Emir Kusturica & The No Smoking Orchestra

Margitszigeti Szabadtéri Színpad
2020. júl 05.

ÁTSZERVEZÉS ALATT!

Emir Kusturica & The No Smoking Orchestra

koncertje

2020. július 5. (vasárnap) 20:00 

Margitszigeti Szabadtéri Színpad 

Balkáni rumba, forró ritmusok és eszeveszett szenvedély: júliusban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon hangzik fel Kusturicáék összetéveszthetetlen, féktelen és fergeteges örömzenéje.

Az 1993-ban alakult szerb garázsrock-cigánypunk-világzene formáció ma már hatalmas rajongótáborral rendelkezik szerte a világon, köztük meglepően sok fiatallal is, akik a kilencvenes években jóformán még meg sem születtek. A banda szerencsecsillaga abban a pillanatban kezdett emelkedni, amikor megírták basszusgitárosuk, a szerb rendező Emir Kusturica Macskajaj (1998) című filmjének zenéjét. Kusturica már rég túl volt első sikeres filmjén (Emlékszel Dolly Bellre?), amely arról is nevezetes, hogy éppen ennek a forgatásán találkozott először a csapat. A 11 fős szerb banda vad és eklektikus balkáni zenét játszik antiglobalista üzenetekkel és sodró cigány ritmusokkal. Zenéjük összefonódott a filmekkel, a filmek abszurdba hajló, lebegő szabadsága pedig elképzelhetetlen lett ezek nélkül a zenék nélkül.

A mára fogalommá vált zenekar a szerb kóló ritmusát a balkáni rumba egy őrült változataként teljesítette ki, a rock élményét pedig mindörökre összekapcsolta a cigányzenével és a 20. század tágabb művészeti fogalmaival. Eközben bejárta az egész világot és egyre híresebb, elismertebb lett. Megunhatatlan és ellenállhatatlan zenéjük mindenkit magával sodor.

Szerb rendező, zenész, színész, forgatókönyvíró és producer. Kilenc film, több televíziós és rövid film szerzője, egy rock zenekar a No Smoking Orchestra gitárosa. Számos rangos filmes díj birtokosa. Velencében első filmjét rögtön fődíjjal jutalmazták. Kétszer nyert Arany Pálmát Cannes-ban, Berlinben Arany Medvét és a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve díjat, valamint a zsűri különdíját nyerte el az Arizonai álmodozókért. A Francia Köztársaság Becsületrendjének, valamint Művészeti és Irodalmi Rendjének lovagja.

Bosznia Hercegovina fővárosában Szarajevóban született 1954-ben. Annak ellenére, hogy bosnyák muszlim, családjának szláv ortodox gyökerei vannak. Apja, akárcsak sok millió jugoszláv, feladta hitét, kommunista lett és az informatikai minisztériumban dogozott. Egyetlen fia, a fiatal Emir elítélte a kommunizmust, rendező szeretett volna lenni, szívesebben barátkozott a szarajevói rossz fiúkkal, és esze ágában sem volt megfelelni a család elvárásainak. Szülei 18 éves korában külföldre küldték, hogy megvédjék a rossz társaságtól. Mivel állandóan a moziban lógott, Prágába a rangos filmes FAMU-ba, küldték tanulni, ahol Miloš Forman, Jiri Menzel vagy Goran Paskaljević is szerezte a diplomáját.

Az Emlékszel Dolly Bellre? (1981) az első jugoszláv film, amelyet a helyi bosnyák nyelvjárásban készítettek, és nem az ország hivatalos nyelvén, szerbhorvátul.

 

Cannes-i győzelme után Kusturica egy időre letette a kamerát és inkább a basszusgitárral foglalkozott a Szarajevói Zabranjeno Pušenje (No Smoking) punk-rock együttesben.

Az Arany Pálmával nyílt meg számára az út a nagy költségvetésű filmek előtt. A Cigányok idejét a saját hazájában forgatta, felkészülésképpen több hónapot töltött Európa egyik legnagyobb cigány táborában a macedóniai Skopje közelében. A forgatás végén Miloš Forman New Yorkba hívta, hogy helyettesítse őt a Columbia Egyetemen. Ezután megpróbált visszatérni hazájába, ahonnan a háború kitörése miatt Párizsba emigrált. Következő filmjét, az Arizonai álmodozókat angolul készítette. Időközben a Balkánon dühöngni kezdett a háború, a forgatás rémálommá vált, Kusturica apját baleset érte Szarajevóban. A család menedéket talált Montenegróban, a rendező pedig visszatért hazájába és elindította legambiciózusabb opusát az Underground-ot. Utána egy időre visszavonult a mozitól, de a második Arany Pálma minden idők legnagyobb rendezői közé emelte.

Kusturica mindeközben komponált, játszott és turnézott zenekarával a No Smoking Orchestrával. A koncertek Dél-Amerikától Japánig lenyűgöző sikereket hoztak számukra.

A dogmáktól megszabadított showbiznisz sajátos, magát antiglobalistaként meghatározó formációja, különös paradoxonja annak a környezetnek, amelyből kiszakadt. Lenyűgöző és ellenállhatatlan zenéjükkel egyre nagyobb elismertséget és népes, nemzetközi rajongótábort szereztek.

A zenekar mindenekelőtt a szív és az érzések nyelvén kommunikál a világgal és a közönséggel, amely bárhol a világon anélkül is imádja a Nemdohányzó Zenekar robbanóelegyű zenéjét, hogy egy szót is értene a szövegeikből, akár Párizsban, Buenos Aires-ben, Tokióban, New Yorkban, Kijevben, Reykjavikban, Sidney-ben, Tel-Avivban, Montrealban, São Paulóban, Bécsben, Moszkvában, Mexikóban, akár Berlinben, Madridban vagy Brüsszelben lépnek fel.

Emir Kusturica és zenekarának tizenegy tagja valamennyien hamisítatlan nomádok, az öröm hordozói és a szabadság megtestesítői, hiszen a szabadság valamennyi igazi nomád alapvonása. A szabadság az az erő, amely lehetővé teszi, hogy bármilyen színpadon otthon érezzék magukat és sajátos „pszichoterápiájuk” keretében azonnal felmutatni és közvetíteni tudják a rendelkezésükre álló abszolút szabadságot, azt, amire az emberek igazából vágynak.

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Programajánló

július 2022
augusztus 2022
szeptember 2022
No event found!