Szereplőváltozás!
A Rómeót alakító Darai Tamás táncművész sajnálatos sérülése miatt, a mai előadásban Ionut Dinita a szerep másik táncosa lép fel.
Maribori Balett
Valentina Turcu, Szergej Prokofjev:
Rómeó és Júlia
balett
2023. július 13. csütörtök 20:30 (esőnap: július 14.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Műsoridő: kb. 100 perc szünet nélkül
A Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének karizmatikus táncosait a nagysikerű margitszigeti előadásuk után 2023 nyarán Valentina Turcu által koreografált Rómeó és Júlia balettben láthatja újra a közönség. A koreográfus esszenciálisan alkotja újra a darabot, Shakespeare klasszikus művéhez híven. A különleges módszerrel az érzelmi hatásokat a maximumra fokozzák, 80 percbe sűrítve! Az előadás felrepíti, magával ragadja a nézőt, akit az előadás az utolsó pillanatig nem enged el. A legutolsó mozdulatban és a zene utolsó hangjában is végig benne tartja a közönséget, így az élmény örök emlék marad.
Rómeó szerepében Darai Tamás
Rendező: Valentina Turcu
A balett-rendezés az ellenséges környezet és a romboló kapcsolatok miatt feláldozott örök szerelem portréját mutatja be. Az alkotás a reneszánsz festészet és építészet ikonográfiáját idézi, mégis magában foglalja az örök szerelem utáni vágyakozás kortárs aktualitását.
Az élet "éhsége" és a szerelem új megtapasztalása - érzékiség, kegyetlenség és szenvedély - áll a feloldhatatlan drámai konfliktus középpontjában, amely két fiatal idealista tragikus végéhez vezet. Júlia felismerése az elkerülhetetlen végzetes vég előtt úgy jelenik meg, mint belső utazás a lélek legmélyebb, árnyékos területein, miközben az Igazság és a Szerelem mellett kötelezi el magát, és végül egyesül a Legmagasabbal.
JÚLIA - Catarina de Meneses
RÓMEÓ - Tamás Darai
MERCUTIO- Andrea Schiffano
TYBALT - Sytze Jan Luske
BENVOLIO - Yuya Omaki
PARIS - Lucio Mouttone
CAPULETNÉ - Tanja Baronik
CAPULET- Sergiu Moga
MONTEGUENÉ - Evgenija Koškina
MONTEGUE - Tiberiu Marta
JÚLIA DJKÁJA- Helena Klasič
KURTIZÁNOK- Branka Popovici / Olesja Hartmann Marin
MAB- Asami Nakashima
BOHÓCOK- Tomaž Golub, Mateo Magallotti, Aleksandar Trenevski
LŐRINC BARÁT - Marin Turcu
CAPULET CSALÁD - Asami Nakashima, Hristina Stoycheva, Monja Obrul, Beatrice Bartolomei, Tea Bajc
Cristian Popovici, Davide Buffone, Tomaž Golub, Christopher Thompson
MONTAGUE CSALÁD - Ema Perić, Ines Uroševič, Mina Radaković, Satomi Netsu
Alexandru Pilca, Mircea Golescu, Matteo Magallotti, Aleksandar Trenevski
Valentina Turcu klasszikusan képzett balett szólista és koreográfus, aki ma Szlovénia és a szomszédos országok egyik legelismertebb és legjelentősebb művésze. Alkotásai a koreográfián és a színpadi mozgástervezésen túl műfajilag és stilárisan is kiterjednek operák, drámák, koncertek és balett-estek koreográfiájára, a többszörösen díjazott egész estés balettektől a kortárs egyfelvonásosokig és koreográfiai miniatűrökig. Életműve, amely több mint 130 általa alkotott vagy társművészekkel létrehozott balett-, dráma- és operaprodukciót tartalmaz, nemcsak korszakos alkotói potenciáljáról, hanem sokoldalú és rendkívül rugalmas színházi intuíciójáról is tanúskodik, amelyet a közelmúltban drámai előadások nagy sikerű
rendezései is igazoltak.
Valentina Zágrábban született, és már nagyon korán felfedezte a színház és a táncművészet iránti mély szenvedélyét, melyet elsősorban szülei, a nemzetközileg elismert balettművészek, Marin Turcu és Maja Srbljenović Turcu irányítottak. A tökéletesség és az új kihívások iránti olthatatlan vágya saját mozgásvirtuozitásának fejlesztésére a neves lausanne-i Béjart Baletthez vezette, ahol a legendás koreográfus és balettmester, Maurice Béjart figyelmes mentorálása alatt fejlesztette ki egyedi koreográfusi kézjegyét és táncos kifejezőerejét, számos Béjart-
koreográfiában lépett fel.
Miután visszatért Szlovéniába, hamarosan az egyik technikailag legkifinomultabb és legkifejezőbb erejű táncosnővé vált, először Clug Tango című koreográfiai debütálásában, majd klasszikus és neoklasszikus balett és kortárs tánc más szólószerepeiben bizonyította tehetségét, mély nyomot hagyva a kritikusokban és a közönségben Szlovéniában és külföldön egyaránt. Koreográfusként 2007-ben debütált, amikor a Maribori Balett számára megalkotta La Callas című koreográfiáját, amelyet az operaművészet ikonjának szentelt, ezzel ráirányítva a figyelmet a különböző művészeti formák integrálásához való egyedi hozzáállására. A következő években még nagyobb nemzetközi elismerést szerzett pszichológiailag mélyreható és esztétikailag csiszolt koreográfiáival, mint például a Carmen (HNK Split, 2011), Bolero (HNK Split, 2011).
Nagy művészi áttörése 2013-ban történt a Rómeó és Júlia című drámai balett szerzői koreográfiájával (Szergej Prokofjev zenéjére), amelyet a Maribori Balett számára készített, és amelyért megkapta a rangos Pie és Pina Mlakar-díjat. Ahogy a Szlovén Balettművészek Szövetségének szakértő zsűrije megjegyezte: "Valentina Turcu új mércét állított fel a kortárs klasszikus balett minőségében és kifejezésmódjában". A következő két évben a Rómeó és Júlia című balett nagy sikert aratott a Rigai Lett Nemzeti Színházban (2014), az Opera Metz Métropole-ban (2015) és a Kolozsvári Nemzeti Operában (2023).
További jelentős sikerei közé tartozik az Anna Karenina (HNK Zagreb, 2014), a Veszedelmes viszonyok (2014, a Dubrovniki Nyári Fesztivál, a Ljubljanai Fesztivál és az SNG Maribor koprodukciója), valamint az Anyegin (SNG Maribor, 2016). 2017 áprilisában Valentina Turcu az Augsburg Balett számára új produkciót készített a Carmen című balett-thrillerből. Még ugyanebben az évben a neves koreográfussal, Julio Arozarenával közösen készítette el a Don Giovanni című balett produkcióját a Lett Nemzeti Balett számára Rigában, Wolfgang Amadeus Mozart zenéjének feldolgozásával.
A drámai balett műfajában az egyik legújabb sikere a Halál Velencében (a HNK Zagreb és az SNG Maribor koprodukciója, 2018), amely Thomas Mann azonos című novelláján alapul, és a fin de siècle egyik legnagyobb szimfonikusa, Gustav Mahler zenéjére készült. Egy másik figyelemre méltó produkció a Kaméliás hölgy című balett (Franz Schubert zenéjére Andrej Puškarev hangszerelésében és feldolgozásában), amelynek bemutatója 2020. március 6-án volt a brnói Janáček Színházban. A Dance Europe Magazine című szakmai folyóirat kritikusai szerint az előadás a 2020-ban bemutatott öt legjobb balett között szerepelt. 2022-ben a HNK Zagreb Balettje és az SNG Maribor Balettje számára készítette el a Madame Bovary című balettet.
Valentina Turcu megkapta a legjobb előadásért és koreográfiáért járó Horvát Színművészek Díját (2019) A vágy villamosa című rendezői debütálásáért (HNK Varaždin produkciója), amelyet a rangos Gavella Esték Színházi Fesztiválon mutattak be, a Prešeren Alap díját (2018), a Glazer Charta (2017), a Dubrovniki Nyári Fesztivál által odaítélt Orlando-díj (2016), a "Latvijas Gāze" díj a Rómeó és Júlia című balettért, amelyet a 2014/2015-ös évad legjobb színházi produkciójának nyilvánítottak Lettországban, és jelölték a Kiotói-díjra is, amelyet az egész emberiséget értékekkel megszólító táncszínházi innovációkért kapott. 2023-ban Valentina Turcut a romániai koreográfiai művészetben elért kiemelkedő eredményeiért Gabriela Taub Darvaș-díjjal tüntették ki.
Ionut Dinita 7 éves korában kezdett el táncolni. 2016-ban végzett a bukaresti Floria Capsali Akadémián, majd a bukaresti Nemzeti Opera Balettegyütteséhez szerződött.
2017-től 2021-ig a Maribori Szlovén Nemzeti Színház balett tagozatának szólistájaként táncolt, 2021-től a Bukaresti Nemzeti Opera szólistája.
A Maribori Balettel Ionut Dinita gyakran turnézott Európa-szerte és két fergeteges latin-amerikai turnén is részt vett. Kivételes tehetségével, kecses mozgásával és magával ragadó színpadi jelenlétével megbabonázta a közönséget. Ionut képes volt kapcsolatot teremteni a különböző kontinensek közönségével, és ez megerősítette hírnevét, mint igazán sokoldalú és elismert balett-táncos.
Repertoárjához olyan szerepek tartoznak, mint Siegfried a Hattyúk tavában, Albrecht a Giselle-ben, a Herceg a Hamupipőkében, a Herceg a Diótörőben, Rómeó a Rómeó és Júliában.
Táncolt Sergei Poluninnal a "Csalárd mosoly"-ban és Polunin társulatának más produkcióiban is.
Budapesten született. Tanulmányait a Magyar Táncművészeti Egyetemen végezte. Sikerrel szerepelt a Lausanne-i, Isztambuli és Pekingi versenyeken, valamint az Észak-Karolinai és Houstoni nyári akadémiákon.
Tamás 2012-ben csatlakozott Irena Pasaric társulatához, a Zágrábi Horvát Nemzeti Színház Balettjéhez, ahol első szólista lett. 2015-ben elhagyta a társulatot, hogy a Ballett Augsburghoz szerződjön.
Táncolt többek között William Forsythe, Nacho Duato, Marco Goecke, Hans van Manen, Uwe Scholtz, Valentina Turcu és Cayetano Soto koreográfiáiban, és dolgozott Pascal Touzeau, Edward Clug, Dominique Dumais, Leo Mujic, Mauro de Candia, Ronald Savkovic és Riccardo De Nigris alkotásaiban. Címszerepei: Franz a Coppelia-ban, Herceg a Diótörőben, Vronszkij az Anna Kareninában, Don José a Carmenben és a Faustban.
2017 júniusában a Dresden Frankfurt Dance Company-hoz csatlakozott. Jacopo Godani irányítása alatt dolgozott, valamint elsajátította Godani kortárs mozgásmódszerét. Tamás a koreográfus olyan darabjaiban táncolt, mint például a High Breed, a Moto Perpetuo, az Echoes from a Restless Soul, a Metamorphers, a Post Genoma és részt vett az Extinction of a Minor Species, Unit in Reaction, Al di La, From Now On , Ultimátum, Alter Ego, Stormo, Satelliting című művek alkotói folyamatában.
Társulatával improvizáció alapú művészeti installációk létrehozásában vett részt a frankfurti Senckenberg Naturmuseumban, a Frankfurter Kunstvereinben és a belgrádi Kortárs Művészeti Múzeumban. Tamás olyan színházakban lépett fel a társulattal, mint a madridi Teatro Real, a moszkvai Sztanyiszlavszkij Színház, a Tel Avivi Opera, valamint felléptek számos fesztiválon Montpellier-ben, Reggio Emiliában, Barcelonában, Sevillában, Zaragozában, Kuopióban, Winterthurban és Ludwigsburgban.
Japánban, Spanyolországban, Németországban és Horvátországban vendégművészként lépett fel gálákon.
2020 óta szabadúszó művész. Műhely kurzusokat és balett órákat tart, 2021-ben a Magyar Táncművészeti Egyetem mesterszakos hallgatója lett.
