Erkel Ferenc: Bánk Bán

Margitszigeti Szabadtéri Színpad
2008. aug 19.

Alkotmányunk ünnepének előestéjén a 115 éve elhunyt Erkel Ferenc emléke előtt tisztelgünk. Leghíresebb operáját a Debreceni Csokonai Színházzal közös produkcióban mutatjuk be.

Időpontok:
Augusztus: 19. 20:30
Helyszín:
Margitszigeti Szabadtér Színpad
Műfaj:
Opera

Opera három felvonásban

Vezényel:
KOCSÁR BALÁZS

BÁNK BÁN, Magyarország nagyura ……………………… Kiss B. Attila
MELINDA, a felesége ………………………………………….. Rácz Rita
OTTÓ, Berchtold herceg fia, Gertrud öccse ……Pataki P. Dániel
TIBORC, paraszt ………………………………………………… Wagner Lajos
PETÚR BÁN, Bihari főispán …………………………… ……… Bátki Fazekas Zoltán
GERTRUD, királyné …………………………………………… Bódi Marianna
BIBERACH, kalandor lovag …………………………………… Cseh Antal
II. ENDRE, magyar király ……………………………………… Geiger Lajos
EGY KIRÁLYI TISZT ……………………………………… …. Böjte Sándor
ZÁSZLÓS ………………………………………………………. :×××

Táncosok:×××
Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar
és a Csokonai Színház Énekkara

Díszlet, jelmez: Alexandr Belozub
Karigazgató: Pálinkás Péter
Korrepetitor: Kunsági István, Sörös Cecília, Nagy Máté, Gyülvészi Péter
Súgó. Gesztelyi Nagy Edit Ügyelő: Ury Tibor
Rendezőasszisztens: Iványi Csilla

Rendező:
VIDNYÁNSZKY ATTILA

Az opera története:

I. felvonás
II. Endre hadjáratot vezetve távol van országától, a hatalmat távollétében Bánk bán képviseli, aki ura szilárd támasza és tántoríthatatlan híve. Míg a visegrádi várban folyik a pazarlás, a királyné és hívei két kézzel herdálják a javakat, mulatság mulatságot követ, a nép egyre nagyobb nyomorban él. A magyar urak mind békétlenebbek, és Petúr bán, a bihari főispán áll mozgalmuk élén. Haragjuk és bosszúvágyuk a merániak, az országot kisajátító idegenek ellen irányul. Összeesküvésükbe be kívánják vonni Bánkot is, aki hívásukra megszakítja országjárását, s titokban visszatér a várba. Megismervén a békétlenek tervét, elutasítja azt. Közben Ottó herceg, a királyné kéjsóvár öccse Melindára, Bánk feleségére vetette ki hálóját, s aljas tervében Gertrúd is támogatja. Melinda azonban minden ostromnak, bújtatott fenyegetésnek ellenáll. Ottó Biberachhoz, a kalandor lovaghoz fordul segítségért, aki a királyné számára altatót, Melinda részére pedig „hevítőport” tartalmazó üvegcsét nyújt át, sőt tanáccsal is ellátja hogyan, s mikor hajtsa végre tettét.

II. felvonás Bánk az ország nyomorán kesereg. Töprengéseit egy először tolvajnak nézett öreg paraszt szakítja félbe, akiben csakhamar egykori megmentőjét, a hű Tiborcot ismeri fel. Panaszáradatát, keserű sorsát meghallva még inkább elkeseredik. Ekkor éri a hír, Ottó terve sikerrel járt, Melindát meggyalázta. Bánk haragja először felesége ellen irányul, a vele történteket megismerve és az asszony zavart állapotát látva azonban rádöbben a felbujtó és az ország minden nyomoráért felelőssé tehető királyné bűnösségére, ezért szobájába indul, hogy felelősségre vonja. Melindát és gyermekét Tiborcra bízva, Tisza menti várába küldi. Gertrúd és Bánk között heves szópárbaj alakul ki, a bán a királyné fejére olvassa bűneit. Sarokba szorított helyzetében a királyné tőrt emel az ország nádorára. Bánk kicsavarja kezéből a tőrt és leszúrja Gertrúdot.

III. felvonás Tiborc és Melinda eljutnak a Tisza partjára. Melinda zaklatott lelke mind jobban háborog. Közben vihar támad, s Tiborc nem tudja megakadályozni, hogy Melinda gyermekével együtt a habokba ne vesse magát. A királyt hazatérvén a hadjáratból felesége ravatala fogadja. Bánk bátran előáll, s elmondja: ő a tettes, de bárki megtette volna helyében ugyanezt, aki a szívén viseli az ország sorsát. Az ország két ősi törzsének sarja, Árpád és Bor vére, a király és a bán között csak a párviadal tehet ítéletet. Már-már sor kerül a kardok kirántására, amikor gyászmenet érkezik, amely Melinda és gyermeke holttestét hozza. „Nincs a teremtésben vesztes, csak én” – engedi le megtörten karját Bánk. A királynak nem kell bosszút állnia, megtette ezt helyette a sors.

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Programajánló

No event found!