Programajánló

No event found!

dátum

2021. júl 17
Expired!

időpont

10:30

Aranyszamár Bábszínház: SZAMARABB A SZAMÁRNÁL – zenés bábjáték

Aranyszamár Bábszínház:

SZAMARABB A SZAMÁRNÁL

zenés bábjáték

2021. július 17. szombat, 10:30
Margitszigeti Színház - Interaktív Meseszínpad

Alkotók:
Szövegkönyv: Szabó Attila
Tervező: Hermann Anett és Pajor Patrícia
Báb és kellék: Hermann Anett és Pajor Patrícia
Díszlet. Majoros Gyula
Zenei munkatárs: Mákszem Levente
Játsszák: Baranyai Anita és Érsek- Csanádi Gyöngyi

Az Aranyszamár Színház repertoárjában a „mini színház” gondolata, abból a megfontolásból fakad, hogy régóta szeretnénk egy mobil, akár szabadtéren, tantermekben, fesztiválokon is előadható, könnyen szállítható, elemeire szedhető minden tekintetben működő előadást, s a jelenlegi pandémiás helyzethez alkalmazkodva pedig tökéletesen adaptálható online térben is. A műfajában egyedülálló, gyermekeket és felnőtteket egyaránt szórakoztató attrakciónk, az önfeledt időtöltésen túl betekintést enged a különböző elfeledett bábtechnikák rejtelmeibe, apró klasszikus és népi történetei tanúságos üzenetek a gyermekek számára, amit az élet különböző területein is használhat, beépítve azokat.

Játékunk összefoglaló címe színházunk névadójára, a változtathatóság lehetőségeire, kiállítása, pedig a múlt században elterjedő képmutogató műfajára utal. A „táblaképekkel”figurákkal való „hírverselés” a vásárok látványos hagyománya volt, a krónikák által feljegyzett XI. századtól, egészen a XX: század első feléig, ahol elterjedté vált. E hatalmas változatosságot kínáló „mini színházi forma” képes a vásári forgatagban történetével, autentikus szövegvilágával aktivizálni, együtt játszatni a szórakozni vágyó publikummal. Szabó Attila bravúrosan átírt, s a mi igényeinket figyelembe vett verses meséi megkövetelik az előadótól a dinamikus játékot. A szöveg néhol parodisztikus, szarkasztikus stílusa, erőteljesen meghatározza az előadás hangvételét. A modern interaktív elemekkel tarkított történetszövés, lehetőséget ad az előadó számára parádés színészi játék megmutatására, a közönség aktív bevonásával.
A játéktér központi eleme egy lekerekített formákból álló, összeállítható asztal, amelyben különböző kinyitható, ki­húzható elemeket használunk. Ezekbe kerülnek a miniatűr díszletelemek, valamint a bábok.

Minden mese, az „íróasztal” különböző pontján jelenik meg, megtalálható zsanéros kisszekrény elem, két egymásra ültetett (elcsúsztatott középponttal) kalapdoboz formájú fiók melyek félkör alakú szárnyai ellentétes irányban nyílnak.
Az asztal rejti magába a Szamár és a kút gazdájának házát s annak kiegészítőit, előtte találjuk a kút mélységét megmutató, az asztal magasságát kihasználó, legördülő kút belsőt. Ennél a mesénél a figurák félmarionett technikával mozgathatók, s a helyszín elemei/ szénaboglya, ház/ könnyedén használják a technikák variabilitását. Ez a történet is, mint a másik két mese, az emberi gyarlóság, erkölcsi haszontalanság egyik fajtáját mutatja meg. A kútba beásott, majd kimászott szamár az emblematikus hőse a reménynek, miszerint minden gödörből /szenvedésből/van kiút.

A második mesénkben/ A szegény ember szamara/ fontos szerepe van a vándorlásnak, hiszen szereplőink a vásárba készülnek, ahol szeretnének egy kis pénzt kapni az eladott szamarukért. Hőseink/ rongy és bunraku/technikával készültek, vándorlásukat úgy oldjuk meg, hogy a nézőkkel történő interakció során, kiválasztott háromtagú család kapja meg a figurákat és a történetet kísérve mozgatják, helyezik egymásra, avagy tartják külön, a díszlet mellett helyet foglalva. A települések, házak az asztal felnyitásával, fiókok kihúzásával a modern meglepetésszerű popup technikával jelennek meg, különböző kiugró, kihajtható módon. Történetünk az el nem fogadást, a semmi sem jó állapotát, az ítélkezést, s a harapást példázza. Nem kell megfelelni az emberi ármánykodásnak.

Utolsó mesénk, mely szakrális témát boncolgat, közelebb hozva a gyerekekhez, a bibliai Bálám történetét/ Bálám szamara/. Megmutatva, hogy bár ütlegelhette Bálám „csököny” szamarát, mégis a szamár látta meg előbb Gábrielt, s hallotta meg az Úr szavát. „ Vigyázd ember, nyíltszívű jóságod”! A meg nem vásárolt ártatlan tisztaság, a nyitott kebel biztosíték a megtartó kegyeletre. Az íróasztal középpontjában egy valamikori asztali szárnyas órára emlékeztető kihajtható oltárszerű szerkezet áll. Ez adva hátteret, helyszínt, az előtte mozgó, sík és hampelman mozgatással működő figuráknak/ angyalok sokasága, Bálám, a szamár, Gábriel, s az ÚR/.
Az előadásban elhangzó dallamvariációk, az Izrael állam himnuszának töredéke, s az innen átvett, átdolgozott protestáns egyházi dalok, s román népdalok változatai.

Ha egyben játsszuk a meséket a köztes váltásokat, az éppen nem játszó zenészként, énekesként, közreműködőként segíti, görgeti tovább.