Aida

Giuseppe Verdi:

Aida

Egy titkos szerelem története.

opera négy felvonásban, két részben, olasz nyelven, magyar felirattal

SZABADTÉRI BEMUTATÓ

2014. augusztus 1. és 3. (péntek, vasárnap) 20 óra

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

A Magyar Állami Operaház előadása.

(3 óra 20 perc, 1 szünettel)

Verdi egyik legismertebb operája szenvedéllyel átszőtt szerelmi történet a rabszolgasorsba vetett etióp királylány és a menyegzőjére készülő egyiptomi hadvezér tragikus sorsáról. A szerelmi háromszög és a hatalmi játszmák között vergődő Aida és Radames szívszorító meséjében a szerelmesek lemondanak látszólagos szabadságukról, és a halált választják az igaz érzésekért cserébe.

Verdi egzotikus környezetben játszódó, monumentális erejű zenedrámája, melyet a Kairói Operaház megnyitására írt, a népek megbékélését is hirdeti. A Margitszigeten a Magyar Állami Operaház művészeinek előadásában szabadtéri bemutatóként kerül színre a helyszín adottságaihoz alakított egyedi hangzás- és látványvilággal, külföldi sztárvendéggel a főszerepben. Az egyiptomi hadvezért Thiago Arancam brazil-olasz sztártenor alakítja, aki a fesztivál meghívására először mutatkozik be Magyarországon.

A fiatal énekes, akinek hangját Jose Curáéhoz hasonlítják, énekversenyek többszörös díjazottjaként lett a milánói Accademia Teatro alla Scala tagja és szólistája. 2007-ben Puccini Lidércek című operájában debütált, nemzetközi karrierje a 2008-as Operalia verseny után indult el, melyen három díjat is nyert, köztük a közönség díját. A világ számos operaházban szerepelt sikerrel (Washington, San Francisco, Szentpétervár, Varsó, München, Frankfurt, Torino, London, Berlin, Bécs, Buenos Aires, Rio, Róma, Dortmund, Stockholm, Párizs, Malajzia, Peking, moszkvai Bolsoj), legfőbb szerepei: a Don Jose (Carmen), Pinkerton (Pillangókisasszony), Cavaradossi (Tosca) és Radames (Aida).

Aida: Sümegi Eszter
Radames: Thiago Arancam

Rendező: Nagy Viktor

Szabadtéri bemutató előadás a Szabad Tér Színház és a Magyar Állami Operaház együttműködésével.

A király: Berczelly István
Amneris, a lánya: Wiedemann Bernadett
Aida: Sümegi Eszter
Radames: Thiago Arancam
Ramfis, főpap: Palerdi András
Amonasro: Kálmándi Mihály
Főpapnő: Schöck Atala
Hírhozó: Kiss Péter

Szólót táncolnak: Bedő Dorisz – Majoros Balázs / Pőcze Eszter – Sári Réka / Szakács Attila – Apáthy Bence

Közreműködik: Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara – az Opera együttese, a Budapesti Operakórus, a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatói

Zeneszerző: Giuseppe Verdi
Szövegíró: Antonio Ghislanzoni
Magyar nyelvű feliratok: Romhányi Ágnes

Játékmester: Aczél András
Koreográfus: Fodor Antal
Díszlettervező: Csikós Attila
Jelmeztervező: Vágó Nelly
Karigazgató: Szabó Sipos Máté

Karmester: Dénes István
Rendező: Nagy Viktor

Szabadtéri bemutató előadás a Szabad Tér Színház és a Magyar Állami Operaház együttműködésével.

I. felvonás

Radames, a király kedvelt hadvezére Ramfis főpaptól értesül az ellenséges etióp hordák betöréséről. Egyetlen vágy tölti be lelkét, hogy őt állítsák a nagy istenek a betolakodókkal szembeszálló egyiptomi hadak élére. Élete nagy célja: küzdeni és győzni Aidáért, az etióp rabszolgalányért, akit imád, és aki viszontszereti őt. Ha mint diadalmas csaták hőse, dicsőségtől övezve tér haza, a király nem tagadhatja meg kérését, és bizonyosan megáldja Aidával kötendő frigyét. Amneris álmainak hőse is az ifjú hadvezér. A büszke királyleány gyanúja azonban már felébredt, és sejti, hogy vetélytársnője Aida. A király ünnepélyesen kihirdeti: Ízisz parancsára Radames áll a győzhetetlen egyiptomi hadak élére, hogy a hazát az ellenségtől megszabadítsa. Aida lelkét fájdalmas vívódás gyötri, hiszen atyja azért fogott fegyvert, hogy őt kiszabadítsa rabságából. Ha győz, Radamesnek kell vesznie, ha pedig szerelmese diadaláért imádkozik, atyja ellen vétkezik.

Phtá templomában Ramfis átnyújtja Radamesnek a szentelt kardot.

II. felvonás

Amneris bizonyosságot akar, ezért csapdát állít Aidának: előbb Radames haláláról beszél, azután látva Aida kétségbeesését, diadalittasan kiáltja: Radames él még. A rabszolganő ujjongása elárulja szívének titkát. Kint felharsannak a diadalmi trombiták, és Amneris indul, hogy mint a fáraó leánya, átnyújtsa a győzelem jelét a hős hadvezérnek.

A fáraóval az élen ujjongó tömeg fogadja a haza megmentőjét. Radames foglyai közt rabláncon hozzák Aida atyját is. Az etióp királynak sikerült kilétét eltitkolnia, leányát is inti, hogy ő se árulja el magát. A fáraó esküt tett, hogy a győzelmes hős bármely kívánságát teljesíti. Radames nagylelkűen az etióp hadifoglyok szabadon bocsátását kéri. Ramfis közbelépésére azonban Aida és atyja túszként továbbra is egyiptomi rabságban marad. A király, hálából a kivívott diadalért, a győztes hadvezérnek adja leánya, Amneris kezét; kettőjükre szálljon majd Egyiptom trónja.

III. felvonás

Aida Radamest várja. Még nem tudja, hogy a hadvezér mit szándékozik közölni vele. Helyette azonban atyja lepi meg. Amonasro, felfedezve Aida titkát, szörnyű átokkal fenyegeti meg leányát, ha nem áll porba sújtott népe mellé. Az újabb etióp csapatok már készen állnak, hogy ismét Egyiptomra törjenek. Aidának meg kell tudnia Radamestől, hogy melyik utat nem szállták meg az egyiptomi seregek. Aida először kétségbeesetten tiltakozik, de végül megtörik és engedelmességet igér. Radames, a hazája iránti hűség és szerelme között ingadozva végül is elbukik. A kilesett titok birtokában Amonasro diadalmasan tör elő rejtekéből, hogy magával ragadja leányát és Radamesszel együtt elmeneküljön. Amneris és a főpap azonban az őröket szólítja, akik a szökevények után rohannak. Míg az etióp király leányával elmenekül, Radames önként adja át kardját Ramfisnak.

IV. felvonás

Amonasrót az üldözők megölték, Aida eltűnt, az áruló Radamesre pedig halál vár. Amneris még mindig szereti az egykori hadvezért és maga elé rendeli. Azt kívánja csak tőle, hogy mondjon le Aidáról. Õ akkor atyja elé járulva kegyelmet kér számára. Radames szemében azonban nincs már értéke a földi életnek. Szót sem ejt védelmére, egyetlen vágya: a sír. A papi bírák halálra ítélik a hazaárulót: elevenen fogják befalazni az Ízisz oltára alatti sziklasírba.

Radames felett bezárul sírjának boltozata. Aida, aki sejtette, hogy milyen sors vár szerelmesére, már korábban elrejtőzött a kripta mélyén. Itt várt reá, hogy lelkük együtt szálljon az örök hazába.

Forrás: Romhányi Ágnes (opera.hu)

THIAGO ARANCAM
TENOR

Thiago Arancam, az olasz-brazil lírai tenor a sao paulo-i “Municipal School of Music” városi zeneiskolában kezdte tanulmányait, majd a “Carlos Gomes” Zeneművészeti Egyetemen folytatta, ahol 2003-ban “Erudite Chant” minősítéssel végzett. Repertoárját Bruno Roccella irányításával készítette. Még csak 22 éves volt, mikor elnyerte a tekintélyes “Prêmio Revelação do V Concurso Internacional de Canto Erudito Bidu Sayao” nemzetközi énekversenyt.

Meghívást kapott a milánói “Teatro alla Scala”-ba a lírai énekesek akadémiájára, amelyet Leyla Gencer szopránénekes irányított. Itt 2007. június 27-én diplomázott. Ő az első brazil, akit felvettek erre a híres akadémiára, ahol jelenlegi énektanárát, Vincenzo Mannot megismerte. 2005. február 27-én debütált az Alla Scalaban egy koncerttel, majd több operában szerepelt az akadémiai évei alatt.

2006-ban a Friuli-Venezia-Giulia-i szimfonikus zenekarral énekelt Zarzuelákat és klasszikus spanyol dalokat, továbbá elnyerte Bolzanoban a feltörekvő lírai tehetségek “Premio Alto Adige – Talento emergente della lirica 2007/2008” tekintélyes díját.

2007 decemberében Puccini első “Lidércek” című operájában mutatkozott be, Roberto szerepében.
2008 -ban az Egyesült Arab Emírségekben turnézott az Alla Scala zenekarával és két koncerten szerepelt a Camerata Brazil zenekarral, Silvio Barbato vezényletével.
A 2008-as Operalián három díjat is kapott: a ZARZUELA-t, KÖZÖNSÉG díjat és MÁSODIK OPERA díját, majd rövidesen ezután a Carmenben Don José szerepében debütált a Washingtoni Nemzeti Operában Rudel karmester vezényletével.

2009-ben a Tosca Cavaradossi szerepét Frankfurtban, az Adriana Lecouvreur-ban Maurizio szerepét Torinóban, a Sanxay-i Fesztiválon (Franciaország) az Aidában Radames-t énekelte. Valenciában Pinkertont játszotta a Pillangókisasszonyban és koncertezett a londoni St. John’s-ban (Rosenblatt Recitals), valamint Kuala Lumpurban a Carmenből két koncertet adott, a Malajziai Filharmonikus Zenekarral.

2010-ben debütált a Nabucco-val Ismaele szerepében Palermóban, a Parasztbecsületben Turiddu volt Szentpéterváron, a Köpenyben Luigi Rigában, a Normában Pollione Sanxay-ben, a Cyrano de Bergerac-ban Christiant játszotta San Franciscóban, a Bajazzókban pedig Canio szerepével lépett színpadra Stockholmban Daniel Harding vezényletével, továbbá előadta a Toscát Las Palmas-ban és Carmen-t Varsóban is.

2011-ben kétszer is énekelte a Carment Moszkvában, a Bolsojban, majd Zürichben, Sanxay-ben és San Franciscóban. A Pillangókisasszonyt Washington DC-ben Placido Domingo vezényletével, a Toscát Philadelphiában, Frankfurtban, Berlinben, Rómában a Caracallában, valamint Rio de Janeiróban, ezen kívül Dortmundban adott egy koncertet.

2012-ben debütált a Manon Lescaut-val Philadelphiában, majd előadta ugyanezt Varsóban is. A Carment Bécsben és Berlinben énekelte, majd a Köpenyt Lyonban, a Toscát Hyogoban (Japán) és a Svéd Királyi Operában  P.G. Morandi vezetésével, a Parasztbecsületet és a Köpenyt pedig Berwaldhallenben, Daniel Harding vezényletével.

2013-ben a Carmennel a müncheni Bajor Állami Operában debütált, a Teatro Colonban Buenos Airesben, a Los Angeles-i operában és Pekingben a Nemzeti Művészeti Előadóközpontban, valamint Drezdában a SemperOperben a Manon Lescaut új feldolgozásával. Ezt követően visszatért a moszkvai Bolsojba és ott is elénekelte a Carment, majd Sanxay-be a Pillangókissasszonnyal és a Stockholmi Királyi Operába a Turandottal debütált.

www.thiagoarancam.com

Ezután következik debütálása a Manon Lescaut-val a hamburgi Staatsoperben, a Toscával a berlini Staatsoperben, illetve Melbourne-ben, majd a Lidércekkel a párizsi Theatre des Champs-Elyséés-ben és Carmennel Sao Paulo-ban.