Gioachino Rossini: A sevillai borbély opera két felvonásban

Rosina: Annalisa Stroppa
Figaro: Giorgio Caoduro
Almaviva: Horváth István
Bartolo: Kiss András
Basilio: Palerdi András
Berta: Farkasréti Mária
Fiorillo: Geiger Lajos
Őrtiszt: Fülep Máté

Zeneszerző: Gioachino Rossini
Szövegíró: Cesare Sterbini
Magyar feliratok: Thullner Zsuzsanna
Díszlettervező: Székely László
Jelmeztervező: Wieber Marianne

Rendező: (Erkel Színház, 1986) Békés András

Az Operaház színpadára alkalmazta: Kovalik Balázs

Karigazgató: Csiki Gábor

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara

Karmester: Cser Ádám

Játszódik a 17. század közepén

Első felvonás

A Bartolo doktor háza előtti téren Almaviva Lindoro néven megpróbál szerelme, Rosina közelébe kerülni, amihez Figaro, a borbély segítségét kéri. Bartolo, Rosina gyámja, miután a zenetanár Basilio figyelmeztette, hogy a gróf a városban tartózkodik és háza körül ólálkodik, még a szokottnál is gyanakvóbb. A gróf Figaro tanácsára részeg katonának adja ki magát és bekopog Bartolo házába. Viselkedésére az őrök is felfigyelnek, de Almaviva az őrtisztnek titokban felfedi magát, ezért békén hagyják. Bartolo persze nem érti az egészet és maga küldi el az álkatonát.

Második felvonás

Figaro azt javasolja Almavivának, hogy zenetanárként próbáljon meg bejutni Bartolo házába. Azt hazudja, hogy Basilio beteg és őt küldte maga helyett. Amikor Bartolót elnyomja az álom, Figaro ellopja tőle az erkély kulcsát. A megérkező Basiliót arannyal nem nehéz meggyőzni így, amíg Figaro eltereli a doktor figyelmét, Rosina és Almaviva megtervezik szökésüket. Bartolo azonban rájön a turpisságra és az álzenetanárt kirúgja a házból, Basiliót pedig a jegyző után küldi, hogy azonnal elvehesse a lányt. Rosinának azt mondja, hogy Lindoro (Almaviva) hűtlen volt hozzá, erre a lány elfecsegi a szökési tervet. Bartolo elmegy riasztani az őrséget, ezalatt Figaro és a gróf beosnnak a házba, Almaviva felfedi valódi kilétét. Gyorsan el kéne szökniük, de a létra eltűnik. A Basilio kíséretében megérkező jegyző összeadja a párt, a későn érkező Bartolo pedig kénytelen beletörődni.

Az itáliai mezzo-szoprán a Brescai Konzervatórium és számos rangos énekverseny megnyerése után debütált a nemzetközi színpadokon. 2009-ben a Pécsi Operafesztivál gáláján Placido Domingóval énekelt duettet, 2011-ben, a Salzburgi Fesztiválon Severio Mercadante A két Figaro című operájában mutatkozott be Cherubin szerepében, Riccardo Muti vezényletével. A Teatro de Silenzio-ban, a brescia Teatro Grande-ban és a vatikáni Sala Nerviben Andrea Bocelli partnere volt, bemutatkozott a Szentpétervári Filharmonikusok Sosztakovics Nagytermében, a torontói Roy Thomson Hallban, a Tai Pei Nemzeti Hangversenyteremben, a Ravenna Fesztiválon, a madridi Teatro Real és a Buenos Aires-i Teatro Colon színpadán.

A Római Operaházban Rosinaként debütált a Sevillai borbélyban, amelynek karmestere Bruno Campanella volt, ugyancsak Rosinaként lépett fel Veronában, Berlinben, Drezdában, Bilbaóban, Barcelonában, Monte-Carlo-ban, Lausanne-ban és Tel-Avivban az izraeli opera 2014/2015-ös megnyitóján. A Pillangókisasszonyban Szuzuki szerepében debütált a Párizsi Opera színpadán. Ezután Bécs, Milánó Barcelona, majd ismét Tel Aviv, Bilbao és Drezda következett. A Milánói Scala 2016/2017-es szezonjának rangos megnyitóján Riccardo Chailly maestro vezetésével Suzuki szerepében, a Falstaffban Zubin Metha partnereként lépett fel. A szezonot, a Nabucco Fenenájával zárta a Milánói Scalában, Nello Santi vezényletével és Daniele Abbado irányításával. Az Amszterdami Nemzeti Opera új Rigoletto bemutatóján Maddalena szerepében lépett fel, majd Carmenként debütált a Bregenz-i Fesztiválon Kasper Holten új produkciójában és Rosinaként a drezdai Semperopernél. A Bellini-féle Norma című filmben Adalgisa szerepében láthatta a közönség.

A világ legnagyobb zenei színpadain lépett fel, köztük a torinói Teatro Regio-ban, a San Carlo di Napoli-ban, a Veronai Arénában, a padovai Teatro Verdi-ben, a Maggio Musicale Fiorentinóban, Palermóban, Genovában, Barcelonában, a Salzburgi Fesztiválon, a Bécsi Állami Operaházban, a Bregenz Fesztiválon, az Izraeli Operában Tel-Avivban, a Monte Carlo-i valamint a Lausanne-i és a Párizsi Nemzeti Operában, a Milánói Scalában. Az USA-ban Berlioz Nyári éjszakák című művében debütált a Dallas Szimfonikus Zenekarral.

Eddigi pályája során olyan nagyszerű karmesterekkel dolgozott, mint többek között: Bruno Campanella, Richard Chailly, Diego Fasolis, Will Humburg, Fabio Luisi, Zubin Mehta, Riccardo Muti, Renato Palumbo, Evelino Pidò, Carlo Rizzi, Daniele Rustioni, Christophe Rousset, Nello Santi, Pinchas Steinberg, Christian Thielemann.

A következő évadban többek között olyan fellépések és szerepek várnak rá, mint Rosina Genovában és a Müncheni Állami Operában, valamint a Müncheni Nemzeti Színházban, Adalgisa Nápolyban vagy Carmen Palma de Mallorcán.

Giorgio Caoduro az olaszországi Monfalcone-ban született, nemzedéke egyik vezető olasz baritonja és napjaink egyik ünnepelt Bel Canto énekese.

Olyan híres operaházakban túnt fel, mint a Covent Garden Királyi Operaház, a Párizsi Nemzeti Opera, a La Scala, a római Teatro dell'Opera, a firenzei Teatro del Maggio Musicale, a torinói Teatro Regio, a Berlini Staatsoper, a berlini Deutsche Oper Berlin, a drezdai Semperoper, a frankfurti Opera, Barcelonai Liceu, a  ​​Lausanne-i Opéra, a   toulouse-i Théâtre du Capitole, a San Franciscói Opera, a Los Angeles-i Opera és a Sydney Operaház.

Giorgio olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Carlo Rizzi, Jesús López Cobos, Riccardo Frizza, Bruno Bartoletti, Daniel Harding, Bruno Campanella, Nicola Luisotti, Daniel Oren, James Conlon, Michel Plasson, Zubin Mehta, és olyan rendezőkkel, mint többek között: Pier Luigi Pizzi, Jérôme Savary, Massimo Ranieri, Irina Brook, Sir Peter Hall, Toni Servillo, Luca Ronconi, Stefano Vizioli, Denis Krief, Andrei Serban, Francisco Negrin, Marco Bellocchio and Laurent Pelly.

Hírnevet szerzett Rossini és Donizetti előadásaival, A sevillai borbély címszerepét énekelte a La Scalaban, a La Fenice-ben, a firenzei Teatro del Maggio-ban, a párizsi Operában, barcelonai Liceuban, a  ​Lausanne-i Operában,  toulouse-i Théâtre du Capitole-ban, a Sydney Operában, a Teatro Pertuzzelli-ben, Bariban, és volt Dandini a Hamupipőkében Párizsban, Nizzában, Lausanne-ban, Rómában, Fizenzében, Frankfurtban, Glyndebourne-ben, Cardiffban.  Hallhatták a nézők Taddeoként (Olasz nő Algírban) a barcelonai Liceuban, és Don Profondóként (A reimsi utazás) a melbourne-i Arts Centre-ben.

Karmester, zeneszerző. 2010-ben kitüntetéssel diplomázott a Zeneakadémián Ligeti András osztályában, közben a bécsi Zeneakadémia Erasmus hallgatója volt Mark Stringer vezetése alatt. 2008 és 2011 júliusában részt vett Peskó Zoltán karmesteri mesterkurzusán, 2009 nyarán Eötvös Péter mesterkurzusának aktív résztvevője volt. 11 éves kora óta foglalkozik zeneszerzéssel. Főként kórusművek, kamaradarabok, és szimfonikus darabok szerepelnek a művek sorában. Lemezen megjelent Quia... Lux aeterna, valamint Psalmus 70. c darabjai. 2018 februárban nagy sikerrel mutatta be V. Szimfóniáját Budapesten a Zeneakadémián a Budafoki Dohnányi Zenekarral.

2012 óta a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar karmestere, 2018-tól a Magyar Állami Operaház vendégkarmestere. Az elmúlt években dolgozott továbbá a Magyar Rádió Zenekarával, Concerto Budapest és az Óbudai Danubia Zenekarral is, rendszeresen közreműködik a Miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon. 2021-ben vezényli továbbá a Savaria Szimfonikus zenekart, a Miskolci Szimfonikusokat. 2011 áprilisában meghívást kapott Bernard Haitink karmesteri mesterkurzusára a Lucerni Tavaszi Fesztiválra 170 jelentkezőből 7 kiválasztott között vezényelhette a Lucerni Fesztiválzenekart, júliusban Jorma Panula kurzusa alatt dirigálta a portói Casa da Musica zenekarát. 2011 májusában 11. lett a Mephisi karmesterversenyen, 2012 májusára meghívást kapott a Malko karmesterversenyre Koppenhágába, valamint meghívást kapott a londoni Donatella Flick karmesterverseny döntőjére 2012 szeptemberben. Asszisztensként dolgozott a Bergeni Filharmonikusok és a Manchesteri BBC zenekarnál. 2016 decemberben Fischer Iván karmester asszisztenseként dolgozott a Budapesti Fesztiválzenekarral Leonidas Kavakos és Daniel Barenboim szólistákkal. Számos színházi produkció karmestere és zenei vezetője. 2017-2018-as évadban meghívást kapott a Miskolci Szimfonikusok, a Szegedi Szimfonikusok, a Budafoki Dohnányi Zenekarokhoz, illetve Marschner Vámpír c. operájával debütált a Magyar Állami Operaházban. A 2017- ben rendezésre kerülő Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny döntőse volt. Számos különdíjjal jutalmazták, valamint Ferencsik János karmesteri pálcájának örököse lett.