Georges Bizet:
Carmen
A végzetes szenvedélyek operája.
opera négy felvonásban, két részben – francia nyelven, magyar felirattal
BEMUTATÓ
2014. július 4. és 6. (péntek, vasárnap) 20 óra
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
(3 óra, egy szünettel)
A Magyar Állami Operaház és a Szabad Tér Színház közös produkciója.
Don José: Kiss B. Atilla
Escamillo: Kálmándi Mihály
Remendado: Mukk József
Dancairo: Bátki Fazekas Zoltán
Zuniga: Gábor Géza
Morales: Haja Zsolt
Carmen: Rinat Shaham
Micaela: Létay Kiss Gabriella
Frasquita: Cecília Lloyd
Mercedes: Várhelyi Éva
Közreműködik: a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, a Magyar Állami Operaház Énekkara és Gyermekkara
Szövegíró: Prosper Mérimée elbeszélése nyomán Meilhac és Halévy
Magyar nyelvű feliratok: Kenesey Judit
Koreográfus: Venekei Marianna
Díszlettervező: Székely László
Jelmeztervező: Pilinyi Márta
Karigazgató: Strausz Kálmán
A gyermekkar vezetője: Gupcsó Gyöngyvér
Rendezőasszisztens: Lázár Katalin
Karmester: Kesselyák Gergely
Rendező: Oberfrank Pál
Bemutató előadás a Szabad Tér Színház és a Magyar Állami Operaház együttműködésével.
RINAT SHAHAM
mezzoszoprán
Az izraeli születésű Rinat Shaham mezzoszoprán az egész világon sikereket ért el opera- és koncertelőadásaival. Az egyik legkiválóbb, nemzetközileg elismert mai előadója Bizet Carmenjének, amelyet 2004-ben a Glyndebourne Fesztiválon énekelt először. Fellépett már többek között Bécsben, Münchenben, Stuttgartban, Kölnben, Baden Badenben, Lisszabonban, Torontóban, Vancouverben, Montrealban, Tel Avivban, Hong Kongban, és számos egyesült államokbeli operaházban. Brazíliában 2014 tavaszán debütált Carmenként, de ugyanebben a szerepben van fent a Hamburgi operaház színlapján is.
A haifai születésű Rinat Shaham zeneművészeti tanulmányait az egyesült államokbeli Curtis Intézetben végezte. Még diákként kapott meghívást első profi operai szerepére, amelyben a philadelphiai operatársulattal Zerlinát énekelte, majd ugyanebben a szerepben fellépett a New York City Operában és Pittsburgh-ben is. A Carmen mellett számos korszak különböző stílusú operai szerepeit énekelte. Európai operaénekesi pályafutását Purcell Dido és Aeneasának Didójaként kezdte az Aix-en-Provence-i Fesztiválon. Massenet Hamupipőkéjének címszerepét énekelte Brüsszelben, Melisand-ét a Pelléas és Mélisand-ban Michael Gielen vezénylete alatt Berlinben, Rosinát A sevillai borbélyban a Tokiói Nemzeti Színházban és a velencei Teatro la Fenicében. Poulenc A karmeliták párbeszédei művének Blanche-aként először a New York City Operában, a Werther Charlotte-ja ként először Philadelphiában lépett fel. Gyakran énekelte Dorabella szerepét a Cosi Fan Tuttéban, első ízben Jonathan Miller rendezésében Robert Spano vezénylete alatt a Brooklyn Academy of Musicban, majd a párizsi Théâtre des Champs-Élysées-ben történt fellépése során, illetve a Glyndebourne Fesztiválon. 2014-ben alakítja először Donna Elvira figuráját a Don Giovanniban Brüsszelben.
Rinat Shaham sikeres zenekari szólóénekes és recitativo előadó is, együtt dolgozott napjaink legkiválóbb karmesterei közül többek között Simon Rattlelel, André Previnnel, Christoph Eschenbachhal, Leonard Slatkinnal, William Christievel, David Robertsonnal. A Los Angeles-i Filharmonikusokkal először A gyermek és a varázslatcímszerepében lépett színre 2000-ben Sir Simon Rattle vezénylete alatt. A Londoni Szimfonikus Zenekarral ugyanebben a szerepben lépett fel André Previn vezénylete alatt; az előadásról a Deutsche Grammophon készített felvételt. A New York-i Filharmonikusokkal 2001-ben Leonard Slatkin vezényletével lépett fel a Jeremiás szimfóniában, majd ugyanebben a műben Ravinia Fesztiválon, Christoph Eschenbachhal és az Izraeli Szimfonikusokkal David Robertson vezénylete alatt. Ezt a szerepét a San Francisco-i és a Chicago-i Szimfonikusokkal is énekelte. Rinat Shaham 2001-ben fellépett Párizsban a William Christie vezette Les Arts Florissants-nal és a párizsi Théâtre des Champs-Élysées-ben További koncertek kapcsán később visszatért Párizsba, majd európai koncertturnéra indult, amely során többek között a bécsi Musikvereinban és a londoni Barbican Hallban is fellépett. Simon Rattlelel számos mű kapcsán dolgozott együtt; a Philadelphia Orchestrával és a Berlini Filharmonikusokkal a Salzburgi Fesztiválon Ravel Seherezádéjában, a Felvilágosodás Korának Zenekarával a londoni Barbicanben, Bécsben és Brüsszelben Haydn Harmonia-miséjében és Berlinben a Berlini Filharmonikusokkal Stravinsky Les Noces művében és Haydn Harmonia-miséjében. Bernstein Jeremiás szimfóniájában a Chistoph Eschenbach vezette Philadelphia Zenekarral és az Orchestre de Paris-val, továbbá Bach Magnificatjával Drezdában. Az Izraeli Szimfonikusokkal Rossini Stabat Materjében szerepelt.
Hangfelvétel is készült vele Lully operák részleteiből William Christie vezényletével az Erato számára, valamint szóló CD Gershwin és Purcell műveiből a “Fuoco e Cenere” zenekarral az ATMA számára. Első filmes sikerét a „jazzénekes” szerepében aratta Harvey Keitellel Szabó István Szembesítés című filmjében. Az Ausztrál Operában rögzített Carmen alakítását nemrégiben adták ki DVD-n.
{tab=cselekmény}
I. felvonás
A sevillai dohánygyár közelében unatkozó katonák figyelik az utca életét, mígnem feltűnik Micaela, aki egy tizedest, Don Josét keresi. Ő azonban csak a következő őrséggel érkezik majd. Az őrségváltást az utcagyerekek csapata kíséri, akik kifigurázzák a katonai ceremóniát. A munkásnők kiözönlenek a dohánygyárból. A gyülevész fiatalok és a katonák mind Carment, a szép cigánylányt várják, akinek a szerelmére áhítoznak. Carmen is megjelenik, de ma nem adja szerelmét senkinek, mondja. A Habanerában Carmen az állhatatlan, megőrizhetetlen szerelem hatalmáról énekel, majd a mindvégig közömbös Don José arcába egy szál virágot dob. Josét felkavarja ez a közeledés, de hamarosan megérkezik Micaela, aki levelet és anyai csókot hoz neki hazulról. Együtt emlékeznek kis falujukra, és José elhatározza: feleségül veszi Micaelát. A munkáslányok kirohannak a térre: a gyárban kitört csetepatéban Carmen késsel megsebesített egy másik lányt. José vezeti ki Carment a gyárból. Zuniga, az őrségvezető hadnagy ki akarja hallgatni Carment az esetről, ő azonban válasz helyett csak egy dalt dúdol. Carmen, akit Josénak börtönbe kellene kísérnie, a Seguidillával elcsavarja a férfi fejét. Találkát ígér neki, ha a férfi szökni engedi, az pedig nem tud neki ellenállni.
II. felvonás
Lillas Pastia városszéli kocsmájában katonák és cigánylányok mulatnak együtt, köztük Carmen is, aki most tudja meg, hogy Don José aznap szabadul a miatta kirótt büntetéséből. Escamillo, a híres torreádor érkezik. Mindenki együtt ünnepli őt, mint hőst, majd a katonák távoznak. Carmen csempésztársai osonnak be, akik rá akarják beszélni a lányokat, kísérjék el őket a csempészútjukon. Carmen társnői ráállnak, azonban Carmen nem, mert ő szerelmes. A háttérben felhangzik az érkező Don José éneke. A csempészek megértik: Carmen rá vár. Carmen törleszteni akarja tartozását: táncol, és énekel Josénak. Felhangzik a takarodó, José menni készül. Carmen szemére veti, hogy szerelme ily gyenge iránta. José válaszul a Virágáriában elmondja, hogy a Carmen dobta virág volt a börtönben egyetlen reménysége. Carmen csak akkor hinne neki, ha José elhagyná a helyőrséget, és vele együtt a hegyekbe szökne. José ellenáll, inkább szakít Carmennel. Váratlanul visszaérkezik Zuniga, aki el akarja kergetni Josét. José kardot ránt, az elrejtőzött csempészek lefogják a hadnagyot, s ezután José kénytelen a csempészekkel tartani.
III. felvonás
A csempészek megérkeznek egy elhagyott hegyvidékre, ahol lepihennek. Carmen szerelme Don José iránt már múlóban van. Frasquita és Mercedes, Carmen társnői kártyát vetnek, de míg a jövő nekik csupa jót ígér, Carmennek a halált jósolja. A lányok a csempészekkel együtt elindulnak, hogy elvonják a vámőrök figyelmét. Micaela érkezik. A bátor lány vissza akarja vezetni Josét a becsületes életbe, érte akár Carmennel is szembeszállna. Az őrt álló José egy idegenre lő, aki nem más, mint Escamillo. A torreádort Carmen iránti szerelme vonzotta ide, s amikor ez kiderül, a vetélytársak megverekszenek egymással. A vesztes helyzetbe került Escamillót Carmen és a csempészek érkezése menti meg. Hálából meghív mindenkit és különösképpen Carment a következő viadalára. Az indulni készülő csempészek felfedezik az elrejtőzött Micaelát, aki hazahívja Josét. Carmen szívesen engedné is, José azonban ellenáll. Mikor azonban megtudja, hogy anyja halálán van, mégis indulni készül.
IV. felvonás
Sevillában bikaviadalra gyülekezik a tömeg. Carmen Escamillóval érkezik, s hiába figyelmeztetik, hogy Don José a közelben bújkál, nem tér ki a találkozás elől. José mindent újra akar kezdeni. Carmen azonban nem ismer visszautat, még ha az életével kell is fizetnie elhatározásáért. Mivel Carmen semmilyen kérésnek nem enged, Josénak nem marad más hátra, mint kést rántani. Miközben Escamillo diadalmaskodik az arénában, José leszúrja imádott Carmenjét.
