Giuseppe Verdi: ATTILA
opera

Margitszigeti Szabadtéri Színpad
2022. aug 12. 20:00

Jegyvásárlás
 

Giuseppe Verdi:

ATTILA

félszcenírozott operabemutató

olasz nyelven, magyar és angol felirattal

2022. augusztus 12. péntek 20:00 (esőnap: augusztus 13.)

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Vezényel: Dénes István Liszt Ferenc-díjas

Közreműködik: a Magyar Állami Operaház zenekara és kórusa

Műsoridő: kb. 2 óra 50 perc, egy szünettel

Attila hun király legendák ködébe vesző misztikus alakját, számos, ma már megfejthetetlen titok övezi. Története állandó ihletforrás az utókor alkotói számára. Bizonyos meghódított népek történetírói kegyetlen, vérengző barbárként emlegetik. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az „Isten ostora” névvel illették.

Azonban Priszkosz rétor diplomata és történetíró (448-449) ezt cáfolja, aki egy követség tagjaként a hun uralkodó udvarában tartózkodott, kinek beszámolója hiteles forrásnak tekinthető. Írásaiban Attila hatalmas és ellenálhatatlan latinosan műveltségű, karizmatikus diplomata; éles eszű, megfontolt uralkodó.

Ez a lenyűgöző személyiség képes volt hatalma alatt egyesíteni és irányítani Európa kis népeit a Kaszpi tengertől Nyugat-Európáig terjedő hatalmas birodalmában. Senkit sem üldözött a hite miatt. „Az esdeklőkkel szemben könyörületesnek mutatkozott és kegyesen bánt azokkal, akik neki meghódoltak.” E Nagy-Sándori léptékű mitikus ősünk Verdi képzeletét is megragadta. Hódítóként, de árnyalt érzelem világú férfinek ábrázolja. Attila emberséges uralkodó, aki nem csak győzni tud, hanem a veszteségeiből talpra állni is képes, akit őszintén megérint a szerelem. A vereségre kényszerített Aquila hercegnője rabként kerül a hun táborba. A lány látszólag csatlakozik a hódító seregéhez. Attila felfigyel a hercegnőre, sőt később szerelemre is lobban iránta. Odabella ellenben más terveket sző Attilával kapcsolatban.

A mű szövegkönyvét részben Temistocle Solera, részben pedig Francesco Maria Piave írta. A történet alapjául Zacharias Werner 1809-es drámája, az Attila, König der Hunnen szolgált. A Párizsi Operától a Metropolitan Operáig, a világon mindenütt játsszák. Az előadás ősbemutatójára 1846. március 17-én került sor a velencei La Fenice operaházban. Magyarországon először 1972. július 7-én, majd 2004. július 7-én mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

Közel húsz év múltán ismét felhangzik Verdi varázslatosan eleven műve a Margitszigeti Színházban! A 2022-es évben Attila szerepét a népszerű basszus Bretz Gábor alakítja, a női főszerepet Odabella szólamát pedig nem más énekli, mint a világhírű olasz szoprán, a karakter specialistája, Maria Agresta, aki olyan világsztárok állandó partnere, mint Plácido Domingo, Jonas Kaufmann, Francesco Meli, Ludovic Tézier. Attila című előadásunk igazi csemege az opera rajongók számára. A csodálatos hangok mellett a show különleges látványvilága is garantálja a feledhetetlen élményt.

Attila, Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magyor unokája, ki Engadiban nevelkedett, a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora."

Noha Attila királyra, mint ősi uralkodónkra tekint a népi és történelmi hagyomány, méltatlanul keveset tudunk róla. Ismerkedjük meg közelebbről a magyarság különleges hősével!

Kik is a hunok?

A kínai források a hunok nevét első ízben az i. e. 318. évben említik.

A hiono-nak nevezett népesség első ismert szállásterülete a közép-ázsiai puszta volt. Innen vonultak évszázadok alatt egyre nyugatabbra.

A 375. évben leigázták a kelet - európai puszta lakóit és erős birodalmat hoztak létre.

Attila születési ideje viták tárgya: 395-től 410-ig terjedő időszakra teszik a történészek. „Akkoriban jött világra, amikor nagybátyja, Ruga néven a hunok királyaként uralkodott” írják a Képes Krónikában.

418-ban a Nyugat-Római Birodalom és a hunok békeszerződést kötöttek.

Zálogként a gyermek Attila fejedelmi túszként Honorius császár udvarába került. Itt alaposan megismerte a ravennai udvar diplomáciai cselszövéseit, a római közjogot és gondolkodásmódot, a latin és görög nyelvet.

A szerződés másik zálogaként az ősi római patríciusi család sarja, Flavius Aetius a hunokhoz került és az ott eltöltött évei során szinte maga is „hunná vált"

434-ben Ruga vezetésével támadást indítottak a Bizánci Birodalom ellen, ami félbeszakadt a király halála miatt. Az uralom unokaöccseire -testvére Bendegúz fiaira- Attilára és Budára szállt. Eredetileg Buda kapta volna az uralkodói címet, hisz ő volt az idősebb, de a hun hagyomány szerint eleinte megosztottan gyakorolták a hatalmukat.

441-ben Attila és Buda hadai elözönlötték a Balkánt, megszállták Illíriát, és egészen Konstantinápolyig jutottak. A hunok aranyban fizetendő adót követeltek a kelet-római császártól, amit Bizánc a két hatalom közti béke érdekében rendszeresen meg is fizetett.

A hadviselés évei után 444-445 körül azonban Attila már egymaga ült a trónon. A hunoknál hosszabb ideig élt görög történetíró, Priszkosz szerint: árulásra hivatkozva maga Attila ölette meg testvérét.

Személyében a hun vezető rétegen belül a háborús párt került uralomra, így a viszony a hunok és a két római birodalom között hamarosan ismét feszültté vált. A helyzetet csillapítani szándékozván 446-ban Flavius Aëtius magas jövedelemmel járó nyugatrómai katonai főparancsnoki címet adományozott a nagykirálynak és átengedte neki Savia tartományt.

450-ben III. Valentinianus nyugat-római császárral szövetségben, Attila hadjáratra készült a vizigótok Toulouse-i királysága ellen.

A császári család egyik nőtagja miatt azonban a szövetségesek mégis egymás ellen fordultak.

Honoriát, a császár nővérét ugyanis akarata ellenére hozzá akarták adni egy nála jóval idősebb szenátorhoz. A kétségbe esett hercegnő titokban levelet írt a hun fejedelemnek, hogy segítsen megakadályozni a házasságot.

Szándéka komolyságának jeléül a gyűrűjét is elküldte. Attila ezt házassági ajánlatként értékelte és hozományként a Nyugat-római Birodalom felét követelte.

Amikor III. Valentinianus felfedezte a tervet, száműzetésre ítélte Honoriát, a fejedelemnek pedig levelet küldött, melyben nyomatékosan tagadta a házassági ajánlat törvényességét.

Attilát a levél nem győzte meg. Követet küldött Ravennába, hogy kihirdesse Honoria ártatlanságát és ajánlata törvényességét, ő pedig el fog jönni, hogy elfoglalja, ami jog szerint megilleti.

A történet folytatása operánk közvetlen előzménye:

451 tavaszán, a gepidákkal, az osztrogótokkal, valamint a frankokkal együtt a Nyugat-római Birodalom egyik legfontosabb provinciája, Gallia ellen vonult.

A támadók feltartóztatására a hunok gondolkodásmódját és harcászatát kiválóan ismerő római stratéga Flavius Aetiust, bízta meg a császár.

A betolakodók Troyes város kifosztásával voltak elfoglalva, amikor a város melletti catalaunumi síkon feltűntek a római légiók.

A csata római győzelemmel zárult, de Attila a rá következő évben az Itáliai-félsziget ellen vonult.

Ravennánából elűzte a császárt, elfoglalta az adriai partok közelében fekvő, addig még soha be nem vett várost: Aquileiát. A rómaiak tárgyalni küldték hozzá I. Leó pápát, hogy rávegye, hagyjon fel az örök város ostromának tervével. Attila azonban álmot látott:

„Gólyákat, melyek elhagyják a háztetőire rakott fészküket s fiaikkal elvonulnak. A hódító ezt kedvező jelnek vette, hogy újult erővel megrohanja a várost, bevegye és földig rombolja. „

Az opera története szerint Aquilea-i túszként tartott hercegnő, Odabella miatt az események ekkor váratlan fordulatot vettek…

Odabella valószínűleg a költői képzelet teremtménye.

A valóságban Attila a Kelet -római birodalomból érkező fenyegetések miatt felhagyott itáliai terveivel.

453-ban feleségül vette Ildikó germán hercegnőt. Boldogságuk nem tartott sokáig, hiszem az ereje teljében lévő uralkodó a nászéjszaka másnapját már nem érte meg. Máig nem derült ki, hogy mérgezés vagy egy fulladással végződő orrvérzés a halála oka.

Than Mór : Attila lakomája

 

Attila, hunok királya: Bretz Gábor

Odabella, Aquileia urának leánya: Maria Agresta

Ezio, generális: Haja Zsolt

Foresto, aquileiai lovag: Pataki Adorján

I. Leó pápa: Gábor Géza

Uldino, Attila rabszolgája: Somogyi Balázs

Hunok; aquileiai lakosok; római katonák; római lakosság

Közreműködik a Magyar Állami Operaház zenekara és kórusa

Szövegkönyv:

Temistocle Solera, Zacharias Werner

Attila, König der Hunnen drámája alapján

Karmester: Dénes István

Karigazgató: Csíki Gábor

 

Koreográfus: Feledi János

Jelmeztervező: Kentaur

Világítás – és látványtervező: Madarász János „Madár”

Kreatív tanácsadó: Dobó Kata

Rendező: Aczél András

Producer, művészeti vezető: Bán Teodóra

 

 

A produkcióban felhasználásra kerültek Németh Anikó által tervezett jelmezek is.

Maria Agresta
Szoprán

Fotó: Elisa Rinalsdi

Maria Agresta olyan világsztárok állandó partnere, mint Placido Domingo, Jonas Kaufmann, Francesco Meli, Ludovic Tézier.

Az olasz szoprán számos zenei verseny győztes. 2014-ben elnyerte a rangos "Franco Abbiati" díjat: az olasz nemzeti kritikusok a legjobb szoprán díját ítélték neki, valamint megnyerte a rangos "Luigi Illica" nemzetközi díjat is.

Az énekesnő 2007-ben állt először színpadra. Első nagy sikerét 2011-ben érte el, amikor a torinói Teatro Regio-ban énekelt a Szicíliai vecsernyében Gianandrea Noseda vezényletével, melyet a közönség és a kritikusok nagyszerű kritikával illettek. Azóta a világ legfontosabb színpadjaira kap folyamatosan meghívást. Kiemelkedő alakításai közé tartozik a Norma Tel Avivban, a Bohémélet a Veronai Arena-ban, Münchenben, a nápolyi San Carlo-ban, a torinói Teatro Regio-ban és a Puccini Fesztiválon, Torre del Lago-ban, Elvira a Don Giovanniban a milánói La Scala-ban. Ezt követően énekelt A trubadúrban Zubin Mehta vezénylete alatt Valenciában, és a Traviatában a Berlini Állami Operaházban.

2012-ben visszatért a La Scalába a Bohémélettel, ahol nagy egyéni sikert aratott. Magasztaló kritikákat kapott a grazi Musikverein-ben a Jeanne d'Arc, Az orléans-i szűz koncertváltozatában nyújtott alakításáért is. Énekelte a Simon Boccanegrát Mutival Rómában, A haramiákat és a Bohéméletet, Verdi Requiem-jét a nápolyi San Carlo-ban és a berlini Staatsoper-ben Barenboim vezényletével, Otellót Valenciában Zubin Mehtaval.

Lenyűgözte a közönséget a Traviatában a Veronai Arena-ban, az Otellóban Zürichben és Genovában, A puritánok új produkciójában a párizsi Opéra Bastille-ban, A trubadúrban a La Scalában, a Bohéméletben Tel Avivban és a párizsi Opéra Bastille-ban, Simon Boccanegrat (új produkció) Drezdában Thielemann vezénylete alatt, a londoni Királyi Operaházban.

A két Foscariban Antonio Pappano vezényletével debütált. Énekelte a Normát Zürichben, Torinóban, Madridban és a párizsi Champs Elysées Színházban, a Turandotot és Verdi Requiem-jét a La Scala-ban, a chicagói Lyric Operában pedig a Turandot-ot.

A kiváló szopránt nemrég a Don Carlosban láthatta a közönség a madridi Teatro Real-ban, amelyet Velencében is énekelt a Teatro La Fenice-ben, valamint a Toscában az párizsi Opera és a madridi Teatro Real színpadán. Jelenlegi és jövőbeli felkérései közé tartozik: az Otelló a nápolyi San Carlo-ban, közelgő debütálása az Adriana Lecouvreur-ben a milánói La Scalában, a Manon Lescaut a monte-carlói operaházban.

Maria Agresta Budapesten, a Margitszigeti Színházban lép először magyar közönség elé Odabella szerepében, Verdi Attila című operájában.

Bretz Gábor
basszbariton

Bretz Gábor Budapesten született. Tanulmányait Stephan Czoveknél kezdte Los Angelesben, és Antalffy Albert professzornál folytatta Budapesten, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult Fekete Máriánál, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Sziklai Erikánál és Sólyom-Nagy Sándornál.

Rendszeresen fellép a Magyar Állami Operaházban, szerepei között található Mefistofele (Boito), Figaro, Leporello, Don Giovanni, Mefisztó (Gounod: Faust), Banquo (Macbeth), Gurnemanz (Parsifal). 2007-ben debütált a milanói Scalában és a Salzburgi Ünnepi Játékokon

Számos külföldi opera színpadán debütált már: New York-i Metropolitan, londoni Royal Opera House, München, Berlin, Bécs, Amsterdam, Tokió, Bologna, Hamburg. A kékszakállú herceg vára címszerepét rendszeresen énekli koncerten és szcenírozott előadásokon is. A világ különböző színpadain dolgozott már Daniel Barenboim, Gustavo Dudamel, Fischer Ádám, Edward Gardner, Daniele Gatti, Valerij Gergijev, Daniel Harding, Lothar Koenigs, Michele Mariotti és Esa-Pekka Salonen vezényletével. Gyakran lép fel koncerteken is: Bachot, Haydnt, Mozartot, valamint Beethoven 9. szimfóniáját, Tippett A Child of our Time, Berlioz L’enfance du Christ című műveit, Verdi Requiemjét és Händel Messiását énekelte Sylvain Cambreling, Carlo Montanaro és Helmuth Rilling vezényletével.

2005-ben megnyerte az athéni Maria Callas Versenyen a nagydíjat. A 2012/2013-as évadban a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese címet viselte, 2013-ban Liszt Ferenc-díjat, 2020-ban pedig Magyarország Érdemes Művésze díjat kapott. 2020-ban elnyerte a Österreichischer Musiktheaterpreis díjat.

Feleségével, Bernadettel 7 gyermeket nevelnek.

Gábor Géza

basszus

Székesfehérváron született 1972-ben. Kezdetben zongoratanulmányokat folytatott, majd 1991-ben felvételt nyert a Zeneakadémia magánének szakára, ahol 1996-ban jeles eredménnyel diplomázott Bende Zsolt és Gulyás Dénes osztályában. Folytatta tanulmányait az opera szakon, ahol 1998-ban diplomázott Medveczky Ádám és Kovalik Balázs irányításával. Diploma után a Magyar Állami Operaház több kis szerepben alkalmazta.

1999-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződik, ahol rendkívül termékeny tíz évet töltött. 2009-ben visszatért Ochs báró szerepével (Strauss: A rózsalovag) az Operaházba, amelynek azóta egyik legtöbbet foglalkoztatott állandó vendége. Repertoárja igen széles a barokktól a kortárs szerzőkig, a szeriőztől a buffóig. Számos fesztiválon lépett fel itthon és külföldön. 2014-ben nagy sikerrel szerepelt a Müpa Budapest Wagner-napok keretében Fasolt szerepében. Szívesen lép fel musicalekben is, például volt már Kajafás (Jézus Krisztus Szupersztár), Molokov (Sakk). Színpadi művek mellett igen széles az oratóriumrepertoárja, a Magyarországon leggyakrabban játszott művek nagy részét énekelte. Szegedi évei alatt kétszer elnyerte a Dömötör-díjat és az Operabarátok Díját. 2004-ben a Magyar Zeneszerzők Szövetsége a kortárs magyar zene népszerűsítéséért Artisjus-díjjal jutalmazta.

Főbb szerepei: Kékszakállú (A kékszakállú herceg vára), Osmin (Szöktetés a szerájból), Sarastro (A varázsfuvola), Bartolo (Figaro házassága) Basilio (A sevillai borbély), Leporello, Kormányzó (Don Giovanni), Inkvizítor (Don Carlos), Procida (A szicíliai vecsernye), Sparafucile (Rigoletto), Colline (Bohémélet), Angelotti (Tosca), Pistola (Falstaff), Rocco (Fidelio), Timur (Turandot), Fasolt, Fafner (A Rajna kincse), Hunding (A walkür), Stefano (Adès: A vihar), Bölömbér Kerál (Tallér: Leánder és Lenszirom).

Haja Zsolt

bariton

Debrecenben született 1983-ban. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola szolfézs-zeneelmélet és egyházzene szakán 2002-ben végzett, ezután iratkozott be a Debreceni Egyetem konzervatóriumába. Tizennyolc éves kora óta tanul énekelni, mestere a mai napig dr. Mohos Nagy Éva. Operaénekesként 2005-ben, a debreceni Csokonai Színház deszkáin debütált A végzet hatalma Melitone szerepében. A következő évadban bemutatkozott a Manon Lescaut-ban mint Lescaut őrmester és a Lammermoori Luciában mint Enrico. A Magyar Állami Operaház közönsége 2008-ban hallhatta először a Pomádé király új ruhája opera Garda Robertó szerepében; mára az Opera egyik legkiválóbb, nélkülözhetetlen művészé vált.
2006-ban megnyerte a szegedi Simándy József Énekversenyt, 2007-ben a Ferruccio Tagliavini Nemzetközi Énekversenyt, egy évvel később különdíjat kapott a bécsi Hans Gabor Belvedere Énekversenyen. 2015- ben harmadik helyezést ért el, és különdíjat kapott a Competizione dell’Opera nemzetközi ének-versenyen. A 2019/20-as évadban a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese.
Főbb szerepei: Escamillo (CarmenCET), Kreón (Haydn: A filozófus lelke), Guglielmo (Così fan tutte), Papageno (A varázsfuvola), Figaro (A sevillai borbély), Marcello (Bohémélet). 

Pataki Adorján

tenor

Dicsőszentmártonban született 1981-ben, zenét a Kolozsvári Református Kollégiumban kezdett tanulni, majd 1999-től a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia canto szakán tanult Marius Vladnál. 2005 októberétől a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese. 2005 óta közreműködik az aradi, nagyváradi, nagyszebeni, szatmárnémeti, brassói, craiovai, vâlceai, jászvásári, botoşani filharmonikus zenekarokkal, a Bukaresti Kamarazenekarral, a Kolozsvári Román Operával, a Temesvári Nemzeti Operával, a Magyar Állami Operaházzal. 2007-ben Alfredót (Traviata) énekelt Eszéken a színház fennállásának századik évfordulóján. A 2012/2013-as évadban Pinkertont (Pillangókisasszony) énekelt Darmstadtban és Chemnitzben, a 2013/2014-es évadban Rodolfót (Bohémélet) énekelte Bergenben, illetve Gabriele Adornót (Simon Boccanegra) Prágában. Holland, osztrák, svájci, spanyolországi, németországi, bosznia-hercegovinai és norvégiai turnékon vett részt. 2006-ban a Traian Grozãvescu Nemzetközi Énekversenyen különdíjat kapott a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Szövetségétől (UCMR), 2009-ben az Ionel Perlea Nemzetközi Dalversenyen a legjobb kamarazenei előadó különdíját vette át, 2010-ben a IX. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny különdíját és a Duna Televízió különdíját nyerte el. 2011 óta a budapesti Operaház állandó vendége, ahol többek között énekelte Gabriele Adornót (Simon Boccanegra), Rodolfót (Luisa Miller), Taminót (A varázsfuvola), illetve a Hunyadi László címszerepét.

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Programajánló

No event found!