Hervé Koubi, Natasha Atlas:
ODÜSSZEIA

Margitszigeti Szabadtéri Színpad
2021. júl 16. 21:00

Jegyvásárlás
Jegyértékesítési információ:
Tel.: +3670/365-48-90
E-mail: jegy@margitszigetiszinhaz.hu

Hervé Koubi, Natasha Atlas:

ODÜSSZEIA

- fehér balett -

2021. július 16. péntek 21:00 (esőnap: július 17.)

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Az arab utazás legfontosabb pillanataként és összefoglalójaként, az „Amivel a nap adósa az éjszakának” és a „Barbár éjszakák, avagy a világ első hajnalai” című darabok után, Hervé Koubi fehér balettet készít.

Hervé Koubi újabb tánceposza határozottan mediterrán stílusú.

Natacha Atlas, a nagyszerű arab énekesnő, aki ugyanúgy ismerője a klasszikus dallamoknak, mint az electropop műfajnak, 2015-ben találkozott Hervé Koubival, és ez a kötelék azóta sem lazult. Natasha Atlas zeneszerző társa Samy Bishai.

Ő, aki korábban keleti táncosnő volt, most lélegzetelállító hangját adja ehhez a női jegyeket magán hordozó darabhoz, melyben zongorán kíséri Samy Bishai, és a dobos Imed Alibi.

A színpadon Hervé Koubi 14 táncossal dolgozik, akik mind a Földközi tenger térségéből érkeztek.

Az ODÜSSZEIA eltávolodik Homérosz művétől, de a tenger, mint alapvető elem, és a nő, mint hős megmarad.

Ezt a hatalmas és érzéki koreográfiai hullámot már nemcsak az Odüsszeusz korából ismert epikus csaták díszítik, hanem egy tenger kulturális kötelékeit, vándorlásait és viharait is felfedi, egy tengerét, amely összeköti és tovább sodorja az életeket.

Részlet az ODÜSSZEAI előadás ismertetőjéből

Koreográfia:
Hervé KOUBI, Fayçal HAMLAT-tal és Guillaume GABRIEL-lel együttműködve

Zene:
Natacha ATLAS / Samy BISHAÏ /Imed ALIBI

Zenei előadás:
Natacha ATLAS / Samy BISHAÏ vagy Emma WELTON /Imed ALIBI

Táncosok:
Tomi CINEJ / Kobi ELAHRAR / Abdelghani FERRADJI / Pasquale FORTUNATO / Vladimir GRUEV / Lhastsun LE / Manon MANFRICI / Nadjib MEHERHERA / Angèle METHANGKOOL-ROBERT / Mourad MESSAOUD / Houssni MIJEM / Ismail OUBBAJADDI / Noa SADE / El Hossaini ZAHID

Művészeti tanácsadó:
Bérengère ALFORT

Világítás:
Lionel BUZONIE

Színpadtechnika:
Guillaume GABRIEL

Színpadtechnikai megvalósítás:
Lionel BUZONIE / Didier FLAMEN

Jelmezek:
Guillaume GABRIEL

Hervé Koubi

Hervé Koubi algír származású, gyógyszerész és gyógyszerbiológus, aki táncos-koreográfus karrierjét az Aix-Marseille egyetemen kezdte. Tanulmányait a Cannes-i Rosella Hightower Nemzetközi Tánciskolában, majd a Marseille-I Operában folytatta. Dolgozott Jean-Charles Gil-lel, Jean-Christophe Paré-val, Emilio Calcagno-val és Barbara Sarreau-val A későbbiekben dolgozik Karine Saporta-val a Caen-i Nemzeti Koreográfus Központban és Brüsszelben a Thierry Smits Compagnie Thor társasággal.

Hervé Koubi 2000-ben hozza létre első saját alkotását a Gólem-et. Azóta összes művénél együtt dolgozik Guillaume Gabriellel. Megalkotja az Állatsereglet (2002) és a Vágóhidak, fantázia… (2004) című előadásait. 2006-ban együttműködik Laetitia Sheriff zenésszel és létrejön a 4’30’’ című alkotás. 2007-ben átdolgozza az 1997-ben Cannes-ban készült darabot, a Virágzó órákat, és még ugyanebben az évben létrehoz egy művet, amelyben a kortárs írás és a Hip-Hop Moon Dogs gesztusait ötvözi. 2008-ban három mű köré épít három koreográfiát : Coppélia, a zománcszemű menyasszony / Les Suprêmes / Rövid tartózkodás az élőknél. Ezeknél a munkáinál együtt dolgozik Chantal Thomas íróval (a Les Suprêmes-nél) és Romain Panassié koreográfussal (Benesh ábrázolás a Rövid tartózkodás az élőknél darabnál). 2009-ben az elefántcsontparti Compagnie Beliga Kopé társulattal együttműködve készíti el a Randevú Afrikában című alkotást.

Tánc-videó projekteknél együttműködik videóművészekkel: 2009-ben Max Vadukullal, Yoji Yamamot-val a Chic Chef-ben, 2010-ben a Bodyconcrete-ben és az Ovoid Edges-ben Pierre Magnollal, majd 2011-ben szintén Pierre Magnollal és Michel Guimbard-ral a Bodyconcrete 2-ben.

2010 óta a Földközi tenger felé fordul egy utazással, amit számos projekt jelez : El Din (2010-2011), Amivel a nappal adósa az éjszakának (2013), Léa álma (2014), Táncoló férfiak (2014), Barbár éjszakák, avagy a világ első hajnalai (2015-2016), Fiúk, ne sírjatok (2018), Sylphides (észak-afrikai táncosnőknek készült projekt 2018), ODÜSSZEIA (2020),  SOL INVICTUS (2022).

Párhuzamosan a Hervé Koubi Társulatban végzett alkotómunkájával, sokszor meghívják különböző francia és külföldi szakmai oktatóközpontokba, 2014 óta a Cannes Marseille Nemzeti Táncközpont, és 2015 óta a Brive-la-Gaillarde-i Táncintézet társkoreográfusa.

2015 júliusában Művészeti és Irodalmi Lovagrenddel tüntette ki Brigitte Lefèvre.

Natacha Atlas

Brüsszelben élő angol anya és egyiptomi apa lányaként, Natacha Schaerbeek-ben, a marokkóiak lakta külvárosi negyedben nőtt fel. Miután szülei elváltak, kamaszkorát édesanyjával Angliában tölti. Egy hosszú görög-és törökországi utazás után, brüsszeli keleti kabarékban kezdi táncos karrierjét. Itt énkelni is kezd egy Mandanga nevű salsa együttesben.

Londonban az 1980-as évek végén találkozik újhullámos művészekkel és az elektronikus zene képviselőivel. Énekesként első lemeze 1991-ben jelent meg.

Ezután csatlakozott az Invaders of the Heart de Jah Wobble (ex-PIL) csapathoz, ahol részt vett a dalírásban és spanyolul énekelt (Rising Above Bedlamalbum). 1993-ban Natacha a Transgobal Underground nevű londoni együttes vezetője lesz, amely zenéjében house és Európán kívüli hatásokat kever. Nem elégedett meg kizárólag az énekléssel, a csapat fellépésein raq sharki (hastánc) bemutatókat tart, amelyeket egyéni fellépésein is folytat.

1995-ben jelenik meg a Diaspora című album, amit már egyedül Natacha Atlas jegyez. Ott vannak azonban melette a Transgobal Underground-os barátai. Következő lemeze, a Halim a nagy egyiptomi énekesnek, Abdel Halim Hafez-nek állít emléket. Ez két nagyon meghatározó, figyelemreméltó alkotás, amelyek az innovatív tehetségek élvonalába repítik őt, oda ahol Björk is van.

Azóta Natacha Atlas felfedezett minden lehetséges stílust, az elektro zenétől a chââbi típusú arab zenéig, megpróbálva meghódítani mind a keleti, mind a nyugati közönséget. Ha sikerült is egy hűséges közönséget kialakítani Európában (főleg Franciaországban, ahol a  « Mon amie la rose » című dala 1999-ben sláger volt), a fő rajongói Bejrútban és Kairóban élnek, az új irányzatot követők és azok a művésztársak, akik közelről figyelik lépéseit. Ha meghallgatjuk azokat a dalokat, amelyek Kairó, Bejrút vagy Dubai stúdióiból kijönnek, azt tapasztalhatjuk, hogy az énekesnő kísérletei sikeresek voltak.

Életét megosztja London és Kairó között, felvételeket készít mind a két városban, de emellett szívesen válaszol a zenészek felkéréseire, legyen szó Jaz Coleman-ról (Killing Jo) vagy Jean-Michel Jarre-ról.

2008-ban a világsztár tovább folytatja zenei kalandozását Ana Hina-val, egy olyan akusztikus albumban, amely az egyiptomi és libanoni hagyományokat ötvözi a modernitással, Fairouz és Nina Simone között. A következő lemeze a Mounqaliba in a State of Reverseal (2010), egy teljes keveredés a marokkói és egyiptomi zenétől a londoni jazzig. Françoise Hardy (« La Nuit est sur la ville »), Nick Drake (« River Man ») és Khaled Mouzanar (« Le Cor, le vent ») feldolgozásokat készít. 2013-ban Angelin Prlejocaj koreográfussal dolgozik együtt, és létrehozzák « Az éjszakák» című balett-musical-t.

2015-ben, néhány év kihagyás után, Natacha Atlas csatlakozik Ibrahim Maalouf zeneszerzőhőz, hangszerelőhöz, producerhez, a Myriad Road album létrehozásához.

2019-ben visszatér a színpadra a Strange Days című új lemezével. Zenéjén keresztül szeretné kifejezni saját összetettségét, kettősségét a Közel-Kelet és Európa között. Az album egyszer szemtelen, másszor komoly, néha groove-os, és gyakran jazzes.

Tags:

Programajánló

június 2021
július 2021
augusztus 2021
szeptember 2021
No event found!