell'Opera, a nápolyi Teatro San Carlo, az Oper Frankfurt, a Semper Oper Dresden, a Palau les Arts Valenciában, az Opéra Bastille Párizsban, az Opéra de Monte-Carlo, az Opernhaus Zürich és a Royal Opera House.
Oksana a világ legnagyobb szabadtéri színházában Veronában és a MET-ben is énekelte a Turandot címszerepét Franco Zeffirelli híres rendezésében, valamint Aidá, Tosca és Cso-cso Szán szerepét is.
Repertoárja felöleli Puccini, Verdi, Csajkovszkij mesterműveinek nő alakjait: Puccini: Tosca, Turandot, A Köpeny, Pillangókisasszony, a Triptichon, A Nyugat Lánya; Verdi: Állarcosbál, Aida, Simon Boccanegra, A kalóz; Csajkovszkij: Anyegin, A pikk dáma; Borogyin: Igor herceg és Janáček: Jenufa operáinak híres karaktereit.
Kivívta a közönség és a kritikusok elismerését a Tosca interpretációjáért a Teatro alla Scalában, Drezdában és Valenciában is.
Legutóbb jelentős alakításokat nyújtott a bilbaói ABAO eseménysorozat Nyugat Lánya és a Trisztán és Izolda előadásaiban, a római Opera Ai Wei Wei által fémjelzett új Turandot előadásában. Toscát és Turandotot énekelt a Teatro San Carlo-ban.
Oksana a koncertpódiumon is aktív előadó. Szólószopránként fellépett Sosztakovics 14. szimfóniájában a montreali I Musici, valamint a padovai és a dániai Odenszk szimfonikus zenekarokkal. 2007-ben részt vett a Leonard Slatkin által vezényelt Újévi koncerten, tolmácsolta Sosztakovics a Zsidó népköltészetből című dalciklusát, részt vett Verdi Requiemjének színpadi változatában Tamperében és énekelte Britten War Requiemjét Szentpéterváron.
Elmina Hasan
mezzoszoprán
A mezzoszoprán Elmina Hasan Bakuban (Azerbajdzsán) és a Tbiliszi Állami Konzervatóriumban (Grúzia) végezte tanulmányait. Résztvevője volt a New York-i Metropolitan Opera Lindemann Young Artist Development Programme-jának. Az 1980-ban alapított program a legtehetségesebb fiatal művészeket neveli képzés és fellépési lehetőségek révén. Általában 15 operaénekest választottak ki különböző országokból, hogy részt vegyenek a programban. A 2023/2024-es színházi évadban a Metropolitan Opera előadásaiban léptek fel, így debütált a társulatban Suzy szerepében az A Fecskében, valamint Fenena szerepében a Nabuccoban.
Elmina Hasan, gyorsan emelkedik a nemzetközi operaszínpadokon. Legutóbbi szerepei közé tartozik Melibea márkinő megfromálása az A Reimsi utazás című operában a Deutsche Oper Berlinben, Michele Spotti vezényletével, valamint Dorabella szerepe a Così fan Tutte-ban az Azerbajdzsáni Állami Akadémiai Opera- és Balettszínházban.
Professzionális operai debütálása előtt, 2019-ben Polina szerepében lépett fel A pikk dámában. Ezen kívül különböző kórus és zenekari művekben szerepelt az Azerbajdzsáni Állami Akadémiai Filharmonikus Zenekar, az Azerbajdzsáni Állami Kamarazenekar és az Azerbajdzsáni Állami Kórus szólistájaként. Fenena szerepében debütált a Grúz Nemzeti Opera Színházban. 2022-ben több nemzetközi énekversenyen is kiemelkedő eredményeket ért el, így első díjat nyert az első alkalommal megrendezett Fekete-tengeri Nemzetközi Opera Versenyen.
2024-ben Elmina megmutatta karizmatikus és elbűvölő mezzoszoprán hangját a nemzetközi közönségnek is: a trieszti Teatro Verdi színpadán a Nabuccoban, valamint Párizsban, a Salle Gaveau-ban Placido Domingo oldalán aratott nagy sikert. A következő évadokban a legnagyobb európai operaházaktól kapott felkérést: a milánói Scalában (Anyegin), a Bécsi Állami Operaházban (Norma és Carmen), a Bayerische Staatsoperben (Nabucco és Rigoletto), az Opéra Royal de Wallonie-Liège-ben (Faust) és a londoni Royal Opera House-ban (Carmen).
Dénes István
Liszt Ferenc-díjas karmester, zeneszerző és zongoraművész
Budapesten született. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zongoraművészi diplomáját Kadosa Pálnál és Rados Ferencnél, karmesteri oklevelét Kórodi Andrásnál szerezte, zeneszerző szakon Sárközy Istvánnál végzett. 1977-től a Magyar Állami Operaház szerződtette. Solti György ösztöndíjjal Bécsben tanult tovább a Musikhochschule növendékeként.
1980-tól 1984-ig a Zeneakadémián tanított összhangzattant. 1987 és 1995 között a Bréma-i Színház első karmestere, majd 1995 és 2008 közt a Trier-i Színház főzeneigazgatója volt. Eközben vendégkarmestere volt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának. Szerződtetett karmestere az Operaháznak.
Karmesterként és zeneszerzőként is vendégszerepelt Európa jelentősebb koncerttermeiben, többekközt Varsóban, Krakkóban, Moszkvában, Prágában, Pekingben, Luxemburgban, Groningenben, Metzben, Berlinben. Dirigált a bécsi Operafesztiválon és a Bregenz-i Ünnepi Játékokon, Veronaban. 2008-ban Ring-et vezényelt a Nürnbergi Szimfonikusok élén. Több ős- és újkori bemutató fűződik nevéhez.
Számos felvételt készített vele a Magyar Rádió, a Radio Bremen és a Bayerische Rundfunk. Zongoraművészként és karmesterként is készített CD felvételeket. Repertoárján több mint 80 színpadi mű szerepel, az operától a musicalig, az operettől a balettig; Monteverditől Offenbachon és Gershwinen át Schnittkéig, természetesen az opera és balettirodalom klasszikusainak társaságában.
Zeneművei közül említendő a „Logaritmikus ritmusok" ütőhangszerekre, a Trió Bartók Béla emlékére, „Mohács 1526", „Hommage á Beethoven", „Funérailles", „Fanfár és korál", „A művészetek fantáziája és fúgája“orgonára és a „Treveris-fantázia“. Kacsoh Pongrác János vitézéből új feldolgozást készített, és befejezte Mozart E-dúr kürtversenyét KV 494a.
A Magyar Állami Operaház Örökös tagja.
Kodály Filharmonikusok
A 2023-ban százéves fennállását ünneplő Kodály Filharmonikusok Debrecen a város hivatásos zenekara. 2011 őszétől viseli Kodály Zoltán nevét. Az ország egyik leghatékonyabb szimfonikus zenekara, amely kis létszámmal egyszerre lát el szimfonikus, oratorikus és kamarazenei koncerteket, mindezek mellett a Csokonai Nemzeti Színház operajátszásának is fundamentumát adja. Fenntartója Debrecen Város Önkormányzata, vezetője Somogyi-Tóth Dániel főzeneigazgató. Évről-évre nagyobb teret, ismertséget, s elismertséget kap Magyarország és a világ zenei életében. Jelzik ezt külföldi turnéi – például a Kodály-emlékév háromállomásos (Ungvár, Róma, Nagyvárad) koncertsorozata, a kilenc hangversenyt tartalmazó 2018-as olaszországi turné, vagy a 2019-es szkopjei fellépés –, valamint számos fesztiválszereplés. 2023-ban magyar zeneművészet kategóriában a zenekar elnyerte a Hajdú-Bihar vármegyei területi Prima-díjat.
Kodály Kórus
A Gulyás György által 1955-ben alapított Kodály Kórus Debrecen 2011 óta a Kodály Filharmónia részeként működik. Rendkívül széles repertoárjában – mely felöleli az a cappella és az oratorikus irodalom legjavát – különösen fontos helyet foglal el a kortárs zene: több száz ősbemutató kötődik az együttes nevéhez. Szakmai sikereiket rangos zenei elismerések, többek közt a Bartók-Pásztory-díj, az Artisjus-díj és a Magyar Örökség Díj is jelzi. A kiváló karnagyok és karmesterek sorával együttműködő énekkart 2020 óta az Artisjus- és KÓTA-díjas Kocsis-Holper Zoltán vezető karnagy irányítja, aki korábban a Nemzeti Énekkar vezetőkarnagy-helyettese volt. Dolgozott már a Szlovák Filharmónia Énekkarával, a Nagyváradi Állami Filharmónia énekkarával, a Magyar Rádió Énekkarával, a Budafoki Dohnányi Zenekarral, valamint a 6. Eric Ericson Mesterkurzuson a Holland Rádió Énekkarával és a Holland Kamarakórussal is.