Mozart zongoraverseny és Carmina Burana
Nemzeti Filharmonikusok
Sztárvendég: Lucas&Arthur Jussen

Margitszigeti Szabadtéri Színpad
2021. jún 05. 20:00


Nemzeti Filharmonikusok koncertje

Sztárvendég: Lucas & Arthur Jussen

Karmester: Kesselyák Gergely

2021. június 05. szombat 20:00 (esőnap: június 06.)

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Műsoridő: 120 perc, 1 szünettel

Nyitány

Erkel Ferenc: Ünnepi nyitány

I. rész

Wolfgang Amadeus Mozart: Esz-dúr versenymű két zongorára KV 365.

Sztárvendégek:
Lucas & Arthur Jussen

Vezényel:
Kesselyák Gergely

Közreműködik:
a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar sztárvendége ezúttal két fiatal zongoraművész, akik Hollandiából érkeznek Budapestre. Lucas & Arthur Jussen esetében „nem csupán két jó zongoristáról van szó, akik együtt játszanak”. Ők, fiatal koruk ellenére – 29 és 25 évesek – már évek óta részei a nemzetközi hangversenyek világának. Még gyerekek voltak, amikor Beatrix holland királynő előtt léphettek fel, és a legrangosabb díjak sem várattak sokáig magukra. A kiváló portugál zongoristától, Maria João Pires-től és neves holland művészektől tanulhattak, majd Lucas Menahem Presslernél az Amerikai Egyesült Államokban és Dmitrij Bashkirovnál Madridban fejezte be a tanulmányait. Arthur az amszterdami konzervatóriumban végzett Jan Wijn tanítványaként.

A Margitszigeten elhangzó Wolfgang Amadeus Mozart: Esz-dúr KV365 két zongorára írt versenyművét is tartalmazó felvétel, amelyben az Academy of St. Martin in the Fields és Sir Neville Marriner karmester működtek közre, aranylemezzé vált. Gramophone Magazine „50 legjobb Mozart felvétel” közé sorolja. A két testvér lemezei között ott van a Poulenc kettős zongoraverseny és a Saint-Saëns-i „Állatok farsangja" Concertgebouworkesttel és Stéphane Denève-vel.

II. rész
Carl Orff: Carmina Burana

Szólisták:
Molnár Ágnes, Bátki Fazekas Zoltán, Szappanos Tibor

Vezényel:
Kesselyák Gergely

Közreműködik:
a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

a Nemzeti Énekkar
Karigazgató: Somos Csaba

a Magyar Állami Operaház Gyermekkara
Vezető karnagy: Hajzer Nikolett

Wolfgang Amadeus Mozart: Esz-dúr versenymű két zongorára KV 365.

*

Carl Orff: Carmina Burana

LUCAS & ARTHUR JUSSEN

„Rájössz, hogy ez nem a szokásos. Itt nem csak két jó zongoristáról van szó, akik együtt játszanak. Érzik egymás előadásának legkisebb, leheletnyi rezdüléseit.”
- Sir Neville Marriner -

„Olyan ez, mint két BMW-t vezetni”, jelentette ki Michael Schønwandt karmester, miután holland testvérek Lucas (29) és Arthur Jussen (25) fellépésén vezényelt.

Fiatal koruk ellenére évek óta a nemzetközi koncertvilág részei, és mind a sajtó, mind a közönség kedveli őket. A Jussen testvérek mára olyan zenekarokkal léptek fel, mint a Bostoni Szimfonikus Zenekar, a Philadelphia Zenekar, a Concertgebouworkest, a Dán Nemzeti Szimfonikus Zenekar, a Birminghami Szimfonikus Zenekar, a St Martin in the Fields Akadémia, valamint a Montréal, Sydney, Szingapúr és Shanghai szimfonikus zenekarai. Együttműködtek olyan karmesterekkel, mint Stéphane Denève, Valerij Gergiev, Sir Neville Marriner, Yannick Nézet-Séguin, Jukka-Pekka Saraste és Jaap van Zweden.

A 2020 júliusában megrendezett Tanglewood Online Fesztivál programjaként a Jussen testvérek bemutatták szólóestjüket, amelyet az amszterdami Royal Concertgebouw-ban vettek fel. Az eredetileg 2020 áprilisára tervezett, turnéjukat, melynek programjában Bach két zongorára komponált zongoraművei szerepelnek, későbbi időpontra halasztották.

A 2020/2021-es évad további fénypontjai közé tartozik a Holland Filharmonikus Zenekarral közös Beethoven zongoraverseny ciklus, valamint koncertek többek között olyan neves zenekarokkal, mint a Drezdai Filharmonikusok, a WDR Szimfonikus Zenekar, a Rotterdami Filharmonikusok, a Baseli Szimfonikus Zenekar, a London Filharmonikus Zenekar, Royal Philharmonikus zenekar és az Lyoni nemzeti Zenekar.

A duó olyan helyszíneken lép fel, mint a berlini Philharmonie, a hamburgi Laieszhalle, a stuttgarti Liederhalle, a müncheni Prinzregententheater München, a bécsi Konzerthaus, a salzburgi Stiftung Mozarteum és a bercelonai Palau de la Música Catalana. 2021 májusában a Dülheim an der Ruhr-ban lépnek fel a Ruhr Zongorafesztivál nyitókoncertjén.

Lucas és Arthur első zongoraóráira szülővárosukban Hilversumban került sor.

Hamar kiderült, hogy óriási tehetségek. Még gyerekek voltak, amikor meghívást kaptak Beatrix holland királynő előtti fellépésre. Kiváló teljesítményükért járó díjak nem sokáig várattak magukra.  2005-ben Maria João Pires meghívására mindketten közel egy évig Portugáliában és Brazíliában tanultak a kiváló portugál zongoristától. A következő években egyaránt Pires és már neves holland művészek voltak a tanáraik.  Végül Lucas Menahem Presslernél az Amerikai Egyesült Államokban és Dmitrij Bashkirovnál Madridban fejezte be a tanulmányait. Arthur az amszterdami konzervatóriumban végzett, ahol Jan Wijntől tanult.

Első, Beethoven műveit tartalmazó, platinalemezzé vált és Edison Klassiek közönségdíjat elnyerő CD-jük 2010-ben jelent meg. Felvételeiket azóta is kizárólag Deutsche Grammophon adja ki. Az első CD-t Schubert-felvételek, majd Jeux elnevezésű, francia zenének szentelt harmadik lemez követte.

A Nemzeti Énekkar 1985-ben alakult Állami Énekkar néven, Pászti Miklós zeneszerző–karnagy vezetésével. Az együttes történetének első nagy korszaka 1990-ben kezdődött, amikor az alapító-karnagy halálát követően Antal Mátyás vette át a karigazgatói teendőket, ő 2016. március 31-ig töltötte be ezt a tisztséget. A bő negyedszázad alatt az Énekkar Magyarország vezető hivatásos kórusává vált, amelynek profilja a zenekar-kíséretes kompozíciók, oratóriumok, valamint a cappella művek előadása.

Nemzeti Énekkar

Repertoárja ennek megfelelően rendkívül gazdag, a kora barokk Schütz alkotásaitól Bach, a bécsi klasszikusok és a 19. század zeneszerzőinek kompozícióin keresztül a 20. század és a kortárs zenéig minden irányba nyitott, műfaji határok nélkül.

Az együttes művészeti vezetője 2016. január 1-től Somos Csaba.

Az együttes a hazai koncertek mellett nemzetközi felkéréseknek is rendszeresen eleget tesz; szerepelt Európa számos országában, Izraelben és Japánban, valamint rendszeresen koncertezik a magyarok által is lakott határon túli településeken.

A Nemzeti Énekkar repertoárján hangsúlyosan jelen levő 19. századi oratóriumok mellett az együttes kiemelt fontosságot tulajdonít a kortárs művek előadásának. Számos ősbemutató, illetve magyarországi bemutató fűződik a nevéhez, például Jeney Zoltán Halotti szertartás oratóriuma vagy Kurtág György A csüggedés és keserűség dalai című kompozíciója – amely sokak szerint a kórusirodalom egyik legnehezebb alkotása –, de a repertoár részét képezik mások mellett Beischer-Matyó Tamás, Durkó Zsolt, Lendvay Kamilló, Ligeti György, Orbán György, Petrovics Emil, Soproni József, Szokolay Sándor, Tóth Péter és Vajda János alkotásai is. Ehhez kapcsolódik, hogy az együttes több kortárs szerző alkotását énekelte lemezre (Huszár, Csemiczky, Bozay, Király, Hollós, Sári).

A kórus visszatérő közreműködője a Nemzeti Filharmonikusok martonvásári nyári Beethoven-sorozatának, kiemelkedő szereplője a zenekar családi matiné koncertsorozatának, valamint a Kocsis Zoltán művészeti vezetésével 2006 óta felépülő Bartók Új Sorozatnak. A Nemzeti Énekkar a Nemzeti Filharmonikusok szilárd támasza abban a művészi törekvésben is, hogy a megszokott koncertrepertoárról méltatlanul hiányzó műveket is hallhasson a közönség. Ebbe a sorba illeszkednek például Britten, Debussy, Enescu, Janáček, Ravel alkotásai. A Nemzeti Filharmonikusok Richard Strauss operáit bemutató nagy sikerű szériájában az énekkar mellett több tagja szólistaként is fellépett. Szintén az elmúlt évek kiemelkedő eseményei közé tartozik a kórus közreműködése Schoenberg Mózes és Áron Kocsis Zoltán által vezényelt és befejezett operájának előadásában. A hagyományos oratóriumrepertoár darabjai mellett olyan jelentős, de ritkán műsorra kerülő művek megszólaltatása is fűződik a nevéhez, mint Mahler nagyszabású kórusos szimfóniái, Bruckner Te Deuma és Liszt Krisztus-oratóriuma, vagy a Szent Erzsébet legendája. A Nemzeti Énekkar a Müpában megrendezett nagyszabású Wagner-napok rendszeresen meghívott közreműködője.
A Nemzeti Énekkarral az utóbbi harminc évben olyan kiváló karmesterek dolgoztak együtt, mint Doráti Antal, Eötvös Péter, Fischer Ádám, Lionel Friend, Fürst János, Lamberto Gardelli, Hamar Zsolt, Sebastian Weigle, Kovács János, Lehel György, Ligeti András, Lukács Ervin, Kobayashi Ken-Ichiro, Bertrand de Billy, Rico Saccani, Jurij Szimonov, Carlo Montanaro, Krzysztof Penderecki, Vásáry Tamás, Kocsis Zoltán.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története 1923-ban kezdődött az akkor még Székesfővárosi Zenekar nevet viselő együttes megalakulásával. Az alapító és a vezető karmester tisztséget tizenöt éven át betöltő Bor Dezső után, Fricsay Ferencet és Somogyi Lászlót nevezték ki a zenekar élére a háborút követően. A két vezető karmester mellett Otto Klemperer is dirigálta az együttest több mint negyven alkalommal, továbbá visszatérő vendégnek számított Doráti Antal, valamint ezekben az években kezdődött a külföldi vendégszereplések sora is. 1952-ben az akkor Magyar Állami Hangversenyzenekar néven működő együttes élére Ferencsik János, a második világháború utáni évtizedek legjelentősebb Magyarországon maradt karmestere került, aki egészen haláláig, több mint harminc éven keresztül ellátta a zeneigazgatói posztot. Az 1960-as évektől ismét megszaporodtak a híres vendégkarmesterek fellépései a zenekarnál, ekkor dolgozott az együttessel Ernest Ansermet, Zubin Mehta, Lorin Maazel, John Barbirolli, Leopold Stokowski, Leonard Bernstein, Carlo Maria Giulini, Riccardo Muti, Claudio Abbado és Christoph von Dohnányi, valamint számos világhírű szólista, mint például Szvjatoszlav Richter, Yehudi Menuhin, Anja Silja, Starker János és Ruggiero Ricci. Ferencsik János halálával lezárult egy korszak a zenekar életében, majd 1987-től tíz éven át a japán dirigens, Kobayashi Ken-Ichiro állt a zenekar élén. 1997-ben ismét új fejezet kezdődött, amikor Kocsis Zoltán lett a főzeneigazgató. A közel két évtizedben a zenekar megújult, sokoldalúan látja el a nemzeti szimfonikus együttes feladatait: megszólaltatja a megszokott repertoárról hiányzó fontos alkotásokat a klasszikus művek mellett, megismerteti közönségével a közelmúlt és napjaink magyar zenéjét és népszerűek kamarazenei és ifjúsági koncertsorozatai is. Kocsis Zoltán halála után 2017 márciusától 2020 augusztusáig a a zenekarnál korábban éveken át első állandó karmesterként közreműködő, komoly nemzetközi karriert maga mögött tudható, Liszt Ferenc-díjas Hamar Zsolt töltötte be a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatói posztját.

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar a hiánypótló vállalkozások keretében adta elő Richard Strauss ritkán játszott operáit, balettjeit – bemutatásuk szerinti sorrendben –: a Daphnét, a Capricciót, A hallgatag asszonyt, a József-legendát és A béke napját. Szintén a zenekar nevéhez fűződik Claude Debussy Pelléas és Mélisande című operájának, A tékozló fiú című kantátájának és Szent Sebestyén vértanúsága című misztériumának előadása, Arnold Schoenberg nagyszabású kantátájának, a Gurre-daloknak, valamint torzóban maradt operájának, a Mózes és Áronnak magyarországi bemutatója, mely utóbbi nemzetközi szenzációt keltett Kocsis Zoltán befejezésével. Az együttes koncertjein Sergey Rachmaninov és Maurice Ravel koncertműsorokon ritkán játszott művei is gyakran hallhatók, de a zenekar fontos feladatai közé tartozik a 20–21. századi és kortárs magyar zene ügyének ápolása is; e küldetés jegyében szólaltak meg például Kurtág György, Jeney Zoltán, Szokolay Sándor és Durkó Zsolt alkotásai, számos alkalommal a testvéregyüttessel, a Nemzeti Énekkarral együttműködésében.

A zenekar munkáját évadokon átívelő, hosszútávú tervezés fémjelzi. Lévén Kocsis Zoltán világviszonylatban is az egyik legjelentősebb Bartók-előadó volt, az együttes repertoárján hangsúlyosan szerepelt a Bartók-életmű. A mértékadó interpretációk 2006 óta a Bartók Új Sorozatban jelennek meg, amelynek több felvétele is számos rangos szakmai díjban részesült (Midem Classic Award, Diapason d’or, Supersonic-díj, Hungaroton Aranylemez, Hungaroton Platinalemez, a Le Monde de la Musique Choc-díja, Diapason-díj, Gramofon-díj, BBC Music Magazine Award-jelölés). Minden esztendőben, Bartók halálának előestéjén műsorra kerülnek a 20. századi klasszikus szerző kompozíciói, de hagyomány például Csajkovszkij Diótörőjének más művészeti ágak bevonásával színpadra vitt megszólaltatása is a karácsonyi időszakban.

A Nemzeti Filharmonikusok egyedülálló nyáresti sorozata több mint fél évszázados múltra tekint vissza: minden évben, a magyarországi Beethoven-emlékhelyen, Martonvásáron, az egykori Brunszvik-kastély parkjában szólaltatja meg a zeneszerző ismert és kevésbé ismert műveit. Az együttes utóbbi két évtizedes tevékenységét olyan további fontos vállalkozások is fémjelzik, mint például Brahms, Bruckner, Dvořák, Mahler, Mendelssohn, Liszt szimfonikus zenéjének folyamatos bemutatása. Továbbá külön színfoltot képviselnek a repertoáron Kocsis Zoltán Debussy, Rachmaninov, Bartók műveiből készített átiratai is.

Hangversenyeiken világhírű vendégművészek és vendégkarmesterek lépnek fel – néhány név az utóbbi évekből: Boris Berezovsky, Boldoczki Gábor, Ingrid Fliter, Lawrence Foster, Kirill Gerstein, Natalia Gutman, Michail Jurowski, Cyprien Katsaris, Laurent Korcia, Gidon Kremer, Leonid Kuzmin, Sergei Krylov, Denis Matsuev, Carlo Montanaro, Sergei Nakariakov, Emmanuel Pahud, Perényi Miklós, Libor Pešek, Lovro Pogorelich, Ránki Dezső, Vadim Repin, Carlo Rizzi, Rost Andrea, Cristina Ortiz, Thomas Sanderling, Heinrich Schiff, Gilbert Varga, Alexei Volodin, Yuja Wang, Jörg Widmann. A zenekar működésének egyik pillérét jelenti a kiemelkedő pályakezdő magyar muzsikusok meghívása is, akik közül az utóbbi esztendőkben többen futottak be nemzetközi karriert; ilyen többek között Balog József, Banda Ádám, Baráti Kristóf, Berecz Mihály, Bretz Gábor, Farkas Gábor, Fejérvári Zoltán, Fülei Balázs, Gyöngyösi Ivett, Hajnóczy Júlia és Kelemen Barnabás.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar az elmúlt 15 évben mintegy 40 országban közel 330 külföldi turnékoncertet adott. Kocsis Zoltán vezetésével olyan neves helyszíneken és fesztiválokon lépett fel, mint a New York-i Avery Fisher Hall, a tokiói Suntory Hall, a birminghami Symphony Hall, az athéni Megaron, a bukaresti Enescu Fesztivál, a Colmari és a Kanári-szigeteki Fesztivál, bogotai Beethoven Fesztivál; 2011-ben, a Liszt-év alkalmából a brüsszeli Bozar Központban és a Vatikánban játszott, a XVI. Benedek pápa tiszteletére adott koncerten. Az együttes rendszeresen visszatér Franciaországba, Japánba, Németországba, Romániába, Spanyolországba, Szlovákiába és Szlovéniába. Az utóbbi években felléptek Bogotában, Isztambulban és Dél-Koreában is; a 2016-2017 zenei évadban kínai fellépést vállaltak.

Kesselyák Gergely, karmester

Budapesten született, 1971-ben, 1989-ben érettségizett a Budapesti Piarista Gimnáziumban. 1995-ben szerzett karmesteri diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, Lukács Ervin növendékeként. Az egyetemi évek alatt kétszer is részt vett Jurij Szimonov mesterkurzusain. Pármában, az Arturo Toscanini versenyen (1994) és Budapesten, Az MTV Nemzetközi Karmesterversenyen (1995) is 3. helyezett díjjal tüntették ki.

1993-tól rendszeresen vezényli Magyarország vezető szimfonikus zenekarait: a Nemzeti Filharmonikus Zenekart, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát, Matáv Szimfonikus Zenekart és a MÁV Szimfonikus Zenekart.

1995 és 1997 között a Magyar Rádió Ifjúsági Zenekarának vezetője, 1997-től: a Miskolci Nemzeti Színház operatagozatának alapítója és zeneigazgatója,

2001-től: a "Bartók +" Nemzetközi Operafesztivál alapító zeneigazgatója.

1997-től: a Magyar Állami Operaház vendégkarmestere, 2001-től karmestere.

2004-től Budafest Nyári Nemzetközi Opera és Balett Fesztivál művészeti igazgatója, 2005-től 2012-ig a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója.

2005-től 2006-ig a Magyar Állami Operaház Főzeneigazgatója.

1993 óta tizenegy hazai zenés színházban (Magyar Állami Operaház, Budapesti Operettszínház, Szegedi Nemzeti Színház, Miskolci Nemzeti Színház, Debreceni Csokonai Színház, Szolnoki Szigligeti Színház, Kecskeméti Katona József Színház, Kaposvári Csiki Gergely Színház, Veszprémi Petőfi Színház, Győri Nemzeti Színház, Pécsi Nemzeti Színház) és a Kolozsvári Magyar Operában több, mint 100 produkciót vezényelt.

2011 óta újra a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója. 2013-ban megalapította a Bartók Plusz Operaíró Versenyt.

2016-tól a Magyar Állami Operaház első karmestere.

Számos külföldi országban (Ukrajna, Románia, Szlovákia, Cseh Köztársaság, Horvátország, Szerbia, Németország, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Egyiptom, Japán, Chile, Peru, Omán, Kína) vendégszerepelt.

1999 óta rendezéssel is foglalkozik; színpadra állította Giuseppe Verdi: Rigoletto és Nabucco; Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital, Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, Giacomo Puccini: Turandot és Tosca című operáit. Az általa rendezett Don Giovannit 8 évig játszotta a Magyar Állami Operaház.

Két évig nagy sikerrel játszották a Szegedi Szabadtéri Játékokon Verdi Nabuccóját, melyet később további két színházban is színre vitt.

2005-ben Liszt díjat, majd 2012-ben Érdemes művész kitüntetést kapott.

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Programajánló

No event found!