A tánc számomra az örömöt, a munkát, az élet ritmusát, felszabadultságot, önmagunk kifejezését, kommunikációt, a célt, az alkotás eufóriáját, a kreativitást, az improvizáció varázsát, a harmóniát, a szellem szárnyalását, a test szabadságát, a gyógyító erőt, a fegyelmet és rendszert, a profizmust jelenti. A tánc gyűjtőfogalom, minden olyan testmozgásra érvényes kifejezés, amely zenére vagy ritmusra történik, mely a szellemből az agy érzelmekért felelős területéről induló, a testben kifejezést öltő gondolati folyamat.

Ide tartozik, de önálló műfaj, saját egységeként vált mesterséggé, művészeti ággá a klasszikus balett. A klasszikus balett a táncok királya és királynője. A klasszikus balett-táncos és balerina hivatott a nagy mesterművek életre keltésére. A festészet, az építészet, a képzőművészet, fizikai valójában, műalkotásokban hagyományozta ránk a különböző korok értékeit, míg a barokk vagy reneszánsz kor romantikus vagy klasszikus balett alkotásait kizárólag a kivételes tudást elsajátító művészek tolmácsolásában tudjuk fenntartani és élvezni.

Minden kor stílusa, életformája, a mai ember számára értékőrzése, megbecsülése, a hagyatékok és hagyományok ápolása a tánc területén a koreográfiákban, mestermunkákban, valamint a mesterek oktatása révén és a balettművészek legmagasabb szintű tudásában őrződik, szervesül újra életünkben.

A balerinák és balett-táncos művészek, a saját testükkel festik meg azokat a nagy tablókat, balettelőadásokat melyek csak a legértékesebb festményekhez, fizikai alkotásokhoz hasonlatosak.

A virtuális értékek őrzésére alkalmas nyelvezet, a klasszikus balett-technika, melyet csak a kivételesek, a tehetségek és azok a felelős személyek képesek megóvni, akik valóban értik és tudatában vannak feladatuk felelősségének.

A klasszikus balett alkotások őrzésére, interpretálására, előadására olyan alkalmas környezet és feltételek szükségesek, ahol a jelen és a jövő generációja számára az élő testben, és nem az archív felvételeken, élvezheti majd a jövő a klasszikus balettek csodálatos élményét.

A varázslat és a csoda, az értékek az emberi szellemben és a testben koncentrálódott tudásban testesülnek meg.  A klasszikus balett nem minden táncok alapja. De ebből a tudásból született és születik naponta újjá a tánc új élete. Ebből az erőből épülnek ki korunk korszerű, a társművészetekkel, technikákkal egyre erősebb kölcsönhatásban lévő; befolyással manipulatív társadalmi korreflexiókból keletkező, új utakat nyitó művek.

Minden kor táncát ember alkotja és ember hozza létre. Így a tánc a varázslat, a csodák beteljesülése, a történetmesélés, a hitelesség, a gondolatok, szavak nélkül – azaz a tánc, a balett a hazugságok nélküli élet, a felnőttek meséje!

Bán Teodóra
A Margitszigeti Színház ügyvezetője
A Magyar Táncművészeti Egyetem Konzisztóriumának elnöke
A Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségének elnöke