IRODALMI SÉTÁK
Tündérkert vagy bohémtanya

IRODALMI SÉTÁK
Tündérkert vagy bohémtanya

2026. június 28. vasárnap 16:00

Találkozási pont: Margitszigeti Színház - Kerengő

Vezeti: Bach Kata színművész

Útvonal: Margitszigeti Színház - Nagyszálló - Kisszálló egykori helye - A ferences templomrom mellett álló egykori nádor villa helye

Lépjen be a Margitsziget irodalmi múltjának világába, ahol a fák árnyékában nemcsak sétálunk, hanem történetek között haladunk. Ez a különleges program egyszerre idézi meg a békebeli Budapest hangulatát és a századforduló alkotóinak mindennapjait: egy helyet, amely egyszerre volt menedék, inspirációs tér és bohém találkozópont. A séta során nemcsak az egykori helyszíneket járjuk be, hanem feltárulnak azok az apró részletek is, amelyek közelebb hozzák az itt megfordult írók életét – szokásaikat, furcsaságaikat és személyes történeteiket.

A Margitsziget nem csupán egyetlen alkotóhoz kötődik: Arany János mellett megfordult itt Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Szép Ernő és Szerb Antal is. De mit jelentett valójában itt élni vagy időzni? Valóban főzhetett Bródy vaskályhán marhagulyást? Lehetséges, hogy Krúdy még disznótort is rendezett a szigeten? Vajon menekülés volt ez a hely, vagy tudatos elvonulás az alkotás érdekében? És mit gondoltak a sziget gyógyító erejéről, amelynek híre már évszázadokkal korábban is ismert volt?
A séta során szó esik arról is, hogyan lehetett megközelíteni a szigetet a Margit híd szárnyhídjának megépülése előtt, milyen körülmények között éltek az itt tartózkodók, és milyen történetek kapcsolódnak a híres helyszínekhez. Ki vitte ki Arany János kapcsos könyvét a fák alá? Miért „nagy” a Nagyszálló, és mi lett a Kisszálló sorsa? Ki volt József nádor, és miért volt villája a szigeten?
A Margitsziget azonban nemcsak pihenőhely volt, hanem ihletforrás is: itt született meg Arany János Őszikék című ciklusa, Szerb Antal is megörökítette a sziget hangulatát, míg Jókai Mór találóan „tündérkertnek” nevezte ezt a különleges világot. A séta során irodalmi idézetek és történetek segítségével kel életre ez az elveszett, mégis ma is érezhető atmoszféra – ahol a természet, a magány és a társas élet sajátos egyensúlya formálta a magyar irodalom kiemelkedő alakjait. A szigeten lélegzem; fát és virágot nézni, s hallgatni a csöndet meg a madarak jazz-bandjét: egy-egy leckeóra a boldogságból…- írja Szép Ernő.
Aztán végre is egy dologban együtt voltam az öcséimmel. Abban, hogy apám sem nálunk, sem náluk nincs „otthon”, hanem magamagánál van, teljesen egyedül, a legtöbbször a Margitszigeten, amit mi valami boldog, művészi gyarmatnak tekintettünk. A Kisszálloda zöld zsalus szobájában, örökös nyaralási illúzióban. - Így ír Hunyady Sándor apjáról, Bródy Sándorról.

A Margit-sziget Nagyszálló a II. világháború után